A klímaváltozás mindenkiért eljön, a bolygó hevülése miatt már most tempósan zsugorodnak a kávétermesztésre alkalmas területek, és ez nemcsak a fogyasztóknak, de a farmereknek is nagyon rossz hír. A kávécserjéket nemesítéssel ellenállóbbá lehet tenni a közelgő, még durvább hőségeknek és szárazságoknak, de ez a folyamat két évtizedet is felölelhet. Ellátogattunk egy kutatólaborba, ahol a klímaálló kávécserjék készülnek.
Nem sok jót ígér a klímaváltozás a kávénak. Az előrejelzések szerint 2050-re a hőmérséklet-emelkedés miatt a mostani kávéültetvények akár fele is termesztésre alkalmatlanná válhat, a gazdagabb ízvilágú, de érzékenyebb arabica fajta számára legideálisabb tengerszint feletti magasság 1200 méterről 1600 méterre kúszhat fel, a trópusi síkságok pedig, ahol a robusta terem, olyan forróvá és szárazzá válhatnak, hogy ott már ez az egyszerűbb ízű, de jóval strapabíróbb változat sem nagyon lesz képes megélni.
A hőmérséklet emelkedésével ráadásul a gyógyíthatatlan kávérozsda betegség is egyre magasabbra kúszik a hegyoldalakon. Ez az a betegség, mely az 1800-as évek második felében csupán 20 év alatt gyakorlatilag eltörölte a kávétermelést az addig kávénagyhatalomnak számító Srí Lankán, majd kisvártatva az egész kávéövben – a termesztés zöméért felelő, az egyenlítőtől 10-15 fokra északi és déli irányban kiterjedő sávban – elterjedt. 2012-13-ban olyan súlyos volt a kávérozsda-krízis Közép-Amerikában, hogy Hondurasban, Costa Ricán és Guatemalában a kormány veszélyhelyzetet rendelt el. Megsemmisült a kávéültetvények több mint fele, és legalább 350 ezer ember vesztette el az állását az ágazatban.
A termőterületek zsugorodása már most elkezdődött, igaz, egyelőre talán nagyobb gondot okoz a klímaváltozás másik velejárója, az időjárás szélsőségessé válása: amikor épp nem a szárazság tizedeli a terményt, akkor a hirtelen lezúduló, abnormálisan sok eső mossa ki a talajt, és egyre súlyosabbak a fagykárok is. Ez fogyasztói oldalról kellemetlen, hiszen így nemcsak a nagykereskedelmi árak nőnek, de a boltokban is egyre drágább a kávé – itthon például júniusban 20,3 százalék volt az éves áremelkedés.
De termelői oldalról az igazán nagyok a gondok: 25 millió kisgazdaságból érkezik a világ kávétermésének 80 százaléka, ám becslések szerint a termesztőknek ugyancsak 80 százaléka a Világbank által megállapított napi 3 dolláros szegénységi küszöbön, vagy már az alatt él. Helyzetük kiszolgáltatott: a nagykereskedőkhöz többségük csak közvetítőkön keresztül jut el, akik viszont szisztematikusan lehúzzák őket, és ha van is államilag megállapított minimum a kávé felvásárlási árára, sok esetben azt sem kapják meg, és ennek sincs következménye.
A farmerek zsebét a pusztuló ültetvények és a kizsigerelő kereskedelmi gyakorlatokon túl olyan tényezők is megvághatják, mint a helyi politikai feszültségek, akár háborúk, melyek megakaszthatják a szállítást, illetve az Európai Unió a családi gazdaságok számára jövő év közepén élesedő új, erdőirtás-ellenes szabályozása, az EUDR is. Ez hét termékcsoport, köztük a kávé uniós importját is megtiltaná, ha bebizonyosodna, hogy az áru olyan területről származik, ahol 2020 vége óta erdőirtás történt. Hogy az EUDR potenciálisan hogyan nehezíti tovább a kávétermesztők dolgát, beleértve az európai ügyfelek elvesztésének veszélyét is, arról az alábbi cikkben írtunk bővebben:
Hogy 25 év múlva fele akkora lehet a kávétermő terület, mint most, az változatlan kereslettel azt jelentené, hogy a zsugorodó földeken, egyre durvább kávérozsda-fenyegetés mellett kétszer ennyi kávét kell termelni. Csakhogy a kereslet nem stabil, hanem rohamosan nő. Ma naponta kb. 3 milliárd csésze kávé fogy globálisan, ez 2050-ig a várakozások szerint 50 százalékkal fog bővülni, mégpedig elsősorban Kelet-Ázsia egyre nagyobb kávészomja miatt.
A World Coffee Portal felmérése szerint ebben a régióban az elmúlt évben 24 százalékkal nőtt a kávézóláncok egységeinek száma, és összesen már majdnem 120 ezer brandelt kávézónál tartanak. A teljes kelet-ázsiai piac közel 42 százalékát a hagyományosan teafogyasztó Kína viszi, ahol majdnem 50 ezer ilyen kávézó működik már – itt a Luckin Coffee vezet mintegy 20 ezer üzlettel, a Strabucksnak „csak” kb. 7300 egysége van –, míg Dél-Koreában 31 ezer, Thaiföldön pedig kb. 8300 egység működik. Összevetésül: Európában egy év alatt 4,7 százalékkal nőtt a brandelt kávézók száma, összesen 51 ezer egységre. És ezeken kívül persze még ott vannak a független, nem franchise kávézók is.
A kínai felbuzgás nemcsak ázsiai, de világszinten is kirívó, náluk már több kávézóláncos egység működik, mint az USA-ban, sőt, az előzés már 2023 nyarán megtörtént. Az országban a Nemzetközi Kávészervezet (International Coffee Organisation) szerint a kávéfogyasztás 2010 és 2022 között a négyszeresére nőtt. Az iram nyaktörő, de az egy főre jutó mennyiség még így is nagyon alacsony, a méréskor évi 0,1 kiló volt, szemben az amerikai 4,7 kilóval és az európai átlag 5,7 kilóval. Csak hát a kínaiak annyival többen vannak, hogy összességében ez így is nagyon komoly robbanás, ami meghatározza a kávéágazat jövőjét.
A világ mintegy 120 kávéfajtájából szinte kizárólag csak a már említett kettőt isszuk, és a termelés 80 százalékát a kényesebb arabica adja. A világon elsőként Kolumbiában, az 1960-as években kezdték el vizsgálni, hogyan lehetne a fajta ízvilágát keresztezni a robustának a kávérozsdával dacoló ellenállóképességével. A világ legismertebb kávébrandje, a Nescafé pedig 1986-ban indította el a saját programját a franciaországi Tours városában működő kutatás-fejlesztési központjában, hogy kinemesítse a saját strapabíróbb kávécserjéit. Júliusban nemzetközi sajtóbejárást szerveztek a központba, ahová lapunkat is meghívták, és megmutatták a folyamat egyes részeit.
A nemesítendő új kávéfajták alapanyagait persze nem a franciaországi kutatóbázison, és nem is a Nescafé a világban elszórt további hat K+F létesítményében kell keresni, az első lépéseket a vállalat kiemelt partnerfarmjain teszik meg, tudtuk meg még a központ előadótermében tartott bevezető prezentációkon. A kutatók ezekre a „rendes” kávéövi farmokra kiutazva azonosítják a legbővebb termésű és a betegségeknek legellenállóbb bokrokat, ezek lesznek a potenciális „szülőnövények”, amikből azokat a mintákat veszik, melyekkel aztán visszatérnek Toursba.
A következő lépésként ezeket a mintákat összevetik egy a Nescafé kutatói által már korábban kifejlesztett, digitális referencia genommal, melyet a különböző növényfajták genetikai markereinek azonosítására használnak. Ez a referencia genom a cég által kívánt kávétulajdonságok koktélja, a meghatározott ízprofil és a szükséges ellenállóság mellett a nagyobb kávécseresznye-méretet, termésbőséget és egy szintén meghatározott barna színárnyalatot hivatott garantálni.
A beszállított minták mezőnyét tehát ezzel az ideális, digitális kávéprofillal összevetve szűrik még tovább, így választják ki az aktuális kutatóprogram igényeinek leginkább megfelelő versenyzőket, melyek végül a tényleges szülőnövények lesznek. Ezeket a szülőnövényeket keresztezik aztán egymással, hogy megkapják azt a növényt, mely az összes kívánt tulajdonságot egyesíti magában.
Olyan ez az egész, mintha süteményt sütnénk, minden hozzávalónak megvan a maga fontossága, mindegyik más kávékarakterért felel. Viszont fontos, hogy mi nem módosítunk a hozzávalókon, csak magát a sütireceptet variáljuk
– mondta a bevezető előadásokat követően már védőköpenybe öltözve Jeroen Dijkman, a Nestlé mezőgazdasági tudományok intézetének vezetője, miközben már a központ folyosóit róva, és persze szintén védőköpenyt öltve a nyomában baktattunk a labor felé. Utóbbit arra értette, hogy a Nescafé által nemesített fajták nem génmanipuláltak, vagyis „GMO-mentesek” maradnak.
A nemesítés azonban nagyon hosszú folyamat, jelen tempóban egy új kávéfaj kifejlesztése az első minták begyűjtésétől a kész cserjék farmra való kiültetéséig 20 évig is eltart.
Most nemesítjük azokat a kávékat, melyeket majd 20 év múlva fogunk fogyasztani,
– mondta Dijkman. A fejlesztést ezért úgy próbálják meg belőni, hogy a végtermék ne a mostani, hanem a két évtizeddel később várható klimatikus és kávébetegség-körülményekkel legyen majd képes dacolni.
Amikor megvan az új kávéfajta első növénye, akkor arról a toursi központ laboratóriumában biológiailag teljesen azonos másolatokat készítenek. Ennek szemléltetésére egy kis, vakítóan fehér szobába tereltek bennünket, ami apró mérete miatt egy csak a médiamunkások kedvéért berendezett skanzennek tűnt, de a Nescafé később megerősítette, hogy ez volt a növényszaporítás egyik teljesen valós helyszíne.
A szobában két laboráns kolléga tevékenykedett, asztaluknál ülve elmélyülten birizgáltak csipesszel, illetve vagdostak ollóval zöld levélkéket, birkatürelemmel tűrve a szűk térbe benyomuló újságíróosztag kíváncsiskodását és nyüzsgését.
Tulajdonképpen fogjuk, és lefénymásoljuk a növényt
– magyarázta egy asztallal arrébb a mini laborszobában Trishla Vikas, a Nestlé kávé biotechnológiai kutató specialistája. Ebben már nincs semmi formabontó, az ilyenkor bevett teljesen hagyományos módon történik, folytatta: a cserje egy levelét feldarabolják, a darabokat Petri-csészébe teszik, és tápoldatot öntenek rá, így a sejtek szaporodni és osztódni kezdenek. Egy idő után a növénykezdeményeket nagyobb és nagyobb üvegcsékbe kell költöztetni, és végül, 18 hónap leforgása alatt minden egyes levélszeletke genetikailag pontosan ugyanolyan cserjebébivé fejlődik.
„Egy kis levéldarabból kávécserjécskék ezreit másoljuk le, anélkül, hogy a minőség bármilyen romlást szenvedne” – mondta Vikas, majd az össznépi fotózás és üvegcsebirizgálás után elhagytuk a helyszínt, a levélcsipegető laboránsok minden bizonnyal legnagyobb örömére.
20-24 Celsius fok között változó hőmérséklet, 65 százalékos páratartalom, szórt fény és a légkondi morajlása tölti be azt az üvegházat, ahová a laborban lefénymásolt cserjék egy részét átültetik, és ahová mi is átballagunk a toursi központban.
A körülmények a trópusi hegyvidékek kondícióit szimulálják az arabicának ideális 800-1500 méteres tengerszint feletti magasságra belőve, és mindezt persze kávérozsda-mentesen – ha valóban sikerült a nemesítés, akkor itt aztán minden adott, hogy teremjen a kávécseresznye dögivel. Egyes növényeken már ki is fejlődtek a bogyók: van, ami még méregzöld, van, ami mély, barnás-vöröses, szemre már lassan szüretérett – de van olyan cserje is, melyen még csak most kezdenek szirmot bontani a virágok. A beporzást azonban itt nem méhekkel, hanem ecsettel végzik.
A cserjebébik egy részét a laborban fogják, és kutatásokat végeznek rajtuk, illetve kiértékelik a program eredményeit, a többit viszont az üvegházat elhagyva élesben is kipróbálják, vagyis szétosztják a vállalat kutatógazdaságai között a kávéövben, magyarázta Dijkman. Ha az új növény sikeresen lehozza a tesztüzemet a kiemelt farmokon, csak azután lehet kimondani, hogy befejeződött a nemesítés, ekkor regisztrálják az új fajtavariációt, minden egyes termelő ország illetékes hatóságánál külön-külön. Ezzel válik hivatalossá az új kávéfajta, és így lesz lehetséges a variáns szélesebb körű terjesztése.
Elég ritka, amikor ingyen adjuk oda a farmereknek az új cserjéket. Az a tapasztalatunk, hogy ha valami ingyen van, azt nem becsülik meg eléggé
– magyarázza a kávéfarmokon végzett tesztidőszakról Dijkman. Legtöbbször pénzért, de támogatott áron, vagyis olcsón adják a cserjéket a kutatógazdaságoknak, maga a toursi központnak azonban ezen a tranzakción anyagi haszna nincs.
Sőt, inkább az a jellemző, hogy az anyacég Nestlé anyagi ösztönzőket vet be, hogy a farmereket rávegye a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok átvételére, hiszen hiába ütésálló a kávé, ha közben a talaj, amibe ültették, már kimerült. Mindez része a vállalat 2022-ben frissített, Nescafé Plan 2030 nevű, széles körű programjának, mellyel csökkentik a saját károsanyag-kibocsátásukat, illetve a gazdák életkörülményeinek javítása reményében is igyekezek teljesen átláthatóvá tenni a beszerzési láncaikat, amivel már a cikk első felében említett EUDR-szabályozásra is készülnek.
A Nestlé által is propagált regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok lényege, hogy egyebek mellett takarónövények telepítésével, a műtrágyázás visszafogásával, a biotrágyázás – itt ez elsősorban a kávécseresznyék héját jelenti – hangsúlyozásával és a talajmegmunkálás erős lecsökkentésével igyekeznek egyrészt revitalizálni a termőföldet, másrészt megóvni az eróziótól, és még a vízmegtartási képességeit is próbálják növelni. Ezek a gyakorlatok már itthonról is ismerősek lehetnek, csak persze nem a kávé-, hanem a gabonatermesztésben. Bővebben itt írtunk róluk:
A Nescafé eddig már 15 kávéfajtát nemesített ki. Toursban jelenleg 6-7 nemzet 40-50 kutatója dolgozik, most mások mellett két új robusta és egy új arabica variánst tesztelnek. A Roubi 1 és a Roubi 2 ugyanannyi műtrágya felhasználása mellett, ugyanakkora termőterületen több mint 50 százalékkal több termést hoz, mint a hagyományos robusta. Ezeket a fajtákat most telepítik a mexikói partnergazdaságokban. A Star 4 nevű arabica variánsuknak pedig Brazíliában zajlik a tesztüzeme, a tapasztalatok szerint a nagyobb babméretük és a betegség-ellenállásuk miatt jelentősen magasabb a hozammal, mint a helyben leginkább elterjedt két arabica variáció esetében megszokott.
Egyszerű a képlet, azért tudunk ennyire látványos termésbővülést elérni a kávénál, szemben mondjuk a szójababnemesítés plusz 1-2 százalékos bővülésével, mert a szóját már nagyon rég óta nemesítik, a kávé ilyen fókuszú nemesítésének meg csak nemrég álltak neki, így nyilván még nagyobbak a befutható távok
– mondta a körbevezetés lezárásakor Dijkman, miközben lehámozta magáról a védőköpenyét.
További klímabarát fejlemény, hogy a termésbőség és a talajregeneráció együtt elég látványos emissziócsökkentést is tud produkálni. A Nestlé-csoport szénlábnyomának kétharmada ugyanis nem a gyárakhoz, hanem az alapanyagok megtermeléséhez kapcsolódik, mégpedig a műtrágyázás miatt, mely gyártása az egyik legnagyobb hozzájárulója a kibocsátásnak a mezőgazdaságban. Mivel ugyanakkora területen kevesebb műtrágyával több kávé terem meg, ráadásul a regeneratív mezőgazdaság miatt a talaj is több szén-dioxidot köt meg, az emisszióspórolás a Nescafé szerint a fent említett Roubi variációknál például akár 30 százalékos is lehet.
A politológus szerint az sem kizárt, hogy Orbán Viktorból egy ponton köztársasági elnököt csinálnak. Kéri Lászlóval Kacskovics Mihály Béla beszélgetett a Tiszáról, lehetséges buktatókról, Fideszről, kispártokról, lejáratásról.
A HVG tudósítója az oroszok által rakétával megsemmisített üzem mellől jelentkezett be.
A hajó bérleti díja egy hétre több mint egymillió forint.
Ókovács Szilveszter szerint az éneklés bizonytalan volt, számos hanghibát is felfedezett.
