szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kevesebb egyedülálló, javuló iskolázottság és az élettársi kapcsolatok növekvő népszerűsége – egyebek mellett ez jellemzi a magyar társadalmat a mikrocenzus szerint.

Magyarországon már minden nyolcadik ember túl van a hetedik ikszen. A tízévenként esedékes népszámlálások félidejében, tavaly ősszel készült és a minap nyilvánosságra hozott mikrocenzus adatai szerint Magyarország nemcsak tovább öregedett az elmúlt öt évben, de még inkább eltávolodott a lélektanilag korábban fontos szintnek tekintett 10 milliós népességszámtól. Tavaly októberben egészen pontosan 9 803 837 ember élt az ország területén, ami 2011 óta 134 ezer fős csökkenés. Legjelentősebben a 15–39 éves korosztály létszáma csappant meg (308 ezerrel), kisebb mértékben pedig a gyerekeké ( 26 ezerrel). Ezzel szemben a negyvenen túliak generációja 56 ezerrel, a 65 évnél idősebbeké 144 ezerrel gyarapodott. Bár a nemek közti arányok csak lassan változnak, az utóbbi évek tendenciái nyomán kismértékben ugyan, de csökkent a magyar társadalomban a nők létszámtöbblete. 2011-ben ezer férfira még 1106 nő jutott, tavaly 1096.

©

A hajadon, illetve nőtlen fiatalok aránya 2016-ban már meghaladta a népesség egyharmadát. Különösen a 30 év alatti férfiak házasodási hajlandósága mutat – immár tartósan – alacsony arányt: mindössze 5 százalékuk járult tavaly az anyakönyvvezető elé. A 30 és 39 év közötti férfiak körében pedig a nőtlenek aránya öt év alatt 49-ről 57 százalékra nőtt.

Hasonló tendencia figyelhető meg a nőknél is: a 30 év alattiak túlnyomó többsége (89 százalék) hajadon, de a 30–39 éves hölgyek 42 százaléka sem viselte még a menyasszonyi ruhát (hacsak nem játékból). Ebben a korosztályban egyébként 2011-ben még a nők 53 százaléka, tavaly viszont már csak a 49 százaléka volt férjezett. Mindez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mai fiataloknak ne lennének rövidebb-hosszabb ideig tartó párkapcsolataik. Ezt jelzi az  élettársi kapcsolatok növekvő száma: 2001-ben 272 ezer, 2011-ben közel 405 ezer, tavaly pedig már 483 ezer ilyen párt regisztráltak a népszámlálási biztosok. Ami arányaiban még mindig eltörpül a hagyományos együttélési forma mellett: 2016-ban csaknem 1,8 millió házaspár élt az országban.

©

A családok közel kétharmadában legalább egy gyermeket nevelnek, további 503 ezer háztartásban pedig egy szülő – döntő többségében (86 százalékban) az anya – él együtt az egy vagy több gyermekével. A gyermekes családok aránya a házaspárok és az élettársi kapcsolatokban élők esetében is csökkent. Az utód nélküli párok aránya 3 százalékponttal nőtt.

Kedvező trend, hogy – ha csak kismértékben is – csökkent az egyedülállók száma: tavaly 1 millió 217 ezren voltak. Ám még így is minden harmadik magyar háztartásban csupán egy ember él.

A mikrocenzus tanúsága szerint javul a magyarok iskolázottsági szintje. Az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya 3,2 százalékra csökkent, a diplomásoké pedig öt év alatt 17-ről 20 százalékra nőtt.

Kit, miről kérdeztek?

A tavaly októberi kis népszámlálás, azaz mikrocenzus során a lakosság összetételét reprezentáló mintába a magyarok tizede került be (tíz évvel korábban ez az arány csak 2 százalék volt). A kérdések egy része arra vonatkozott, hogy milyen körülmények közt élnek az ország polgárai. Az alapkérdéssorhoz azonban ezúttal kiegészítő adatfelvétel is társult. Ezzel olyan területeken próbálták feltérképezni a társadalmi folyamatokat, amelyek mostanság valamilyen okból reflektorfénybe kerültek: kivándorlás, közérzet, egészségi állapot, migráció. Ezek eredményét ősszel közli a KSH.