Gerlóczy Ferenc
Gerlóczy Ferenc
Tetszett a cikk?

A haiti földrengés nemcsak az épületeket, de a politikai elit maradék tekintélyét is romba döntötte. Ismét kiderült, hogy kormányzásra alkalmatlanok, amerikai katonákra van szükség a rend helyreállítására. Az ország szomorú sorsát nem lehet a vudu vallással összekapcsolni, ahogy tette azt Pat Robertson, a neves amerikai lelkész.

Nem csitul a felháborodás és a vita Amerikában és szerte a világon Pat Robertson amerikai karizmatikus keresztény lelkész minapi kijelentése miatt (Magyarországon az ATV csatornán rendszeres programja van Robertsonnak). A híres televíziós prédikátor azt találta mondani, hogy a januári pusztító földrengéssorozat Isten büntetése volt azért, mert a haiti emberek paktumot kötöttek az ördöggel. Vagyis azt sugallta, hogy a tragédiáért maguk felelősek.

Az ördöggel való cimboráláson Robertson a haitiek népi vallása, a vudut gyakorlását értette, amely bár nem hivatalos, mint a római katolikus, nagyon is gyakorolják, Haitin nem hoznak fontos döntéseket vudu papi tanácsok kikérése nélkül. A voodoo, vodu, vodun Wodu, santeria, macumba, yoruba, condomblé stb. néven illetett vallás, illetve annak különféle változatai a Nyugat-Afrikából (a mai Togo, Benin, Nigéria területéről, annak idején évente negyvenezres nagyságrendben) Haitire hurcolt rabszolgák leszármazottainak vallása. A vodu szó a togói eve törzs nyelvében isteni erőt, géniuszt, védőszellemet jelent. Az e védőszellemekben való hit adta az ideológiáját Latin-Amerika első szabadságharcának, amely a francia forradalom hírére robbant ki, 1791-ben, a vudu vallás augusztusi ünnepén. A francia konvent 1793-ban eltörülte a rabszolgaságot, ám Napóleon a gyarmatokon visszaállította – így aztán a rabszolgaság végleges eltörlését a függetlenség kikiáltása hozta meg 1804. január elsején. Haiti volt Latin-Amerika első független állama, alkalmasint 95 százalékban fekete, volt rabszolga, a vudut gyakorló lakossággal.

Vudu szertartás Haitin

A vudu vallást gyakorolta, sőt néhány rítusát a hivatalos vallás rangjára emelte François Duvalier, alias Papa Doc, Haiti egykori véreskezű és korrupt diktátora, akit ezért a római egyház VI. Pál pápasága idején kiközösített. De az ország “vallási megoszlását” egy hittérítő következő szavai írják le pontosan: “a hatitiak 80 százaléka katolikus, 16 százaléka protestáns, 3 százalék egyéb vallást követ, 1 százalék vallástalan – és 100 százaléka vudu vallású.”

A vudu valamilyen formáját sok helyen gyakorolják Nyugat-Afrikában, a Karib-tenger országaiban, Egyesült Államokban és másutt, klasszikus formája azonban a haiti. Haitin azokat, akik “mindkét kezükkel a láthatatlan szellemeket – Loát – szolgálják”, egy-egy bokor segíti, aki arra is képes, hogy halottakat feltámasszon. Bokor vagy papokból (hounganokból), illetve papnőkből (mambókból), vagy más ördögűzőkből lehet. Egy pap lehet houngan sur pwen, vagyis egyszerű pap, és houngan asogve, azaz főpap. (Ilyen volt Papa Doc is). Ha egy haiti bokor egy halottat feltámaszt, a halottból zombi lesz (ez tőrőlmetszett haiti vudu fogalom), vagyis olyan ember, akinek nincsen önálló lelke, ezért a bokor ellenőrzése alatt kell maradnia. Hollywood lelkesen fogadta be a zombikat, ahogyan a vudu vallást is, amely a valóságban persze nem olyan egyszerű, hogy fogjuk ellenségünk vudu-babáját, keresztülszúrjuk egy vastagabb tűvel, és ezzel már az ellenségünket is örökre elintéztük – ez csak Hollywoodban van így.

A mozivásznon olykor látottakat, és általában a haitiak vallásáról alkotott képet világszerte még ma is nagymértékben egy 1884-ben kiadott tendenciózus könyv befolyásolja (S. St. John: Haiti or the Black Republic, Haiti vagy a fekete köztársaság). E mű a vudut mélységesen gonosz vallásnak ábrázolja, amelyben az emberáldozat és a kannibalizmus sem ritka – igaz, mindezt a haitiak általában kínzások hatása alatt “vallották be” kihallgatóiknak.

Nagy a baj (Oldaltörés)

Akármilyen bárgyú és rosszindulatú legyen is, amit Pat Robertson a haitiek vallásáról állított, a maga módján arra a tényre reagált, hogy Haitivel valami nagy baj van. Miért éppen Haiti a nyugati félteke legszegényebb állama? A Kuba és Puerto Rico között fekvő Hispaniola sziget – amelyet Kolumbusz fedezett fel, de nem tetszett neki, mert a magas, göröngyös partszakaszok miatt hajózásra alkalmatlanabb volt, mint a sziget másik fele, vagy Kuba öblei – két országra oszlik. Hogy lehet, hogy a sziget keleti felében a Dominikai Köztársaság prosperál, az egy főre jutó éves nemzeti össztermék több mint 9000 dollár, a sziget nyugati részén, Haitin azonban ennek még a huszada sincs?. Hogy lehet, hogy e kilencmilliós országban szinte semmiféle infrastruktúra nincs, például az egész országban összesen két tűzoltóállomás működik? A lakosság fele írástudatlan, a születéskor várható életkor 56 év, a népesség több mint a fele még nincs húszéves.

Nem volt ez mindig így. Haiti a 18. században, francia uralom alatt – Saint-Domingue néven – a térség legprosperálóbb országa volt. 1780-ban az Európába importált kávé 60 százaléka, a cukor 40 százaléka innen származott. Ezeket fekete rabszolgák termelték meg. Hispaniola szigetének őslakóit, a taninókat kiirtották, vagy betegségben pusztultak el, még a 16. században, ahogy a spanyolok megérkeztek. A helyükbe 1783 és 1791 között 790 ezer ragszolgát telepítettek be Nyugat-Afrikából. Az ő leszármazottai még mindig a vudu szellemeiben hisznek, a lakosság 95 százaléka fekete, a maradék öt százalékon a fehérek, a mulattok és a 400 ezer főt számláló kínai kisebbség osztozik. A rabszolgák hozták magukkal a vallásukat, másuk nem nagyon volt, nem hivatalosan gyakorolják is, ahogyan szinte mindenki beszéli a helyi francia alapú „nem hivatalos” keveréknyelvet, a haiti kreolt.

Az egykori rabszolgák szabadon, független államban élhetnek, immár szabadon gyakorolják őseik vallását, a vudut is. Mégsem javult meg az életük. Az, hogy korrupt, kegyetlen diktátorok uralkodtak az országukban, akik milliárd dollárszámra síbolták ki az országból a harácsolt pénzt, beleértve az ENSZ és a fejtett világ segélyeit, nyilvánvalóan inkább hozzájárult az ország mai, nyomorúságos helyzetéhez, mint az, hogy milyen vallást követ. Mindenesetre Haitit most, a rabszolgaság évszázadai, a korrupció és a diktatúra évtizedei után újra kell építeni. Ebben szüksége lesz a fejlett nyugat – és nemcsak az országban névleg védnöki szerepet betöltő ENSZ – segítségére. Ám a Nyugat aligha vihet sikerre bármilyen reformot Haitin, ha nyíltan szembefordul a mindenki által respektált vuduval.

Gerlóczy Ferenc

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!