szerző:
hvg.hu

Néhány hete Lackfi János és Szabó T. Anna a negyvenedik születésnapról és az az évek múlásáról szóló verspárbaja felrobbantotta az internetet. Ráadásul a szellemes verslavinához számos más költő és közéleti személyiség is csatlakozott. A spontán projektből született verseskötetet épp, hogy megjelent, már itt a folytatás: Lackfi János és Szabó T. Anna az iskoláról és a magyar oktatási rendszerről kezdtek újabb szellemes verses adok-kapokba.

Itt a nyitóvers Lackfi Jánostól, a folytatást a költő hivatalos Facebook oldalán keresse!

KOMOLY VERS KOMOLY SZAVALÓVERSENYEKRE

Ötöst kaptam minden tárgyból,

mert értema zanyagot,

nem reppelek, hanem szépen

ülök éscsend bevagyok!

 

Lélegzetem visszafojtom,

már a vérem semkering,

én vagyok a legjobbkislány

összestana rakszerint.

 

Vécéreké redzkedéssel

az órát nem zavarom,

elpárolog tatokmindent

majdapóru saimon.

 

Túlságosan nem zsibongok,

megtanultam gondosan,

nem azérjá roksuliba,

hogy jólérez zemmagam.

 

Fertőtlen a cipőtalpam,

a hajamban masni van,

minden hajszál kifésülve

libegpárhu zamosan.

 

Azt mondtaja tanárnéni,

kicsinéma szobrokat

akar látni, éppen ezért

mélyhűtöttem magamat.

 

A tévében filmek mennek,

a filmekben szeretet,

semmi dara bolósgyilkos,

nemsíromki szememet.

 

Szüleimse veszekesznek,

egyikük sem ideges,

nem szólnak, hogy odébbálljak,

azapámnem üveges.

 

Nemüvölta szomszédnéni,

nemköpnekle a fiúk,

ezértvagyunk mindvidámak,

semmikorse szomorúk.

 

Az utcákon mind a bácsik

aranyosak, kedvesek,

aballonka bátalattmind

aranyszívet rejteget.

 

Haszavaló versenyleszmajd,

eztetetel szavalom,

ésmindenki könnybelábad

gyönyörűszép szavakon.

Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!