Kétfordulós választásra, műveltségi cenzusra és körzetbűvészkedésre is van javaslat a parlament előtt, de az igazi meglepetés még csak ezután jöhet
Az ötletelés már elkezdődött, a 2026-os választások szempontjából pedig sorsdöntő is lehet, hogy milyen, a voksolás rendszerét, szabályait átalakító javaslatokat hajlandó megszavazni a Fidesz kétharmad. A pártok össze-vissza újrahasznosítják egymás ötleteit, de a kötelezők és a Tiszát gyengítő javaslatok még sehol. Lehet, hogy utóbbiakat majd nem is a Fidesz nyújtja be, hanem kiszervezi a Mi Hazánknak.
Már másfél évvel a 2026-os parlamenti választás előtt elkezdődött a politikai ötletbörze arról, ki hogyan írná át a választási szabályokat. Az ilyenkor előkerülő javaslatokat több csoportra lehet osztani. Van a szükséges, jogtechnikai és választási eljárási szempontból indokolható változtatás és van a politikai célzatú.
Utóbbinak általában két, olykor össze is mosódó fajtája van: az ideológia-vezérelt ötletek, valamint a politikai haszon-, illetve szavazatszerzést célzók. De bármelyikről is van szó, mivel a választási törvény megváltoztatása kétharmados többséget igényel,
úgyis csak abból a javaslatból lesz jogszabály, amellyel a kormány és a Fidesz-KDNP egyetért – mert saját politikai hasznát látja benne, vagy több szavazatot remél tőle.
Az ötletbörzét most a Jobbik indította el saját kívánságlistájával, amelyet – talán az említett kétharmados realitás okán –, tényleg csupán javaslatként fogalmaztak meg egy országgyűlési határozat formájában. Annak jóváhagyása esetén a törvényalkotást pedig a kormányra bíznák, úgyis csak a kormánypárti többség fogadhatja majd el.
“A választási rendszer arányosabbá és hatékonyabbá tételéről” című jobbikos javaslat hat változtatást fogalmaz meg, de ebből csak négy a párt sajátja, de még azok se teljesen. Viszont a hat között mindhárom, fent említett javaslatfajtát megtaláljuk a logikusan szükségszerűtől az ideológiailag motiválton át a politikai haszonszerzőig. A hat javaslat az alábbi:
- a parlamenti és az önkormányzati választásokon csak az a nagykorú magyar állampolgár lehessen választó és választható, aki az általános iskolai tanulmányait sikeresen befejezte
- ne legyen választójoga annak, akinek a bíróság a szülői felügyeleti jogát megszüntette
- a parlamenti és az önkormányzati választásokon egyaránt legyen automatizmus a szavazatok újraszámolása, ha a legtöbb szavazatot szerző és a második legtöbb szavazatot szerző jelölt között kevesebb, mint 1 százalék a különbség
- szüntessék meg a „győzteskompenzáció” elvét, állítsák vissza a kétfordulós országgyűlési választási rendszert, és utóbbiban a második fordulóban az első forduló eredménye szerint a három legtöbb szavazatot szerző jelölt legyen csak választható
- tegyék lehetővé az elektronikus módon történő szavazást azon magyar állampolgárok számára, akik életvitelszerűen más európai uniós országban élnek – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e állandó magyarországi lakcímmel
- ahol a törvényi előírások alapján ennek szükségessége felmerül, történjen meg az egyéni választókerületek demográfiai alapú arányosítása a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a Választási Földrajz nevű szakértői csoport javaslata alapján
Műveltségi cenzus több formában, újra és újra
Az első javaslat, amely az általános iskola 8 osztályának elvégzéséhez, vagyis alapfokú iskolai végzettséghez kötné a választójogot, műveltségi cenzusnak nevezzük, és már nem is először kerül elő különböző formákban. Ezt tavaly decemberben már a Mi Hazánk is bedobta olyan formában, hogy – némi cigányozós felhanggal – “írni-olvasni tudást” írt volna elő a szavazáshoz.
Ám már az sem új javaslata volt a Mi Hazánknak. Még jobbikosként, de Dúró Dóra 2017-ben is felvetette már az ötletet, ami akkor pontosan úgy hangzott, mint most a Jobbiké: a választójogot alapfokú iskolai végzettséghez, a nyolc általános elvégzéséhez kellene kötni. Az indok akkor az volt: ezzel vissza lehetne szorítani a szavazatvásárlás gyakorlatát, mivel általában az alacsony iskolázottságúak voksait veszik meg.
Ahogy a műveltségi cenzus bevezetése, úgy a Jobbik másik javaslata, miszerint ne legyen választójoga annak, akinek a bíróság a szülői felügyeleti jogát megszüntette, a már meglévő általános választójog durva, nehezen indokolható szűkítését jelentené. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy aki alkalmatlannak bizonyult a gyereknevelésre, automatikusan miért alkalmatlan arra, hogy választó és választható lehessen?
A Fidesz elvette, de visszatérhet az újraszámolás
A Jobbik által most javasolt, szoros eredmény esetén mindenféle választásnál automatikusan életbe lépő szavazat újraszámolás sem új ötlet, és nem is nekik jutott csak eszükbe. Ez azután vetődött fel, hogy a június 9-i főpolgármester-választás eredménye igen szoros lett Karácsony Gergely és Vitézy Dávid között, majd a fellebbezések utáni több körös újraszámolás még szorosabb eredményt hozott:
Karácsony mindössze 293 voks előnnyel lett újra főpolgármester, így a második helyezett Vitézy-vel szemben csupán 0,04 százalék volt a különbség.
Ezért már a nyáron Gulyás Gergely miniszter sem zárta ki az automatikus újraszámolást ilyen kis különbségek esetére. Ilyesmi korábban is volt, ám épp fideszes ötletre töröltek el 2011-ben. Addig ugyanis – igaz, csak az országgyűlési voksolásnál – automatizmus volt, hogy ha az első és a második helyezett között 1 százaléknál kisebb a különbség, akkor kérés, fellebbezés nélkül felülvizsgálják és újraszámolják a voksokat.
Győzteskompenzáció kilőve, újra két forduló?
A Jobbik további javaslata, hogy szüntessék meg a győzteskompenzáció elvét és állítsák vissza a kétfordulós országgyűlési választási rendszert, így arányosabb és igazságosabb lenne a választási rendszer. Ez így igaz, és a két dolog össze is függ. Ugyanis 2011-ben a Fidesz ötletére átírt szabályok törölték el az addigi kétfordulós rendszert, az arányos helyett többségire változtatva a mandátumok kiosztását.
Ekkor vezették be a győzteskompenzáció elvét is, amely az egyéni választókerület nyertesének járó töredékszavazat. Ez a mindenkori győztes pártnak kedvez, vagyis 2011 óta csak a kormánypártok profitáltak belőle, nem is keveset. A győzteskompenzáció a 2014-es választáson a Fidesz-KDNP-nek 6 extra parlamenti mandátumot hozott, de a 2018-as és a 2022-es voksolásnál is 5-5 plusz mandátumhoz jutottak így.
Most, amikor a Tisza Párt egyre több közvélemény-kutató szerint megelőzi a Fideszt, a kormánypártoknak talán nem is érdeke a győzteskompenzáció fenntartása, hiszen, ha Magyar Péterék az egyéni körzetekben jól szerepelnek, az ottani töredékszavazatokból is a Tisza Párt profitálhatna. A várható extra parlamenti mandátumok miatt viszont a Tisza éppen, hogy érdekelt a győzteskompenzáció elvének megtartásában.
A kétfordulós rendszer visszaállítása a nagyobb pártoknak kedvezhet, hiszen a második fordulóban már csak az elsőre az első három helyen végzett jelöltekre lehetne szavazni. Kétfordulós rendszer volt egyébként a 2021-es ellenzéki előválasztásnál is, amikor az első fordulóban a 3 legtöbb szavazatot szerző miniszterelnök-jelölt juthatott tovább, bár végül Karácsony visszalépése miatt csak két jelölt (Dobrev, Márki-Zay) maradt.
Érdekesség, hogy a választási rendszer arányosabbá tételét tavaly év végén saját javaslatában már a Mi Hazánk is sürgette, de ők a Jobbik most javasolt konkrét ötletei helyett csak annyit kértek, hogy a mandátumokat a listán elért eredmény arányában osszák ki. Ellenzéki javaslattól szokatlan módon a Fidesz-KDNP a parlamenti szavazásig engedte a Mi Hazánk ötletét, hogy végül lesöpörje.
E-szavazást (majdnem) mindenkinek!
A Jobbik bevezetné az elektronikus voksolást is, bár nem mindenkinek, csak az életvitelszerűen más EU-s tagállamban élő magyaroknak – állandó magyar lakcím nélkül is. Ez sem új ötlet, és azoknak a százezreknek tenné könnyebbé a voksolást, akik más uniós országban élnek-dolgoznak. Ők eddig hátrányban voltak a könnyített módon, levélben szavazó határon túli kettős magyar állampolgárokhoz képest.
Az elektronikus vagy gépi szavazást Európa és a világ több országában alkalmazzák sikerrel, ám Magyarországon – a Rogán Antal által vezényelt Digitális Állampolgárság Program ellenére – nincs tervben a bevezetése. Pedig a digitalizációt és a digitális állam gyakorlatainak adaptálását az Európai Unió is támogatja, és az elektronikus, sőt online szavazásnak sok előnye van: egyszerűbb, gyorsabb, pontosabb, olcsóbb, egyenlőbb.
Magyarországon amúgy a már említett 2021 őszi ellenzéki előválasztás bizonyította, hogy működhet az online voksolás. A parlamenti választások digitalizálásának ötletével pedig már 2016-ban előállt a Magyar Liberális Párt, mondván: ezzel olcsóbb lenne a választás, és igazságosabb is a külföldön élő magyarok számára, akiknek így nem kellene több száz kilométert utazniuk nagykövetségekre, voksolni.
Körzethatár-átrajzolás avagy “bűvészkedés”
A Jobbik – miként előtte több más ellenzéki párt is – javasolja az egyéni választókörzetek határainak átrajzolását, ahol az szükséges. A hangsúly a szükségesen van, hiszen a természetes folyamatok – halálozások és születések száma, ki- és beköltözés – miatt állandóan változik az ország 106 egyéni körzetének lakosságszáma, miközben ezeknek nagyjából azonosnak kell lenniük, hogy az egyéni mandátumszerzés is arányos legyen.
Még az Alaptörvényben is az szerepel, hogy egyenlő választójog van, ám a gyakorlatban ez nincs így. A 2022-es parlamenti voksoláson sem ért a választók egy-egy szavazata ugyanannyit a 106 körzetben. Dombóváron (Tolna 2-es) 66 százalékkal többet ért egy voks, mint Dunakeszin (Pest 5-ös), mert bár mindkét körzet 1-1 képviselőt választ, a két választókerület népsűrűsége között van a legnagyobb különbség az országban.
Most úgy áll a helyzet, – miként azt a Nemzeti Választási Iroda is jelezte –, hogy idén év végéig módosítani kell 7 Pest megyei választókerület határait, ahol már 20 százalékkal haladja meg a választók száma az átlagértéket. Ez a megyében két új körzet kialakításával érhető el, ám ezt kompenzálni kell azzal, hogy a csökkenő lélekszámú fővárosban a 18 jelenlegi körzet helyett 16-ot kell kialakítani, tehát itt hozzá kell nyúlni a rendszerhez.
A valamelyik szereplőnek a választásokon politikai előnyt biztosító körzethatár-átrajzolás a gerrymandering, és a kétharmados Fidesz-többség tud ezzel élni, ha akar. Magyar Péter szerint nagyon is akar, és a Tisza Párt kárára rajzolna át egyes körzeteket. Ilyen, politikailag motivált lépésre már korábban is volt példa. Egy 2018-as, kiszivárgott beszédében a fideszes Kövér László elismerte, hogy korábban „bűvészkedtek” ezzel:
Az a jó, ha az ellenzék nem rúg labdába (…) Isten őrizz, hogy labdába rúgjanak.”
A legérdekesebb, amit még nem is tudunk
A fent ismertetett ötletek, javaslatok már valamilyen formában a törvényhozás folyamatába kerültek, de sokkal érdekesebbek azok az elképzelések, amelyeket még be se nyújtottak az Országgyűlésnek, és lehet, hogy csak jövőre, akár pár hónappal a 2026-os a parlamenti választások előtt derül ki róluk, hogy a Fidesz-kétharmad tényleg bevezeti őket. Például
ilyen a határon túl létrehozandó új egyéni választókerületek ötlete, amit tagad a kormány és a Fidesz, de az ellenzék ezt épp vészjósló megerősítésként értékeli.
Elsőként Magyar Péter vetette fel még a nyáron, hogy bizalmas értesülései szerint a Fidesz arra készül, hogy egyéni választókörzeteket alakítanak ki a környező országok magyarlakta területein. Így a külhoni választók 2026-ban már nemcsak pártlistára szavazhatnának, pluszmandátum(ok)hoz juttatva a Fideszt, hanem az új körzetekben egyéni képviselőkre is.
A Tisza Párt elnöke szerint hét ilyen pluszkörzet lehet, Hadházy Ákos szerint akár kilenc is – ez az ötlet állítólag már 2021-ben felmerült kormánykörökben. Márpedig akár a hét, akár a kilenc jóval több, mint az az egy képviselői hely, amit 2022-ben húzott be – főként az erdélyiek voksaival – listán a Fidesz. A kormánypárt továbbra is tagadja, hogy bővítené a határon túliak szavazati jogát, de tagadott azelőtt is, hogy megadta nekik.
A határon túli körzetek – amúgy külpolitikai botrányokat is könnyen okozó – kialakításának tervét legutóbb szeptemberben tagadta Gulyás Gergely miniszter, aki ugyanakkor azt is mondta, ehhez hasonlóan fel sem merült, hogy leszállítanák a parlamentbe jutási küszöböt a jelenlegi 5 százalékról. Ezzel arra reagált, hogy elterjedt az is, a Fidesz a jelenlegi 5-ről 3 százalékra tervezi levinni a parlamentbe jutási küszöböt, ami a kispártoknak kedvezne, viszont voksokat szívhat el a Tiszától.
A választásokig hátralévő időben fogadkozása ellenére a Fidesz kétharmados többségével könnyen átírhatja a választási szabályokat, akár úgy is, hogy a javaslattevők nem ők, hanem a Mi Hazánk lesz. A most júniusi választás előtt a Fővárosi Közgyűlés listás választásának visszaállítása is ilyen kollaboráció eredménye volt. Emlékezetes, ez pont 10 évvel az után történt, hogy a Fidesz eltörölte, mert a 2014-es választás előtt éppen az volt a politikai érdeke, hogy közgyűlési többséget teremtsen Tarlós István mögött – most viszont az volt, hogy ugyanezt megszüntesse Karácsony Gergely mögött.
Ami pedig a határon túliak helyzetét és választási részvételét illeti, vannak ötletek e témában a Parlamenten kívüli pártok részéről is. Jakab Péter, a Nép Pártján elnöke például azért indított nemrég petíciót, hogy töröljék el a határon túliak szavazati jogát, hogy ne dönthessenek olyanok az ország sorsáéról, akik soha nem éltek Magyarországon. De ebben sem Jakab az első, mert 2017 őszén a Gyurcsány Ferenc vezette DK már gyűjtött aláírást ugyanezért.
Nyitóképünkön a 2024-es szavazatok. Fotó: Reviczky Zsolt
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
