A hivatalos hazai népcsoporttá nyilvánítás egy fontos kritériumának nem felelnek meg a vietnámiak a Magyar Tudományos Akadémia szerint. De 40 év múlva már jó eséllyel próbálkozhatnak.
Már a várhatóan február végén kezdődő tavaszi parlamenti ülésszakban dönthet az Országgyűlés arról, hogy legyen-e a hazai vietnámi közösség is hivatalosan, államilag elismert nemzetiség a jelenlegi 13 másik mellett.
Az erről szóló határozati javaslat már felkerült a parlamenti honlapra, és abban a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke, Sasvári Róbert rögzíti, hogy a honos népcsoporttá nyilvánítás érdekében gyűjtött érvényes aláírások száma elérte az ezret.
Ezzel a kezdeményezők egy előfeltételt teljesítettek, hiszen az Országgyűlés akkor foglalkozik egyáltalán a kérdéssel, ha legalább ezer, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgár aláírása összegyűlik és ezeket az NVB hitelesíti.
Csakhogy van egy másik feltétel is: ki kell kérni a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását az aláírók nemzetiséghez tartozásának tudományos jogosságáról, amelynél előírás a népcsoport folyamatos, 100 éves jelenléte Magyarországon.
A határozati javaslat tartalmazza az MTA állásfoglalását is. Abban Freund Tamás elnök megállapítja, hogy “a vietnámi népcsoport létszáma létszáma ugyan a törvényileg előírt minimális létszámot eléri, sőt meg is haladja (kb. 2000 fő), azonban
a100 éves honosság kritériumát nem teljesítik.
Az MTA-elnök ismertetése szerint ugyanis “Magyarországon e népcsoport tagjai az 1960-as évek közepétől jelentek meg, 1988/89-ben létszámuk elérte a 400-500 főt, de meglehetősen elszigetelten, zárvány közösségként éltek.”
Freund megjegyzi, hogy “kitűnő természettudósok kerültek ki közülük, akik a hazai tudományos életben is jelen vannak”, de ez nem számít. Ha az Országgyűlés tartja magát az eddigi gyakorlathoz, az MTA állásfoglalását figyelembe véve nemmel szavaz.
Pontosan így tett a törvényhozás legutóbb is, amikor 2023 decemberében elutasította a szkíták nemzetiségi státuszát, mert bár ők 1371 aláírást gyűjtöttek össze, az MTA megállapította, hogy valójában már kétezer éve nem léteznek:
Az elmúlt években több hasonló próbálkozás is volt: 2005-ben a hun, 2017-ben a székely, 2018-ban pedig az orosz nemzetiség elismertetésére gyűlt össze kellő számú aláírás, de az MTA egyiket sem támogatta, és az Országgyűlés mindet el is utasította.
Az államilag elismert népcsoportoknak pluszjogok járnak. Helyi és országos önkormányzatot hozhatnak létre, a parlamenti választáson pedig listát is állíthatnának, és elegendő szavazattal mandátumhoz is juthatnak, mint például a németek.
Jelenleg 13 nemzetiség van Magyarországon. Létszámában az első a cigányság 200 ezer fővel, a németek a másodikak 98 ezerrel. A nemzetiségként el nem ismert kínaiak és oroszok közben a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint bő 11 ezren vannak.
(Nyitóképünk illusztráció)
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
