Hozzá kellene nyúlni a választási szabályokhoz, ám ezúttal nem a Fidesz politikai érdeke diktálná ezt a lépést, hanem a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélete, ám ezt immár két éve nem hajlandó végrehajtani a kormány. Az emberi jogi bíróság 2023 tavaszán jogerőssé vált ítélete jogsértőnek mondta ki több ponton is a magyar választási rendszer nemzetiségeket érintő szabályozását, amikor – két nemzetiségi szavazónak igazat adva – Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott. 

A még 2022 novemberében hozott elsőfokú ítélet felülvizsgálatával az Igazságügyi Minisztérium sikertelenül próbálkozott, így lett jogerős a döntést 2023 áprilisában. Eszerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a választási rendszer kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozó része. Az ügyet Karsai Dániel, az ALS-betegségben tavaly ősszel meghalt jogász vitte Strasbourgig, és a Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben a bírói tanács – tagjai közt Paczolay Péter bíróval – megállapította:  

• a magyar választási rendszer nem biztosítja kellően „a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során”; 
• aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról; 
• sérül a választás titkosságához való jog is a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás miatt; 
• a nemzetiségi lista zárt, vagyis csak fix névsorra lehet szavazni, így nincs mód a választói akarat valódi kifejezésére;  
• alapvető jogkorlátozás, hogy a 13 magyarországi kisebbségből 11-nek a kis létszáma miatt esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon. 

Tény, hogy az országgyűlési választáson az országos nemzetiségi önkormányzatok egy-egy listát állíthatnak, amire csak úgy lehet szavazni, ha az adott nemzetiséghez tartozó szavazó felveteti magát a nemzetiségi névjegyzékbe. Így viszont nem szavazhat párt országos listájára, csak a nemzetiségi listára (a lakóhelye szerinti egyéni jelöltre viszont igen). A 13 elismert hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozók így kedvezményes módon képviselőket választanak, vagy szószólót küldhetnek a Parlamentbe. 

A strasbourgi bíróság ítélete helyesen állapítja meg azt is, hogy a 13 elismert magyarországi nemzetiségből 11 kisebbségnek a lélekszáma miatt esélye sincs arra, hogy „rendes” mandátumot szerezzen, vagyis parlamenti képviselői helyre juttassa be jelöltjét, legfeljebb érdemi hatás- és jogkör nélküli nemzetiségi szószólót juttathat a törvényhozásba, az ő politikai mozgásterük pedig egy „rendes”, egyéniben vagy pártlistán mandátumhoz jutott képviselővel összehasonlítva valójában nem is létezik.  

A strasbourgi bíróságon bepanaszolt konkrét, 2014-es választáson például mindössze 140 görög regisztrált – ennyien szerepeltek a nemzetiségi listán –, és közülük végül 102-en szavaztak. Ez a görögök 3000–3500 fős hazai létszámához képest is nagyon kevés. Pláne úgy, hogy sokkal több szavazat kell egy nemzetiségi képviselő parlamentbe juttatásához: a kedvezményes mandátumhoz kb. 22 ezer voks kell, ezt pedig csak a legnépesebb német nemzetiségnek sikerült eddig megugornia – 2014-ben még csak szószólói, 2018-ban, 2022-ben már képviselői helyet szerezve. 

A fenti, jogsértő keretek megváltoztatását tehát immár két éve jogerős ítélet írja elő, mégsem tett ez ügyben semmit a kormány. Igaz, a strasbourgi bíróság nem tett konkrét ajánlást arra, miként valósítsák meg a jobb, jogilag rendezett helyzetet, ezt már a kormány jogászainak kellett volna kitalálniuk, de ehhez vagy a két év volt kevés, vagy a politikai akarat. Akárhogy is, közben többször átírják a választási törvény más pontjait – ha éppen az szolgálta a Fidesz érdekét. Ezt ez elmúlt két évben többször is megtették: 

• 2024 decemberében a kormánypártok csaknem 80 ponton írták át a voksolás szabályait, már a 2026-os országgyűlési választásokra készülve, és átrajzolták az egyéni választókerületek határait – szerintük arányosan, de úgy, hogy azért a Fidesznek kedvezzen; 
• 2023 májusában is változtattak a választási szabályokon: szigorítottak a listaállítás feltételein, és a haláleset, lemondás miatt szükségessé váló időközi választás helyett bevezették, hogy a felszabaduló egyéni mandátumot listáról pótolják. 

A HVG március első felében, majd válasz hiányában a hónap végén is azzal a kérdéssel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, illetve a Kormányzati Tájékoztatási Központhoz, hogy a jogerős ítélet alapján mikor és milyen módon tervezik a választási szabályok nemzetiségi voksolásra vonatkozó részének módosítását még a 2026-os parlamenti választások előtt? Válasz azonban sem az igazságügyi tárcától, sem a kormányzattól nem érkezett, így nem tudni, egyáltalán foglalkoztatja-e őket ez a kérdés. 

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának tanácsterme

AFP / Frederik Florin

Persze az Orbán-kormány vélhetően nem a feladat nagysága vagy bonyolultsága miatt nem foglalkozik érdemben a strasbourgi ítélet végrehajtásával. Hanem inkább azért, mert az ítélet amúgy határidőt nem szab a végrehajtásra, és a késlekedés miatt szankció ugyan van, de az lényegében egy ejnye-bejnyével ér fel. A tapasztalat amúgy az, hogy az Orbán-kormány jobbára csak akkor kezeli a rendszerszintű problémákat, ha már kényelmetlenül sok kártérítést kell kifizetni a strasbourgi ítéletek alapján. 

Orbán Viktor kormányfő és mások is a kormány(párt)ban amúgy az utóbbi időben azt bizonygatták, hogy nem tervezik már a Fideszben, hogy átírják a választási szabályokat a jövő évi választásig. Mondván, hogy egy évvel a választás előtt nem ildomos, nem elegáns változtatni a játékszabályokon, bár e hivatkozás hitelességét rontja, hogy ezt az íratlan szabályt gond nélkül áthágták, ha szükségét látták – legutóbb éppen a tavalyi önkormányzati voksolás előtt fél évvel szabták át a fővárosi választási rendszert. 

Ugyanakkor éppen a legutóbbi kormányinfón ismerte el Gulyás Gergely miniszter, hogy „minden választásra igaz, hogy nem lehet nyerni a négy évvel korábbi választási stratégiával”. Ez pedig nem zárja ki a szabályok átírásának lehetőségét, sőt: a Fidesz választási stratégiájának gyakran szerves része volt, hogy kétharmados parlamenti többségével élve igyekezett a választási jogszabályok megváltoztatásával is saját esélyeit javítani, illetve politikai ellenfelei helyzetét megnehezíteni.