Pénteki sajtótájékoztatóján a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke elmondta: Szlovákiában „jelentős politikai nyomás nehezedett” pártja képviselőire, hogy ne vegyenek részt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) pénteki plenáris ülésén. Ennek ellenére az MKP mind a tizenöt képviselője eljött Budapestre – fűzte hozzá. A politikus visszautasította azon pozsonyi vádakat, hogy hazaárulók, vagy akár illojálisak lennének Szlovákiával szemben. „Ha bennünket meghívnak az Európai Parlamentbe, a Bundestagba, vagy az Osztrák Parlamentbe, tisztelettel eleget teszünk a meghívásnak” – tette hozzá. A két kisebbik kormánypárt, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt fölvetette, hogy az MKP képviselőit meg kéne fosztani mandátumuktól és a MKP-t be kéne tiltani. „Ennek semmilyen törvényes alapja nincs, ez egy nagyon sajnálatos félrebeszélés” – hangsúlyozta a felvidéki politikus. „A múlt század harmincas és ötvenes éveiben fenyegettek meg parlamenti képviselőket ilyen lépésekkel” – fejtette ki Csáky.

Újságírói kérdésre Csáky úgy felelt: beigazolódott, hogy nem volt szabad a két kormányfő találkozójától

Csáky Pál © Szegő Péter

csodát várni. „Az eredmények láttán komoly hiányérzetünk támadt. Nem tölt el bennünket lelkesedéssel az, ami tegnap Szécsényben történt.” Elmondta: a KMKF ülése nem foglalkozott érdemben a magyar-szlovák csúcstalálkozóval, vita sem volt róla. Csáky előre tiltakozott a szombati Új Szóban megjelenő, a szlovák kulturális minisztérium által jegyzett hirdetés ellen. A szombati hirdetés a nyelvtörvény mellett érvel. „Ez is mutatja, hogy a kulturális minisztérium érzi, hogy ez a törvény rossz és megpróbálja erővel vagy pedig trükkökkel bizonygatni az igazát” – fogalmazott. Hozzátette: „ha igaz az, amit Robert Fico állít, azaz a törvény nem korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot, akkor vonjuk vissza”. Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: bár szükséges tárgyalni, igazi áttörést csak egy új szlovák kormánytól remél, addig valószínűleg ez a helyzet nem igazán fog megváltozni. Szerinte az egész kérdés nem magyar-szlovák probléma: a probléma gyökere a pozsonyi hatalomgyakorlás módszerében van, ez okozza a feszültséget- hangsúlyozta.

A hvg.hu kérdésére Csáky Pál annak a véleménynek adott hangot, hogy a várható magyar kormányváltás után fölálló új kormány – az eddigi megnyilvánulások alapján - hatékonyabban fogja képviselni a határon túli magyarok ügyét. „ Egy tárgyalópartner – és ezt engedje meg, hogy mint gyakorló politikus is mondjam – jobban becsüli a kemény, határozott ellenfelet, mint a szervilist”- tette hozzá. Az MKP elnöke úgy vélte: félreértés az, hogyha gesztusokat teszünk mások felé, akkor mi is automatikusan gesztusokat kapunk. „Ezt a gyengeség megnyilvánulásának tartják. Én a határozott politizálás híve vagyok” – felelt lapunknak Csáky Pál.

A hvg.hu interjút készített Csáky Pállal. Arra voltunk kíváncsiak, hogy lát-e esélyt a harminc képviselői aláírás összegyűjtésére. [Ahhoz, hogy a képviselők az Alkotmánybíróság (AB) elé vigyék a nyelvtörvényt, harminc aláírás szükséges. A Magyar Koalíció Pártjának tizenöt, a belőle kiszakadt Hídnak öt mandátuma van, még tizet kell összeszedni a maradék százharminc képviselőtől. Az első, pár hónappal ezelőtti próbálkozás kudarcot vallott – Sz. P.] „Ha egy antidemokratikus törvényt bármelyik országban elfogadnak, azt minden demokratának kifogásolnia kell és mindent meg kell tennie a törvényben rejlő legnagyobb visszásságok jogszerű orvoslása érdekében.”

Csákyt annak a véleménynek a kommentálására kértük, melyet az ellenzéki, nem magyar képviselők egy jelentős része vall, vagyis, hogy a törvény rossz, de nem alkotmányellenes. A volt miniszterelnök-helyettes úgy felelt: az eredeti, 1995-ben elfogadott nyelvtörvényben is szerepeltek a büntetőjogi szankciók és a nyelvrendőrség. Akkor számos szlovák képviselő aláírta az Alkotmánybíróságnak címzett beadványt, majd 1998-ban az AB megsemmisítette a törvénynek az MKP által leginkább kifogásolt, fent említett elemeit. Ebből kiindulva Csáky bízik a törvény alkotmányellenességében. Ezzel kapcsolatban, további kérdésünkre válaszolva a politikus azt mondta: az 1996-ban elfogadott házszabály óta a képviselők magyarul nem szólalhatnak föl a pozsonyi parlamentben. Szlovákia azóta – főleg az akkor kormánypárti MKP-nak köszönhetően – ratifikálta az Európai Kisebbségi Jogok Chartáját, amely biztosítja a parlamenti képviselők parlamenti anyanyelv-használati jogát, a házszabály ezen pontját viszont a Charta ratifikációja ellenére sem változtatták meg. 

Az egykor a csehszlovák kommunista hatóságok által meghurcolt Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke szerint a helyzet a negyedszázaddal ezelőttihez hasonlítható.

Mint Duray Miklós a hvg.hu-nak kifejtette: „Nem az volt az érzésem, hogy két egyenlő partner találkozott volna. Mintha visszaidézték volna a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között folyó tárgyalások szellemét. Leginkább arra emlékeztetett az egész, mint amikor Köpeczi Béla (akkori művelődési miniszter – Sz. P.) 1985-ben Csehszlovákiában járt. Engem előtte nem sokkal helyeztek szabadlábra. Azért ültem börtönben, mert a magyar iskolák oktatási nyelvének megváltoztatása ellen küzdöttem – egyébként sikerrel. Ezek után Köpeczi egyezményt írt alá csehszlovák kollégájával. Eme egyezmény szerint megvizsgálják, hogy lehet a felvidéki magyar iskolákban újra bevezetni a kétnyelvű oktatást.

Duray Miklós © Szegő Péter

Hogy ebben a helyzetben van-e mozgástere a magyar diplomáciának? Tény, hogy minden mozgástér be van határolva, de a magyar diplomácia mozgástere mindig annyi, amennyit önmaga teremt magának. A hvg.hu kérdésére, miszerint az alapszerződés hivatkozási alap lehet-e, Duray úgy válaszolt, az alapszerződés azért nem jó, mert nincs olyan pontja, amely kikényszeríti a végrehajtását. Azonban ha betartanák, akkor egész normálisan lehetne élni.

Kérdésünkre, egyetért-e azzal, hogy a nemzetközi szervezetek elé kell vinni az ügyet, Duray igennel válaszolt. Ezt azzal indokolta, hogy a jelek szerint a kétoldalú tárgyalásokon nem lehet megoldani a problémát, ráadásul a szlovák-magyar viszonyban az ellentétek most már öngerjesztőkké váltak.

A legutóbbi fejlemény: a kormányfői találkozó idején tiltotta be a szlovák belügyminiszter a Slovan és a Dunaszerdahely focimeccsét, arra hivatkozva, hogy ott a nemzetiségi ellentéteket gerjeszthetik. Duray szerint ha valamitől félni kell egy ilyen mérkőzésen, az a rohamrendőrség.

Szegő Péter