Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
"Talán nincs elég víz kimosni őket?" - egy indiai textilüzemről készített és most felkapott rövid dokumentumfilm arra mutat rá, hogy mennyi ruhát dobnak ki feleslegesen a nyugati nők.
A nyugati világ leselejtezett ruháinak útját követte végig egy indiai rendezőnő 14 perces rövid dokumentumfilmje, amely az elmúlt két évben számos díjat is nyert.
A dokumentumfilm bemutatja, hogy a nyugaton kidobásra ítélt, de alig hordott ruhák végül Indiában kötnek ki, ahova hatalmas uszályokkal szállítják őket. Itt aztán újrahasznosító üzemekben a helyi munkások színek szerint válogatják szét a világ minden tájáról érkező leselejtezett használt ruhákat, amelyeket darabokra vágnak.
Miután felhasogatjákőket, továbbküldik a csomagot, egy másik üzemben pedig levagdossák az anyagokról a gombokat, cipzárakat, címkéket, egyéb sallangokat. Apróra vagdossák a ruhákat, majd különböző gépekkel szétszedik az anyagukat, hogy végül a gépek újra fonalat tudjanak csinálni belőlük. A fonalakból pokrócokat szőnek, amiket ismét csak visszaküldenek nyugatra.
A 14 perces dokumentumfilmben a helyi indiai munkások arról beszélnek, hogy nem értik, miért küldik hozzájuk ezt a rengeteg ruhát, mert hogy olyan, mintha soha nem hordták volna őket. A munkásnők arról beszélnek, hogy mindenki azt gondolja, hogy azért viszik a ruhákat Indiába, mert külföldön vízhiány van és az embereknek valójában nincs pénze kimosni őket.
"Ezeknek az embereknek a víz olyan drága, mint a ruhák. Ezért van az, hogy a ruhákat csak néhányszor veszik fel és utána eldobják" - mondta az egyik lány, majd hozzátette, mindenki ezt gondolja, mert ha nem így van, akkor nem érti, hogy miért jön az a rengeteg alig használt ruha az üzembe. Egy másikuk úgy vélte, a nyugatiak talán csak nem szeretik kimosni a ruhákat.
Egy nő arról beszélt, olyan sokféle ruhadarabbal találkoznak a szétválogatás során, hogy sokszor nem is tudja, melyiket hogyan hordták, de a Discovery Channelen látott már ilyesmiket. Egy másik nő azt mondta, furcsának tartja, hogy az alsóneműkre gyöngyöket és hamis drágaköveket varrnak, és hogy biztos valakiket arra kényszerítenek, hogy ilyeneket hordjanak.
Az egyik lány viszont rátapintott a lényegre: azt mondta, szerinte nagyon rok ruhát vesznek nyugaton, Angliában, Amerikában és Japánban, és bár a ruhák nagyon drágák lehetnek, mivel az emberek gazdagok és nincs hiányuk semmiben, ezért inkább kidobják a ruhákat ingyen. Mindeközben ők újra drága holmikba kell, hogy öltözzenek.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk a nyárra.
A borbár üzletvezetője szerint a szóváltás nemi irányultságtól független volt.