Pálmai Erika
Pálmai Erika
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az élethez igazítják a bírósági tájékoztatást: hivatalosan is Handó Tünde OBH-elnök dönti majd el, hogy ki és mit mondhat nyilvánosan a bíróságokkal kapcsolatban.

„A nyilvánosság az igazságszolgáltatás felett álló társadalmi kontroll, sőt eszköz a bíróságba vetett hit megőrzésére”

– mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága, s idézte ezt Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke egy konferencián. Mondván, a nyilvánosság garancia, mert bizonyítja, hogy az ítélkezés nem zárt ajtók mögött történt, és ami ott elhangzik az ellenőrizhető. Azóta kiderült, hogy mit is ért az OBH elnöke a garancia alatt: a totális központosítást.

A jövőben ugyanis Handó Tünde, OBH elnöke írja majd elő, hogy ki és mit mondhat a sajtónak a bíróságok munkájáról – a HVG információja szerint ezt tartalmazza a bíróságok legújabb sajtószabályzatának tervezete. Eszerint az egyes bíróságokkal kapcsolatos, sajtóérdeklődésre számot tartó ügyekben – szükség esetén – a tájékoztatást és annak módját az OBH elnöke kötelezően előírhatja.

„Az OBH elnöke által külön, esetileg meghatározott, országos jelentőségű témákban a bíróság csak az OBH elnökének előzetes jóváhagyásával adhat tájékoztatást”

– áll a tervezetben, amely „igazgatási intézkedést” is kilátásba helyez az engedély nélküli sajtónyilatkozat esetén. Az új szabályzat előírná azt is, hogy a fokozott sajtóérdeklődésre számot tartó ügyekben az ügy bíróságra érkezésétől számított 8 munkanapon belül kommunikációs tervet kell majd készíteni, amit az OBH-nak is meg kell küldeni, a terv végrehajtásáról pedig nyilvántartást is kell vezetni. Az új szabályzat alapján a bírósági tájékoztatás elsődleges fóruma a jövőben az OBH honlapja.

©

Már az is baj, ha az OBH lát át mindent?

Vagyis azt lehet a jövőben megtudni a bíróságokról, amit az OBH jónak tart. És ez szerintük így is van jól. „Azzal, hogy külön, esetileg meghatározott, országos jelentőségű témákban előzetes jóváhagyásra van szükség a tájékoztatáshoz, csak az előző évek kialakult gyakorlatát szabályozzuk” – válaszolták a bírósági hivatalban a központosítás indokát firtató kérdésünkre. Hozzátéve, „például, amikor egy sajtóorgánum az Alkotmánybíróság egyik határozata nyomán megtett igazgatási intézkedésekről kért tájékoztatást különböző törvényszékektől, a megkeresést az OBH központilag válaszolta meg. Ennek oka, hogy az ilyen, vagy ehhez hasonló témákban az adatokkal, információkkal teljes körűen az OBH rendelkezik” – szól az OBH magyarázta.

Hivatalosan amúgy sikersztori is lehetne a bírósági tájékoztatás. „2012 óta óriási fejlődés történt a bírósági kommunikációban. Megújult a bíróságok központi weboldala, és egy központi belső oldal is létesült. Emellett ma már minden bíróság rendelkezik önálló honlappal. Megalakult a Sajtószóvivői hálózat. A törvényszékeken, ítélőtáblákon sajtószóvivők és sajtótitkárok végzik a kommunikációval kapcsolatos feladatokat, többen közülük kommunikációs szakemberek. A bíróságok egyre több kommunikációs csatornát használnak arra, hogy üzeneteiket eljuttassák a sajtó és a közvélemény számára. Nemcsak a honlapokon, hanem például a sajtó munkatársainak szervezett eseményeken ítélkezési és igazgatási kérdésekről is számot adnak” – hirdetik.

Az élet azonban jelentősen árnyalja a képet: ha ugyanis egy érdeklődő valamilyen okból lemarad egy bírósági ítélet nyilvános kihirdetéséről – például mert azzal egyidőben egy másik ítélethirdetésen ült – nincs esélye, hogy egyhamar hozzájusson a döntéshez és annak indokláshoz. Nincs olyan szóvivő sem, aki vállalná egy politikailag kényes ügyben született döntés megmagyarázását, ahogy az például Tátrai Miklós volt MNV-vezér Sukoró-ügyében is hiányzott.

Inkább a tilalom alól kellene felszabadítani a bírákat

A közelmúltban pedig a Dózsa György úti gázoló, M. Richárd „szabadlábon” hagyását lehetett volna megindokolnia egy bírónak úgy, hogy az az átlagemberek számára is érhető legyen, így talán a házi őrizet elrendelését is kisebb botrány övezte volna. A magyarázatra például a legjobb nyilván az az ember lenne, aki a döntést hozta. Ám a hatályos jogszabályok alapján bíró nem beszélhet az általa tárgyalt ügyről még akkor sem, ha az már jogerősen lezárult.

©

Miközben elvben azzal a bíróságok is tisztában vannak, hogy mennyire fontos, hogy a közérdeklődésre számot tartó ügyekben a bíróságok közérthető módon adjanak tájékoztatást az eljárás és a döntés lényegéről, következményeiről. Ha ugyanis az emberek értik, mi miért történik a tárgyalótermekben, az jelentősen hozzájárulhat a bíróságok iránti közbizalom erősödéséhez. „A hiteles tájékoztatásnak tehát a szakszerűség, pontosság mellett egyszerűnek, világosnak és érthetőnek is kell lennie” – hirdeti saját honlapján az OBH, amely amúgy a sajtószóvivők, sajtótitkárok rendszeres képzésével és belső szabályzatokkal, ajánlásokkal segíti a bíróságok sajtóval kapcsolatos feladatainak ellátását.

A központosítás viszont rossz irány.

„Sokkal inkább az lenne a helyes út, ha felszabadítanák az egyes bírákat a nyilatkozattételi tilalom alól”

– mondja Somodi Bernadett, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) igazgatója. Hozzátéve, hogy erre kötelezni egyetlen bírót sem lehet, csak a lehetőséget kellene nekik megadni. A közpolitikai intézetnél hosszú évek óta hangsúlyozzák – egyelőre hiába –, hogy akkor válik átláthatóvá az igazságszolgáltatás tevékenysége, ha a bíróságok működése és a bírói döntések egyaránt megismerhetők és hozzáférhetők a nyilvánosság számára.

A számonkérhetőség fogalma nem a bírói függetlenség csorbítását jelenti, hanem azt, hogy a bíró és maga bíróság is, amennyiben nem megfelelően, nem hatékonyan vagy éppen jogellenesen, önkényesen működik, úgy e tekintetben kontrollálható és ellenőrizhető legyen. A számonkérhetőség elve pedig értelemszerűen csak akkor képes működni, ha az igazságszolgáltatás a nyilvánosság számára látható formában működik, azaz megfelelő információ birtokában van mód a működési, ítélkezési hibák és hiányosságok feltárására és a megfelelő következmények alkalmazására. Ez viszont nehezen képzelhető el úgy, hogy minden releváns információ attól származik, aki nem mellesleg Európában példátlan módon egy személyben felelős a bírósági igazgatásáért.

Pálmai Erika Itthon

A bírókat döntésre kényszerítik: a lelkiismeretükre vagy Handóra hallgatnak

A szőnyeg szélére állították azokat a fővárosi bírákat, akik elmaradtak attól az elvárástól, hogy legalább tíz ítéletet hozniuk kell minden hónapban. Pedig nem kell igazságügyi szakértőnek lenni, hogy értsük, mekkora probléma az, ha egy bíró inkább nem idéz be újabb tanúkat egy komplikált perben, csak hogy idejekorán ítélkezzen. A statisztika ráadásul azt mutatja, nincs is ok a sürgetésre.