Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
| Adózóna |
Ha adózással kapcsolatos további cikkeket szeretne olvasni, kattintson a hvg.hu új adózási portáljára! |
A pénzügyminiszter álláspontja alapján az első két hónapra a döntés ellenére is az elvárt adó szabályai alapján kellett volna az adóelőleget megfizetni, mígnem az Országgyűlés a szabályozást visszamenőleges hatállyal, január elsejétől hatályon kívül helyezte. Március 30-án a Pénzügyminisztérium az elvárt adót kiváltó új törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlés elé. A javaslat szerint a társaság, ha az adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelem-minimumot (a bizonyos tételekkel csökkentett bevétel 2 százalékát), akkor az elvárt jövedelem-minimum után köteles adót fizetni, de dönthet úgy is, hogy nem fizeti meg az elvárt adót. Ezt a terhet csak azok úszhatnák meg (legalábbis első körben), akik az adóbevallást kiegészítő nyomtatványon részletesen beszámolnak különböző gazdálkodási adataikról.
Az elvárt adóval kapcsolatos mostani megoldás nagyon hasonlít a minimum-járulékalapéra, amelynél állítólag beváltak a kormány számításai. Mint tudjuk, tavaly ősztől a minimálbér duplája után kell járulékot fizetni a cégeknek, kivéve, ha az adóhatóságnak bejelentik, hogy náluk ennél alacsonyabbak a bérek. Az elvárt hatás Vámosi Nagy Szabolcs szerint azonban itt is várat magára, nyilvános statisztikák ugyanis egyelőre még nem készültek. Mielőtt az Alkotmánybíróság februárban eltörölte volna, 60 milliárd forintot prognosztizáltak az elvárt adóból. Ennek felét azonnal a központi egyensúlyi tartalékból ellensúlyozta a kormány, az év második felére viszont a mostani javaslat parlamenti elfogadása esetén legfeljebb 15-20 milliárd forintos bevételt remél - írta meg a HVG április 10-i számában(link).
Állja a sarat az iparűzési adó (Oldaltörés)
© Stiller Ákos |
A döntés azonban senkit sem érhetett váratlanul, mivel a hipához gyakran hasonlított olasz önkormányzati teherről (IRAP) már 2006 októberében megállapították, hogy nem sért uniós jogot. Az Európai Bíróság akkori érvei között szerepelt, hogy „az IRAP-ot nem lehet közvetlenül áthárítani a fogyasztókra, másrészt, a teher nem egy az egyben arányos a kiszámlázott árral. Márpedig a forgalmi adóknak ez a két jellemzője van.” Nos, ezt rá lehetett húzni a magyar iparűzési adóra is. Sokak szerint várható volt tehát, hogy a testület a magyar adófajtát is jóváhagyja.
Kovács László, az Európai Bizottság adó-és vámügyi biztosának kijelentése nem is akkora meglepetést, mint inkább csalódást okozhatott a cégeknek, amelyek hiába remélték, hogy visszakapják a szerintük addig jogtalanul befizetett adót. Az Európai Bíróság ugyanis több nagyvállalat - köztük az OTP, az EON, a Tesco és a Vodafone - keresete alapján indított eljárást egy évvel ezelőtt annak megállapítására: az uniós szabályokba ütközik-e a magyar helyi adófajta, vagyis bújtatott forgalmi adónak minősül-e. Kovács László szerint nincs miért aggódniuk az uniós csatlakozás óta befizetett iparűzési adó visszafizetéséért eljárást indított cégeknek, hiszen azok be is vallották és be is fizették az adót. Végleges döntés az ügyben egyébként akár már ősszel is születhet, ha az érintett felek egyike sem ragaszkodik a szóbeli tárgyaláshoz. Valószínűbb azonban, hogy a perben érintett cégek kitartanak, így 2008 előtt még nem tekinthető lezártnak az ügy.
A szakma - ideértve az ügyfeleiket pereskedésre biztató pénzügyi tanácsadókat és a független adószakértőket is – egyébként továbbra is ésszerűtlen és elavult adónemnek tartja a foglalkoztatást és a beruházásokat terhelő iparűzési adót. Ezek költségei ugyanis nem vonhatók le a hipa alapjából, miközben éppen e tevékenységek ösztönzése volna a cél. A hipa eltörlésével kapcsolatban korábban többször felmerült, hogy az ingatlanadó lehet az egyik olyan vagyoni típusú adó, amely helyettesítheti az iparűzési adó várva várt megsemmisítésével kieső bevételt. Még ha a 2008-ra tervezett ingatlanadó bevezetése csupán a kiesett 350 milliárd töredékét hozhatja is az önkormányzatok konyhájára, a szakértők szerint kifejezetten káros lenne az üzleti szférát - az iparűzési adóval párhuzamosan - sújtani a teherrel, hiszen ez esetben egyértelmű adóemelés történne.
Ingatlanadó: újabb elhamarkodott döntés? (Oldaltörés)
Nemzetközi viszonylatban egyébként egyáltalán nem ritka ez az adónem. Az ingatlan értékére vetített adó kulcsa jellemzően a 0,1 és 2,5 százalék közötti sávban mozog. Van, ahol degresszíven, vagyis az alacsonyabb értékű ingatlanokat magasabb kulccsal terhelve adóztatják, más országban ennek éppen az ellenkezőjét vezették be. Magyarországon várhatóan a magasabb értékű ingatlanok magasabb adókulccsal adóznak majd.
Akár 100 milliárd forintnyi többletbevételt is hozhat az államkasszának az általános értékalapú ingatlanadó - ez derül ki abból a dokumentumból, amelyben az Államreform Bizottság vezetője számol be a pénzügyminiszternek a konvergenciaprogram végrehajtásáról. Korábban a pénzügyminisztériumi számítások legfeljebb pár tízmilliárd forintos bevételt valószínűsítettek az ingatlanadóból - ennek tervezett 2008-as bevezetésével párhuzamosan ugyanis több más adónemet kellene megszüntetni.
Főként, ha ezen adónem piacra dobásával egyidőben megszűnő egyéb (telek-, építmény-, kommunális- és luxus-) adókból egyébként a tervezett 60 milliárd forintnál nagyobb összeg folyna be – nyilatkozta nemrég Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője, az Államreform Bizottság tagja. Az eredeti törvényalkotási tervek szerint áprilisban kellett volna a parlamentnek szavaznia az adóról. A kormány új munkatervében júniusi dátum szerepel. A legfrissebb hírek szerint április végén, május elején tárgyalnak majd a pártok az általános ingatlanadóról, ezért nem biztos, hogy az első fél éves parlamenti ülésszakba belefér a törvény elfogadása.
Az adónem bevezetését szorgalmazók legalább annyi érvet tudnak felsorakoztatni az ingatlanadó szükségszerűsége mellett, mint a másik oldalon állók. Az új adófajtát pártolók szerint például az ingatlanadó arányosabb közteherviselésre ad módot azáltal, hogy nem minden terhet a munkajövedelmekre hárít. Az ellenérveket hangoztatók ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy az ingatlanok reális értékének felmérése is nehézkes, ráadásul az ingatlant már adózott pénzből vásárolták a tulajdonosaik, így dupla adóztatásról lenne szó.
Az ingatlanadóból várható bevétel dr. Herich György okleveles nemzetközi adószakértő szerint az adószerkezet átalakítási céljára túl kevés, és az új adónem bevezetésével párhuzamosan tervezhető 1-2 százalékos adócsökkentés pedig még az ingerküszöböt sem éri el. Ráadásul - mint a hvg.hu-nak elmondta - egy új adónem jó előkészítése és bevezetése több éves folyamat, Hollandiában például 10 évig tartott. Amennyiben ezt meg akarjuk spórolni, úgy járunk mint a luxusadóval – figyelmeztetett az adószakértő.
A kiszámíthatatlan adópolitika, az évente négyszer-ötször változó rendeletek és jogszabályok mellett a legtöbb tanácsadó cég szerint még egyéves pénzügyi terveket sem lehet végrehajtani. Hiába lenne ez alapvető elvárása a befektetőknek, akik bizonyos mértékű adókedvezménnyel és -terheléssel számolták ki költségeiket jó pár évvel ezelőtt. A Magyarországra tervezett üzleti modelleknél a beruházók érezhetően magasabb adókiadással számolnak, mint ami a hatályos jogszabályokból következne. A bizonytalan adótervezés rontja Magyarország versenyképességét a többi uniós országgal szemben. A befektetők egy része tartalékot képez a pluszterhekre, mások pedig kiviszik beruházásaikat az országból.
A megoldás többek szerint egy átfogó adóreformban és az adórendszer egyszerűsítésében rejlik. Ehhez a feltételrendszer mindössze 3-4 év alatt megteremthető. Az adószakértő egy új, rendkívül bonyolult és drága adónem előkészítetlen bevezetése helyett a meglévő adókulcsok egy-két százalékpontos emelését tartaná ésszerűnek, ha a költségvetésnek ilyen magas infláció (értsd inflációs adó többlet) mellett további bevételre van szüksége. Ez - mint a hvg.hu-nak hangsúlyozta dr. Herich György nem bonyolítaná tovább a rendszert és ugyanúgy növelné az államkassza bevételeit.
