Igencsak optimistán látja a jövőt Schmitt Pál, a budapesti ötkarikás játékok megrendezésének támogatására létrejött Olimpiai Védnöki Testület elnöke.

A volt köztársasági elnök 6 aranyérmet vár Rióban és reméli, hogy ismét a világ legjobb 10-12 országa között lehetünk. Szerinte az úszóválogatott teljesítményét nem befolyásolja majd  a szövetség és Hosszú Katinka közötti feszültség – erről az Inforádiónak nyilatkozott szombaton. A volt államfő ezzel igencsak derülátó prognózist fogalmazott meg. Ugyanis - ahogy az az e heti HVG fókusz összeállításából is kiderül -, soha nem állt még olyan gyászosan a magyarok olimpiai kvalifikációja, mint most. Még nem volt precedens például arra, hogy ilyen rövid idővel az olimpia előtt  egyetlen csapatsportágban sem biztos a magyarok részvétele.

©

A HVG már decemberben arról írt, hogy ismét felfelé ívelő pályára került Schmitt Pál karrierje, aki sportdiplomataként tért vissza a közéletbe. A másolt dolgozatával kisdoktori címet szerzett, majd miután ezt a hvg.hu 2012-ben leleplezte, lemondott, a tudományos címétől pedig megfosztott államfőt nemrég megválasztották az Olimpiai Védnökök Testülete élére. Ez az Országgyűlés által a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat megvalósításának támogatására létrehozott egyeztető, véleményező és javaslattevő testület, amely a múlt héten már meg is tartotta az első ülését.

Az állami és kormánypárti rendezvényeken rendre az első sorokban helyet foglaló exállamfő az egyik korábbi párttársa, Navracsics Tibor jóvoltából a közelmúltban már kapott egy újabb címet-rangot, feladatot. Egy, a magyar uniós biztos kezdeményezésére létrehozott bizottság elnökeként  a sport szerepét is elemzi az unió külkapcsolataiban.

Felejthető?

Bár a plágiumbotrány miatt lemondásra kényszerült államfő korábban azt ígérte, be fogja bizonyítani, hogy „képes vagyok egy mostani, nagyon nehéz kritériumoknak megfelelő úgynevezett PhD-dolgozatot írni, és így is megszerzem a doktori fokozatomat”, tervéről mára letett. Egy évvel később már úgy emlékezett, hogy nincs is szüksége a bizonyításra, hiszen megnyerte a Semmelweis Egyetem döntése elleni fellebbezését. A valóság ezzel szemben az, hogy az 1992-es disszertációról, amelynek mintegy kétszáz oldala szinte szó szerinti egyezést mutatott egy bolgár, illetve egy német szerző tanulmányával, az egyetem jogorvoslati bizottsága kimondta: a mű a beadása idején sem felelt meg az akkori, a mainál megengedőbb formai és tartalmi követelményeknek, vagyis plágium.

A Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnökeként Schmitt mostanság az országot-világot járva lobbizik, hogy a 2024-es budapesti olimpia ötletének megnyerje a döntéshozókat és a mezei polgárokat. Ezzel kapcsolatban nemrég a Magyar Hírlapban azt fejtegette, hogy „nem a milliárdokról kell beszélni, mert azt kevesen értik, hanem arról kell meggyőzni az embereket, hogy az olimpia drága befektetés, de ezen az egész nemzet nyerhet”.

Mint utóbb az Átlátszó kiderítette: már az első körben a kormányhoz közel állók húztak hasznot a tervből. Rogán Antal propagandaminiszter szomszédja, Csetényi Csaba tulajdonában lévő cégek nyerték a Magyar Olimpiai Bizottság tenderét az olimpiai médiakampány és az ahhoz kapcsolódó rendezvények megszervezésére. A pályázatot hirdetmény nélkül, tárgyalásos úton bonyolították le. Az indoklás szerint erre "az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség" miatt volt szükség, holott nem mostanság derült ki, hogy a MOB hamarosan 120 éves lesz, és a 2024-es olimpiai tenderről is már tavaly tavasszal döntés született.

Az sem segítette az átláthatóságot, hogy a budapesti olimpia megvalósíthatósági tanulmányát titkosították. Még a fővárosi közgyűlés tagjai is csak egy - meglehetősen bizakodó hangvételű -„vezetői összefoglalóját” kapták kézhez. Így szavazták meg a budapesti olimpia pályázatát.

A civilek alkotta Budapesti Olimpiai Mozgalom az átláthatóságot is szorgalmazva lobbizik az ötkarikás játékok megrendezéséért. Szalay-Berzeviczy Attila szerint ezt szolgálná, ha a tőzsdére vinnék a Budapest 2024 Szervezőbizottság részvényeit.  Így a költségvetést is tehermentesítenék.

Schmitt az Észak-Magyarország szerkesztőségében járva múlt év végén azt fejtegette, hogy a fő  baj, hogy „egyesek kijátsszák az olimpiai kártyát, meg a létesítményépítési programot, és belekeverik az egészségügy vagy az oktatás helyzetét”.