Az utolsó esélyek egyikének nevezte a francia államfő a német kancellárral közös törekvéseit a kelet-ukrajnai válság rendezésére és a háború elkerülésére. Francois Hollande Moszkvából hazatérve szombaton azt mondta, ha nem születik megállapodás a tartós fegyverszünetről, pontosan lehet tudni, mi következik. "Neve is van, mégpedig háború" - fogalmazott. "A kancellár asszonnyal úgy gondoljuk, háború veszélyével állunk szemben Európa kapujában" - tette hozzá.

Angela Merkel német kancellár is megszólalt, szerinte az ukrán hadsereget nem lehet annyira felfegyverezni, hogy Vlagyimir Putyin arra a belátásra jusson, hogy katonai vereséget szenvedhet Ukrajnában.

Merkel az 51. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) tartott előadása után a közönség kérdéseire válaszolva az ukrán hadsereg nyugati fegyverekkel való támogatásának gondolatával kapcsolatban elmondta: "nincs garancia arra, hogy Putyin azt teszi, amit várunk tőle", de a Nyugat "katonai részvétele" sem térítené jobb belátásra az orosz elnököt. A fegyverszállítások csak nagyobb szenvedést okoznának és nem idéznék elő azt a "meggyőződést, hogy az orosz hadsereg vereséget szenved" - mondta Angela Merkel.

A válságot nem lehet megoldani katonai eszközökkel, "ez a szomorú igazság, a nemzetközi közösségnek ezért valami mást kell kitalálnia", és " végtelenül fontos, hogy egységesen lépjünk fel és kitartóak legyünk" - mondta a német kancellár. Merkel az előadásában is elsősorban az ukrán válságról beszélt. Kiemelte, hogy a fenntartható európai biztonsági rend elképzelhetetlen Oroszország nélkül, mint ahogy számos nemzetközi válság kezelésében is szükség van Moszkvára. 

"Oroszországgal együtt, és nem Oroszországgal szemben akarjuk alakítani az európai biztonsági rendszert", és nem áll az érdekében senkinek, hogy Európa ismét megosztott kontinens legyen. A partnerség azonban csak a nemzetközi jog előírásain alapulhat, mindenekelőtt a határok sérthetetlenségének és a népek önrendelkezésének elve tiszteletén - tette hozzá a német kancellár.

Hangsúlyozta: a kilencvenes évek elején lezajlott balkáni háborúk óta először megmutatkozott, hogy nem természetes, nem magától értetődő az európai békerend és a nemzetközi jog tisztelete, hiszen Oroszország megsértette a közös szabályokat Ukrajna területi épségének megsértésével, a Krím félsziget bekebelezésével és a kelet-ukrajnai válságban folytatott politikájával.

Oroszország tevékenysége "éles ellentétben" áll a nemzetközi kötelezettségeivel, köztük az 1994-es budapesti memorandummal, amelynek aláírásával garanciát vállalt Ukrajna területi egységének megőrzésére - fejtette ki Angela Merkel.

A francia elnök és Angela Merkel német kancellár pénteken Moszkvában az orosz, előtte pedig Kijevben az ukrán államfővel tárgyalt a konfliktus rendezésének lehetőségeiről, a tárgyalás kimenetele azonban még bizonytalan.