Tetszett a cikk?

A globális gazdasági válság következtében mindennapjaink részévé vált a csoportos elbocsátás. Abban az esetben, ha a vállalat további működése bizonytalan vagy nem lehetséges a jelenlegi keretek között, akkor - de csakis akkor - a vezetőségnek muszáj ehhez az eszközhöz nyúlnia.

Ha a munkavállaló felkerül az elbocsátandók listájára, jobb, ha beletörődik, késleltetni, akadályozni ideig-óráig lehet az elbocsátást, de - a jelenlegi gazdasági helyzetben - kicsi az esélye, hogy végleg elkerülheti. Magára valamit is adó munkáltató jogi vita nélkül, mindkét fél érdekeit szem előtt tartva igyekszik megoldani egy ilyen helyzetet. Ha nem teljesen szűnik meg a cég, akkor a munkáltató érdeke, hogy a fenntartható tevékenységhez nélkülözhetetlen szaktudással rendelkező dolgozóit megtartsa, először a könnyebben pótolható, betanítható munkavállalókat küldje el, illetve azokat, akik - egy esetleges profilváltás miatt - olyan tudással bírnak, amire a vállalatnak a későbbiekben nem lesz szüksége.

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok (Mt.)
94/A. § (1) Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint
a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz,
b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,
c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harmincnapos időszakon (94/C. §) belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni.
(...)
94/B. § (1) Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles az üzemi tanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal (a továbbiakban együtt: a munkavállalók képviselői) konzultációt kezdeményezni és azt a döntésének meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig folytatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség a jogutód nélkül megszűnő munkáltató esetében a munkáltató felszámolóját, illetve végelszámolóját terheli.
(3) A konzultációt megelőzően legalább hét nappal a munkáltató köteles a munkavállalók képviselőivel írásban közölni
94/D. § (2) A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az állami foglalkoztatási szervet a rendes felmondás, illetve a 88. § (2) bekezdése szerinti jognyilatkozat közlését legalább harminc nappal megelőzően írásban tájékoztatja.
Fontos az is, hogy minél gyorsabban meg tudjon szabadulni a feleslegessé vált erőforrástól, hiszen a munkáltatónak minden egyes nap további költséget és kockázatot jelent. Ugyanakkor be kell tartania a jogszabályokat, hiszen ezek megszegéséért megbírságolják, ami a leépítés költségein túli plusz kiadásokat jelent. A leépítések költségeinek minimalizálása is cél, ez már önmagában ellentmond a felsorolt érdekeknek. Ehhez  jönnek még a munkavállaló érdekei.

Ha a vállalati kultúra fejlett, a dolgozó tisztességes elbánásra számíthat, egyedi esetként fogják kezelni az ügyét, és igyekeznek közösen - mindkét fél számára kielégítő - megoldást találni a helyzetre. Ha a munkavállaló nem ilyen helyen  dolgozik, oda kell figyelnie arra, hogy esetében jogszerűen járjanak el. Amennyiben van munkavállalói érdekképviselet a munkahelyén (pl. szakszervezet, üzemi tanács), akkor a leépítési folyamat során érdemes aktívan együttműködni velük.

Mivel a magyar munkajog összetett, mindenképpen érdemes megkérdezni egy tapasztalt munkajogi szakembert vagy tanácsadót arról, milyen lehetőségei vannak, kikre vonatkozik felmondási tilalom, mitől függ a végkielégítés mértéke, mi illeti meg a munkavállalót, ha a nyugdíjba menetelét megelőző 5 évben akarják megszüntetni a munkaviszonyát. Ehhez szükség lesz a munkaszerződésre és minden olyan dokumentumra, ami a munkaviszony alatt keletkezett, és befolyásolhatja az alku kimenetelét (pl. munkaszerződés módosítás, kiegészítések, stb.).

A munkavállaló jelenlegi élethelyzetének megfelelően és a jogásztól/tanácsadótól szerzett információk birtokában állapítsa meg, mit szeretne, ez mennyiben szolgálja a munkáltató érdekeit is. Ha az elbocsátott alkalmazott fiatal, több nyelven beszél - és valószínűleg gyorsan talál munkát -. akkor az elbocsátáskori csomagba nem érdemes kérni az „outplacement” szolgáltatást (ez azt jelenti, hogy a vállalat gondoskodik az elbocsátott dolgozóról úgy, hogy megbíz egy fejvadász céget, találjon állást az egykori alkalmazottaknak). Ha erre nincs szükség, érdemes inkább azt kérni, hogy a szolgáltatást helyettesítsék a megfelelő összegű bérkifizetéssel vagy más juttatással.

Ha nem valószínű, hogy a munkavállaló egyhamar állást talál, a legjobb, ha ragaszkodik az „outplacementhez”. Ha jelenlegi szakmájában nehezen találna új állást, de van elképzelése, hogy milyen más szakmára „képezné át magát”, inkább a képzés megtérítését kérje. Ezzel a munkáltató is jól jár, hiszen nem bérköltségként jelenik meg könyvelésében.

A végkielégítés mértéke
Mt. 95. § (4)
a) legalább három év esetén: egyhavi;
b) legalább öt év esetén: kéthavi;
c) legalább tíz év esetén: háromhavi;
d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
e) legalább húsz év esetén: öthavi;
f) legalább huszonöt év esetén: hathavi
       átlagkereset összege.
Elbocsátáskor arra is figyelni kell, melyik lesz az utolsó nap járulékfizetés szempontjából. Abban az esetben, ha a dolgozó feltételezi, hogy nehezen talál majd új állást, célszerű, ha a vállalat - bár előre kifizeti a felmondási időre járó bért és felmenti a munkavégzés alól - megtartja az állományában, mert addig ott biztosított. 

Amennyiben az alkalmazott munkaviszonya egyik napról a másikra megszűnik, amíg új munkát nem talál - ha továbbra is biztosított akar maradni -, fizetheti maga után a járulékokat (TB, nyugdíj stb.). Ezek az apróságok a munkáltatónak nem jelentenek többletköltséget, de az elbocsátott alkalmazottnak fontosak lehetnek.

Kevésbé tisztességes megoldásokról is lehet hallani; ilyen, ha egy gyár megszünteti a céges buszjáratot és/vagy a munkásszállás biztosítását, ellehetetlenítve ezzel a munkába járást. Ha emiatt a dolgozók nagy létszámban felmondanak, az nem számít csoportos létszámleépítésnek. 

Mivel a jelenlegi elbocsátási hullám nem csak egy gyárat vagy iparágat érint, az álláskeresés nagyobb körültekintést igényel.  Egyik lehetséges megoldás az átképzés, melyről következő cikkünkben olvashat. Bereczky Márta
HR-tanácsadó
Karrier

Kiszerveznek, mi lesz velem?

Milyen változásokat hozhat az érintett munkavállalók életében az outsourcing? Mennyire lesznek elkötelezettek a változtatásra? Sorozatunk második részében erre keressük a választ.

Karrier

Elbocsátás után: hogyan kerülhető el az összeomlás?

Munkánk egyfajta keretet ad életünknek, meghatározza életritmusunkat, beépül a személyiségről alkotott képbe, így az elbocsátás során munkánkkal együtt identitásunk egy darabja is elveszni látszik, az anyagiakról nem is beszélve. Mit tegyünk, ha most jelentették be, hogy megválnak tőlünk? A munkapszichológus tanácsai segítenek elkerülni a pszichés összeomlást.

hvg.hu Karrier

Túlélési taktikák: ki számít ma kapós munkavállalónak?

Ősz óta a gazdasági világválság hatására a munkaerőpiacon is látványos átalakulás ment végbe: míg egyes iparágak – autógyártás, építőipar – ontják az elbocsátott alkalmazottakat, addig más területen, például pénzügyi vonalon, megnőtt az igény a tapasztalt, jól képzett szakemberekre. Hogyan érinti a válság a fejvadász cégeket? Mi jellemzi a munkaadókat és álláskeresőket? Kitekintés.

Az eddig 48 óra alatt meghozott katonai döntéseket 48 mp alatt lépi meg DeepSeek parancsnok

Az eddig 48 óra alatt meghozott katonai döntéseket 48 mp alatt lépi meg DeepSeek parancsnok

Karácsonytól megoldási javaslatot, Szentkirályitól érdemi munkát vár a fővárosi TISZA frakció a tízmilliárdos inkasszó nyomában

Karácsonytól megoldási javaslatot, Szentkirályitól érdemi munkát vár a fővárosi TISZA frakció a tízmilliárdos inkasszó nyomában

Kiadta első negyedéves jelentését a 4iG

Kiadta első negyedéves jelentését a 4iG

A helyreállítási alapok 10 milliárd euróját véglegesen bukhatja Magyarország

A helyreállítási alapok 10 milliárd euróját véglegesen bukhatja Magyarország