Mizsur András
Mizsur András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Milyen szerepet vállalhatnak a civil szervezetek a választási kampányidőszakban? – erre a kérdésre keresték a választ az érintettek egy háttérbeszélgetés során. Abban egyetértés volt a civilek között, hogy párbeszédre van szükség a pártokkal, de az már kérdéses, milyen szoros lehet ez a kapcsolat. Dilemma az is, mit kezdjenek a Jobbikal; lehet, hogy többet árt, ha továbbra is karanténban tartják Vona Gábor pártját.

A független civil szervezetek politikai szerepvállalásáról szervezett nemrég kerekasztal-beszélgetést az Eötvös Károly Intézet. Az eseményen a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Méltányosság Politikaelemző Központ, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Policy Solutions, a Republikon, a Szalay kör, a TASZ, valamint a Transparency International Magyarország képviselői voltak jelen. (A szervezők kérésére a szövegben nem jelöljük, hogy konkrétan kitől származtak az idézett mondatok.)

Háborús helyzet van

Abban mind egyetértettek a beszélgetés résztvevői, hogy a civil szervezetek igenis politizálnak, az alkotmányosság és a demokratikus értékek védelme miatt nem is tehetnek másképpen.

“Háborús helyzet van, harcosabbnak kell lennünk, nyíltabban kell szembemenni a hatalommal” – Mások a játékszabályok, mint nyolc éve voltak, jegyezték meg. Ugyanakkor hangsúlyozták a civilek, hogy ez sosem lehet pártpolitika: szükség van párbeszédre a pártokkal, de eközben megfelelő távolságot kell tartani velük.

©

Annak megítélésében, hogy ez a távolság mekkora, már voltak felfogásbeli különbségek a megszólalók között; az egyik ismert korrupcióellenes civil szervezet például még szakmai kérdésekben sem működik együtt pártokkal. Míg az egyik jogvédő szervezet szigorúan szabályozott és transzparens keretek között ugyan, de szóba áll politikai szereplőkkel. Ezek az alapelvek nyilvánosak, elérhetőek a szervezet honlapjáról, ahogy az is, melyik párt, milyen témában kereste meg őket.

Ugyanúgy konszenzus volt a téren is, hogy önmagában már nem elég az Orbán-kormány leváltása, az egész NER lebontására van szükség.

Az is felvetődött, miért alakult úgy, hogy Magyarországon az emberek azt érzik, hogy a civil szervezeteknek kéne politizálniuk, sőt, el is várják ezt. A meghívott politikai elemzők állították: ez káros felfogás, eltávolítja az embereket a politikától.

“Nem az NGO-k fogják megnyerni a választásokat”

– jelentette ki egyikük.

Jó ügyet szolgálnak, ha szóba állnak a Jobbikkal

Valaki felvetette, hogy a Jobbik kivívhatja-e azt a pozíciót, hogy a civil szervezetek partnerként tekintsenek rá. Más ezt úgy fogalmazta meg: “mondhatja egy NGO, hogy a Jobbik alatt kevésbé lenne korrupt az ország?”. Ettől a pontból kezdve a beszélgetés további része nem is az eredeti témáról, hanem Vona Gábor pártjáról szólt.

Akadtak nagyon sarkos vélemények. “Ha szembe jön velem Setét Jenő roma polgárjogi aktivista, akkor mit fogok neki mondani?” – jellemezte a dilemmát egy megszólaló.

Az egyik meghívott jogvédő szervezet viszont arról beszélt, hogy náluk nincs karanténban a Jobbik. Ezt azzal magyarázta, hogy más pártok is mutatnak fasisztoid jellemzőket, de ami fontosabb, hogy a civilek eszközként használhatják a pártokat saját céljaik érdekében. Szólásszabadság ügyében például a Jobbiknak van a legtöbb problémája, így a párt jogi képviseletének elvállalása “jó ügyet szolgál”. Más viszont kategorikusan elzárkózott a párttal való bármiféle együttműködéstől.

©

A Jobbik népszerűségének egyik oka pont a karantén, mert senki sem magyarázta el, miért rasszista az, amit a párt mond, vélekedett egy politikai elemző. Más megfogalmazásban ez úgy is elhangzott, hogy “nem a Jobbikkal, hanem a magyar lakosság egy jelentős részével vagyunk vitában“.

“A kormánykritikus média már a Jobbiké, szó sincs karaténről”

– vetette közbe egy résztvevő.

A politikai elemzők sem voltak egységesek abban, hogyan kezeljék a Jobbikot. Volt, aki eddig is hívott jobbikos politikusokat a rendezvényeire, más viszont még csak gondolkodik azon, hogy nyisson a párt felé. Másrészt felvetődött, hogy a civil szervezeteknek, illetve az elemzőknek is felelősségük van a Jobbik szalonképessé válásában.

Mit lehet kezdeni a sorosozással?

A beszélgetés utolsó harmadában szóba került az is, hogyan védekezhetnek a civil szervezetek a kormányzati támadások és a lejárató propaganda ellen. “Nehéz érvelni az ellen, hogy mindent csak azért mondasz, mert a Soros-hálózat része vagy”.

Több civil szervezet képviselője is azt említette, hogy már nem működik az a kommunikáció, ami nyolc éve még igen. Pragmatikusabbnak kell lenniük a szervezeteknek, és nem korlátozódhat csupán arra a kommunikációjuk, hogy reagáljanak a sorosozásra, mert akkor megint azt csinálják, amit a kormány akar. Erre inkább önpromóciós lehetőségként kéne tekintetniük.

©

Egyre szűkebb ugyan az a tér, ahol meg tudnak szólalni, de a megváltozott médiafogyasztási szokások (pl. a tévé háttérbe szorulása) esélyt is kínálnak. Pozitív példaként említették a Transparency International Magyarország legutóbbi videóját, amelyben Gálvölgyi János színész ismerteti, mennyibe kerültek az MNB által 135 millió forintért megrendelt tanulmányokban szereplő közhelyes megállapítások. Volt, aki pedig Bödőcs Tibor és a Dumaszínház paródiáira utalva azt mondta, hogy “az élet megoldja helyettük”.