Elbúcsúzhatunk egy időre a Szépművészeti Múzeumtól

Hétfőn kezdődik a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója. A munka a tervek szerint három évig tart majd: felújítják az 1945 óta romos Román csarnokot, kijavítják a tetőt, valamint új kiállítótereket, műtárgyraktárat, éttermet hoznak létre.

  • MTI MTI
Elbúcsúzhatunk egy időre a Szépművészeti Múzeumtól

A Román csarnok Budapest ostromakor megsérült. A háború után a múzeum gipszmásolat-gyűjteményét tárolták ott, majd a termet raktárként is használták – mondta pénteken a múzeum Régi Szoborgyűjteményének osztályvezetője.

Szőcs Miriam felidézte: a 19. század végén a Szépművészeti több száz darabos kollekciót hozott létre a művészettörténet legfontosabb szobrainak pontos gipszmásolataiból. Az 1930-as évekre azonban a másolatok megbecsültsége erősen megcsappant a szakma szemében, ezért az ostrom idején a gipsztárgyakat nem is mentették, majd a háború után azokat a megsérült Román csarnokba zsúfolták.

A gipszgyűjteményt 2003-ban kezdték vizsgálni, így kiderült, hogy a körülbelül 300 középkori és reneszánsz másolat fele maradt meg, míg az antik gipszeknél valamivel jobb az arány.

A restaurált másolatokkal néhány éven belül ismét találkozhat a közönség: az antik gipszgyűjteményt a komáromi Csillag-erődben kialakítandó kulturális centrumban, a középkori és reneszánsz másolatokat a Szabolcs utcában felépítendő látványraktárban mutatják majd be.

Baán László főigazgató szerint a Liget Budapest projekt keretében, 8 milliárd forintból újítják fel a múzeumot, amelyet 2018 tavaszán nyitnak meg ismét. A következő három évben nemcsak a Román csarnok műemléki rekonstrukcióját végzik el, hanem alatta új műtárgyraktárat, légkondicionálást építenek be, kijavítják a tetőt és korszerűsítik az épület fűtési rendszerét is.

A csarnokban a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria újraegyesülő Régi Mesterek Gyűjteményét helyezik majd el. Az állandó kiállítás kapja meg a magasföldszint jelenlegi időszaki kiállítótereit is. Új időszaki kiállítóteret a Dór és az Ión Piramis egybenyitásával alakítanak ki, míg az éttermet az Egyiptomi Gyűjtemény szárnyába helyezik át, így az nyáron megnyílhat a Hősök tere felé.

Még idén bontani kezdik a Petőfi Csarnokot

Baán László beszélt a Liget Budapest projektről is, amelyet miniszteri biztosként irányít.

A Hősök tere részben újraparkosítva, az 1938 előtti állapotban újul meg, de újragondolják a Magyar Mezőgazdasági Múzeum koncepcióját is. A Vajdahunyadvárban a boros, gasztronómiai és élelmiszeripari funkciók összpontosulnának, egy 8-10 hektáros külső helyszínen pedig a növénytermesztési és állattartási eljárásokat mutatnák be. Utóbbit még keresik.

A Közlekedési Múzeumon kívülről elvégzik a teljes történeti rekonstrukciót, így az épület visszakapja a világháború után lebontott felső szintjét és kupoláját, a -1. szinten pedig új kiállítótérrel gyarapodik. A nagy járművek és a Repüléstörténeti Gyűjtemény elhelyezésére még keresik a legalkalmasabb helyszínt, de felvetődött, hogy a rekonstrukció idejére a Vasúttörténeti Park területén ideiglenes csarnok épüljön a gyűjtemény bemutatására.

Már 2015 második felében megkezdődik a Petőfi Csarnok és az egykori Hungexpo-irodák bontása, a turistabuszoknak pedig a Vágány utcában alakítanak ki új parkolót.

Idén bontani kezdik
MTI / Róka László

A projektre ebben az évben 15,8 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 4,1 milliárdot már át is utalt a kormány.

Baán László emlékeztetett arra, hogy a Szépművészeti bezárása idején a múzeum a Nemzeti Galériában rendez majd időszaki kiállításokat. Idén többek között a 20. század talán legfontosabb kínai festője, Csi Paj-si, erdélyi magyar képzőművészek, majd Meret Oppenheim munkáiból nyílnak tárlatok, 2016 januárjától pedig Frida Kahlo és Diego Rivera főműveit mutatja be az MNG.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.