Tóta W. Árpád: Nemzeti együttműködés a Fidesz ellen
Magyarország felébredt, pezseg, forr és tüntet, és egész biztosan tudja, mit nem akar. Állampártot. Vélemény.
Amerikai kutatók eddig nem ismert vírusokat, valamint a bennük lévő fehérjéket vizsgálták meg, így a jövőben pontosabb képet kaphatnak arról, miként mérgezi meg a vizeket például az algavirágzás.
Az olyan életformák, mint az algák és az amőbák kulcsfontosságúak a tengeri táplálékláncban, az őket megfertőző óriásvírusok azonban befolyásolhatják növekedésüket és túlélésüket. Bizonyos esetekben ezek a vírusok közegészségügyi problémákhoz vezethetnek, mint például a káros algavirágzás. Ez vezethet például oda, hogy mérgezővé válhat Afrika legnagyobb tava, a Viktória-tó.
A Miami Egyetem kutatói nemrég arra vállalkoztak, hogy feltárják, a bolygó nagy víztesteiben milyen vírusok találhatók meg, amelyek hatással lehetnek a környezetre. A fejlett számítástechnikai eszközök és az óceáni adatok segítségével 230 óriásvírust, bennük pedig 530 fehérjét azonosítottak. Ezek közül kilenc a fotoszintézishez kapcsolódik, ami arra utal, hogy a kórokozók befolyásolhatják, a megtámadott élőlény hogyan alakítsa át a napfényt energiává – írja az Interesting Engineering.
Mohammad Moniruzzaman, az npj Viruses című tudományos lapban megjelent publikáció egyik szerzője szerint az óriásvírusok óceáni sokféleségének és szerepének – valamint az algákkal és más mikrobákkal való kölcsönhatásuk módjának – jobb megértése segíthet előre jelezni és potenciálisan kezelni a káros algavirágzásokat, amelyek az egész világon kockázatot jelentenek az emberi egészségre.
A szakember szerint gyakran az óriásvírusok okolhatók a fitoplanktonok haláláért, amik azonban az óceáni ökoszisztéma és a tápláléklánc alapját képezik. Az óriásvírusok detektálása eddig kihívást jelentett, aminek főként technológiai oka volt. Ennek leküzdésére a kutatócsoport létrehozott egy új eszközt, a BEREN-t. Ez egy számítógépes program, ami minden szükséges dolgot magában foglal az óriásvírusok azonosítására az osztályozástól a szekvenálásig.
A kutatók a vizsgálatuk során kilenc nagyobb óceáni mintavételi projektből gyűjtöttek DNS-szekvenálási adatokat a világ minden tájáról. A BEREN segítségével óriásvírus-genomokat vontak ki ezekből az információkból.
A kutatók ezután nyilvános adatbázisok segítségével elemezték az adatokat, hogy azonosítsák a vírusok szerepét. Az eredményeket végül összehasonlították a már ismert óriásvírus-genomokkal, hogy feltárják a korábban ismeretlen funkciókat, valamint jobban megismerjék azok sokféleségét.
Benjamin Minch, a tanulmány vezető szerzője arra lett figyelmes, hogy az óriásvírusok olyan géneket hordoznak, amelyek fontos sejtfunkciókhoz kapcsolódnak, mint például a szén-anyagcsere és a fotoszintézis. Ezek olyan folyamatok, amelyek általában csak az élő sejtekben találhatók meg. Ez a megállapítás arra utal, hogy ezek a vírusok a fertőzés során jelentős szerepet játszanak abban, hogy megváltoztassák a gazdaszervezet anyagcseréjét, így befolyásolhatják a kulcsfontosságú tengeri kémiai ciklusokat.
A szakemberek a vizsgálat során egy olyan keretrendszert is létrehoztak, ami javítja az új vírusok kimutatására szolgáló eszközöket, és ami segíthet a korábbinál pontosabban monitorozni a szennyezéseket és a kórokozókat a vízben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Magyarország felébredt, pezseg, forr és tüntet, és egész biztosan tudja, mit nem akar. Állampártot. Vélemény.
A HVG újságírói adnak pár tippet a vakációhoz.
Az énekes már elnézést kért, amiért elragadta az aljas indulat.