Három héttel ezelőtt hoztuk nyilvánosságra, hogy nagy változások lesznek a budaörsi repülőtéren, miután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. visszaveszi az ingatlant az évtizedek óta ezt üzemeltető Magyar Repülő Szövetségtől (MRSZ). Informátoraink már akkor azt jósolták, hogy a stafétát a Fly-Coop Kft. veheti át, amely tavaly arról lett ismert, hogy ennek a cégnek a helikopterével repült egy vidéki lagzira üzletasszony feleségének hála Rogán Antal, de Habony Árpád is velük utazik.

Egy kanyarral ugyan, de bejött a jóslat: Magyarország második legjelentősebb repülési központjának új üzemeltetője az Aeroglobe Kft. – tudta meg a hvg.hu. Az Aeroglobe ugyanúgy a Jakab család – Jakab Ernő és fia, Jakab Tamás – tulajdonában és vezetésében van, mint a Fly-Coop. Jakabék működnek a Somogy megyei Kadarkút repterén is, ide van bejegyezve az Aeroglobe, amely ráadásul az a cégük, amellyel összebútoroztak a kormány kedvenc biztonsági cégével, a Valtonnal. Az Aeroglobe és a Valton-Sec Kft. év elején alapított közös céget Hun-Jet néven, az állami események állandó biztonsági cége ezzel szállt be a légi bizniszbe. A Fly-Coop, Aeroglobe vezetésében részt vevő Jakab Tamás egyben a Valtonnal közös cég egyedüli ügyvezetője is.

A vagyonkezelő is megerősítette

Az MNV Zrt. kommunikációs osztálya megerősítette információnkat, a vagyonkezelő már meg is kötötte a „határozott – 180 napos – időtartamra szóló bérleti szerződést kötött az Aeroglobe Kft.-vel”. „A reptér birtokátruházásának lefolytatására tervezetten augusztus 31-én fog sor kerülni. A bérlő ettől az időponttól kezdve veszi át a reptér működtetésének feladatait” – közölték.

A döntést azzal indokolták, hogy a cég „kellő tapasztalattal rendelkezik már repterek működtetésében, mely fő szempont volt a kiválasztás során annak érdekében, hogy a reptér biztonságos és folyamatos működése kellően biztosított legyen”.

Új irányítás jön

Túry Gergely

Korábbi cikkünkben felmerült, vajon hogyan biztosítható a zökkenőmentes váltás, hiszen egy reptér üzemeltetéséhez speciális engedélyek sora, hatósági eljárások végigjárása szükséges. A repülőszövetség ezekkel mind rendelkezik, utódjának viszont ezeket mind be kell szereznie. Forrásaink egyetértettek abban, hogy a budaörsi reptér egy napra sem zárhat be, hiszen innen indulnak a katasztrófavédelem, a rendőrség gépei, de a műtéti szervszállítások is, sok bérlő cégnek pedig a megélhetése függ az ország második legnagyobb légi központjától.

Ideiglenes a hatalomátvétel, a végső üzemeltetőt tenderen keresik

Az állami vagyonkezelő szerint az új bérlő „intézkedett a szükséges engedélyek beszerzése iránt annak érdekében, hogy a működtetés továbbra is zavartalanul folytatódjon”. „Információink szerint az Aeroglobe a zavartalan működés elősegítése érdekében tárgyalásokat folytat a jelenleg ott dolgozó szakszemélyzet több tagjával” – közölték.

Miközben erre a fix, 180 napos időtartamra átveszi a repteret az Aeroglobe, az MNV megkezdi a pályázat előkészítését – ezen dől majd el ugyanis, ki kerül véglegesen birtokba (erről az MNV igy tájékoztatott).

"Szereljük le az irányítótornyot?"

Mindössze egyetlen nappal a váltás dátuma előtt, szerdán a jelenlegi üzemeltető, a Magyar Repülő Szövetség vezetője nem tudta megmondani, mégis hogyan zajlik majd le a reptér átvétele. Mészáros László elnök szerint erre nézve nem kapott részletes tájékoztatást a vagyonkezelőtől, így egy sor tisztázatlan kérdés van. „Olyan alapvető dolgokat sem tudunk például, hogy szereljük-e le az irányítótorony berendezését, hiszen ingyen csak nem hagyjuk itt nekik. De olyan dokumentumokat meg kér tőlünk a vagyonkezelő, aminek náluk is meg kell lennie, illetve ami nem is létezik, ilyen az egykori átadás jegyzőkönyve” – sorolta Mészáros. Neki ezért kétségei vannak, vajon sikerül-e csütörtökön valóban zökkenőmentesen, kényszerszünet nélkül átvenni a stafétát tőlük több évtized után.

Az országos sportszövetség az elnök szerint mindenesetre patthelyzetbe kerül, mivel a napi üzemeltetést végző embereiket – légi irányítókat, hangármestereket – az utód cég ugyan átvenné, de nem jogfolytonosan. „Azt akarják, hogy mondjunk fel mindenkinek, és majd ők felveszik őket. Csakhogy akkor a szervezetnek ki kell fizetnie a szeptemberi bérüket és a végkielégítéseket, ami nagyjából 15 millió forint. De erre nekünk nincs forrásunk” – jelentette ki.

Mészáros László úgy tudja: többen is bejelentkeztek, hogy szeretnének a helyükbe lépni. „Az világos, hogy a végleges üzemeltetés majd pályázaton dől el, de most mégis mi alapján választottak? Hiszen ha több cég is szóba jöhetett, miért nem írtak ki pályázatot, illetve milyen alapon hoztak döntést arról, ki vegye át ideiglenesen?” – tette fel a kérdést az elnök.

Túry Gergely

Velük utaznak, de "attól még nem a cégük"

Egy az ügyet közelről követő, névtelenséget kérő forrásunk viszont azt állította, hogy „mindenki megnyugodott” a reptéren, mert sem a dolgozók, sem a bérlők nem voltak igazán elégedettek azzal, ahogy a repülőszövetség üzemeltette az objektumot. Szerinte nincs jelentősége, hogy a cég tulajdonosait politikusokkal hozták összefüggésbe. „Kétségtelen, hogy szokták szállítani a nevezett személyeket, de ettől nekik még nincs közük a céghez, csak mert velük repülnek” – fogalmazott. Jakabék cége pedig már csak azért is jobb gazdája lehet a reptérnek, mert „helyben érdekeltek”, hiszen régóta itt működnek – jegyezte meg.

Forrásunk szerint a céget hátszéllel beprotezsált befutónak tekinteni már csak azért sem lehet, mert az ideiglenes megbízásuk rövidsége miatt nem is számít „nagy biznisznek” a reptér átvétele. „Kötelesek az állagmegóvásra, így valamennyi pénzt biztosan bele is kell tenniük. A felújítás viszont már több százmilliós, akár milliárdos nagyságrend lenne, ilyen szintű beruházásról csak a tulajdonos állam dönthetne” – mondta.

Már első cikkünkben felmerült, hogy bizonytalan, hosszú távon mi lesz a sorsa a mostanra leromlott ingatlannak. Egy forrásunk akkor azt prognosztizálta: az is lehetséges, hogy a repülőszövetség kiebrudalása után az állam hirtelen pénzt fog pumpálni a reptérbe, amelynek központi műemlék épülete mellett a Budaörs és Budapest határán fekvő telke éri a legtöbbet. És semmi akadálya nem lesz annak sem, hogy – mondjuk meghívásos tendereken kiosztott beruházások után – ugyanilyen „váratlanul” akadjon majd egy alkalmas vevőjelölt a milliárdos értékű, állami vagyonra.