Megnéztük, hogyan nemesítik a kávét, ami már a 20 év múlva jövő forróságot is kibírja

A klímaváltozás mindenkiért eljön, a bolygó hevülése miatt már most tempósan zsugorodnak a kávétermesztésre alkalmas területek, és ez nemcsak a fogyasztóknak, de a farmereknek is nagyon rossz hír. A kávécserjéket nemesítéssel ellenállóbbá lehet tenni a közelgő, még durvább hőségeknek és szárazságoknak, de ez a folyamat két évtizedet is felölelhet. Ellátogattunk egy kutatólaborba, ahol a klímaálló kávécserjék készülnek.

Megnéztük, hogyan nemesítik a kávét, ami már a 20 év múlva jövő forróságot is kibírja

Nem sok jót ígér a klímaváltozás a kávénak. Az előrejelzések szerint 2050-re a hőmérséklet-emelkedés miatt a mostani kávéültetvények akár fele is termesztésre alkalmatlanná válhat, a gazdagabb ízvilágú, de érzékenyebb arabica fajta számára legideálisabb tengerszint feletti magasság 1200 méterről 1600 méterre kúszhat fel, a trópusi síkságok pedig, ahol a robusta terem, olyan forróvá és szárazzá válhatnak, hogy ott már ez az egyszerűbb ízű, de jóval strapabíróbb változat sem nagyon lesz képes megélni.

Kávérozsda jelei a növény levelein
AFP / EZEQUIEL BECERRA

A hőmérséklet emelkedésével ráadásul a gyógyíthatatlan kávérozsda betegség is egyre magasabbra kúszik a hegyoldalakon. Ez az a betegség, mely az 1800-as évek második felében csupán 20 év alatt gyakorlatilag eltörölte a kávétermelést az addig kávénagyhatalomnak számító Srí Lankán, majd kisvártatva az egész kávéövben – a termesztés zöméért felelő, az egyenlítőtől 10-15 fokra északi és déli irányban kiterjedő sávban – elterjedt. 2012-13-ban olyan súlyos volt a kávérozsda-krízis Közép-Amerikában, hogy Hondurasban, Costa Ricán és Guatemalában a kormány veszélyhelyzetet rendelt el. Megsemmisült a kávéültetvények több mint fele, és legalább 350 ezer ember vesztette el az állását az ágazatban.

A termőterületek zsugorodása már most elkezdődött, igaz, egyelőre talán nagyobb gondot okoz a klímaváltozás másik velejárója, az időjárás szélsőségessé válása: amikor épp nem a szárazság tizedeli a terményt, akkor a hirtelen lezúduló, abnormálisan sok eső mossa ki a talajt, és egyre súlyosabbak a fagykárok is. Ez fogyasztói oldalról kellemetlen, hiszen így nemcsak a nagykereskedelmi árak nőnek, de a boltokban is egyre drágább a kávé – itthon például júniusban 20,3 százalék volt az éves áremelkedés.

Ha a klíma nem lenne elég

De termelői oldalról az igazán nagyok a gondok: 25 millió kisgazdaságból érkezik a világ kávétermésének 80 százaléka, ám becslések szerint a termesztőknek ugyancsak 80 százaléka a Világbank által megállapított napi 3 dolláros szegénységi küszöbön, vagy már az alatt él. Helyzetük kiszolgáltatott: a nagykereskedőkhöz többségük csak közvetítőkön keresztül jut el, akik viszont szisztematikusan lehúzzák őket, és ha van is államilag megállapított minimum a kávé felvásárlási árára, sok esetben azt sem kapják meg, és ennek sincs következménye.

A farmerek zsebét a pusztuló ültetvények és a kizsigerelő kereskedelmi gyakorlatokon túl olyan tényezők is megvághatják, mint a helyi politikai feszültségek, akár háborúk, melyek megakaszthatják a szállítást, illetve az Európai Unió a családi gazdaságok számára jövő év közepén élesedő új, erdőirtás-ellenes szabályozása, az EUDR is. Ez hét termékcsoport, köztük a kávé uniós importját is megtiltaná, ha bebizonyosodna, hogy az áru olyan területről származik, ahol 2020 vége óta erdőirtás történt. Hogy az EUDR potenciálisan hogyan nehezíti tovább a kávétermesztők dolgát, beleértve az európai ügyfelek elvesztésének veszélyét is, arról az alábbi cikkben írtunk bővebben:

Túltolta az EU az erdőirtás tiltását, pánikolnak a kávé- és kakaótermelők

Év végén élesedne az unió erdőirtás ellen fellépő kereskedelmi rendelete, ami a világ két kedvenc barna babján túl még további öt termékcsoport behozatalát szabályozná. A gondolatban nagyon szép EUDR ellen olyan sok kistermelő panaszkodott, hogy eleve egy évvel elhalasztották az élesítését, most pedig már nagyvállalatok, sőt, Magyarországgal együtt maga az unió többsége mondja, hogy ezt vagy fel kellene vizezni, vagy tovább kellene halasztani, vagy hagyni kellene az egészet a fenébe.

Jön Ázsia is

Hogy 25 év múlva fele akkora lehet a kávétermő terület, mint most, az változatlan kereslettel azt jelentené, hogy a zsugorodó földeken, egyre durvább kávérozsda-fenyegetés mellett kétszer ennyi kávét kell termelni. Csakhogy a kereslet nem stabil, hanem rohamosan nő. Ma naponta kb. 3 milliárd csésze kávé fogy globálisan, ez 2050-ig a várakozások szerint 50 százalékkal fog bővülni, mégpedig elsősorban Kelet-Ázsia egyre nagyobb kávészomja miatt.

A World Coffee Portal felmérése szerint ebben a régióban az elmúlt évben 24 százalékkal nőtt a kávézóláncok egységeinek száma, és összesen már majdnem 120 ezer brandelt kávézónál tartanak. A teljes kelet-ázsiai piac közel 42 százalékát a hagyományosan teafogyasztó Kína viszi, ahol majdnem 50 ezer ilyen kávézó működik már – itt a Luckin Coffee vezet mintegy 20 ezer üzlettel, a Strabucksnak „csak” kb. 7300 egysége van –, míg Dél-Koreában 31 ezer, Thaiföldön pedig kb. 8300 egység működik. Összevetésül: Európában egy év alatt 4,7 százalékkal nőtt a brandelt kávézók száma, összesen 51 ezer egységre. És ezeken kívül persze még ott vannak a független, nem franchise kávézók is.

A kínai felbuzgás nemcsak ázsiai, de világszinten is kirívó, náluk már több kávézóláncos egység működik, mint az USA-ban, sőt, az előzés már 2023 nyarán megtörtént. Az országban a Nemzetközi Kávészervezet (International Coffee Organisation) szerint a kávéfogyasztás 2010 és 2022 között a négyszeresére nőtt. Az iram nyaktörő, de az egy főre jutó mennyiség még így is nagyon alacsony, a méréskor évi 0,1 kiló volt, szemben az amerikai 4,7 kilóval és az európai átlag 5,7 kilóval. Csak hát a kínaiak annyival többen vannak, hogy összességében ez így is nagyon komoly robbanás, ami meghatározza a kávéágazat jövőjét.

Új kávék kellenek

A világ mintegy 120 kávéfajtájából szinte kizárólag csak a már említett kettőt isszuk, és a termelés 80 százalékát a kényesebb arabica adja. A világon elsőként Kolumbiában, az 1960-as években kezdték el vizsgálni, hogyan lehetne a fajta ízvilágát keresztezni a robustának a kávérozsdával dacoló ellenállóképességével. A világ legismertebb kávébrandje, a Nescafé pedig 1986-ban indította el a saját programját a franciaországi Tours városában működő kutatás-fejlesztési központjában, hogy kinemesítse a saját strapabíróbb kávécserjéit. Júliusban nemzetközi sajtóbejárást szerveztek a központba, ahová lapunkat is meghívták, és megmutatták a folyamat egyes részeit.

Laboráns a franciaországi kutatás-fejlesztési központban
Nestlé/Tours R&D

A nemesítendő új kávéfajták alapanyagait persze nem a franciaországi kutatóbázison, és nem is a Nescafé a világban elszórt további hat K+F létesítményében kell keresni, az első lépéseket a vállalat kiemelt partnerfarmjain teszik meg, tudtuk meg még a központ előadótermében tartott bevezető prezentációkon. A kutatók ezekre a „rendes” kávéövi farmokra kiutazva azonosítják a legbővebb termésű és a betegségeknek legellenállóbb bokrokat, ezek lesznek a potenciális „szülőnövények”, amikből azokat a mintákat veszik, melyekkel aztán visszatérnek Toursba.

A következő lépésként ezeket a mintákat összevetik egy a Nescafé kutatói által már korábban kifejlesztett, digitális referencia genommal, melyet a különböző növényfajták genetikai markereinek azonosítására használnak. Ez a referencia genom a cég által kívánt kávétulajdonságok koktélja, a meghatározott ízprofil és a szükséges ellenállóság mellett a nagyobb kávécseresznye-méretet, termésbőséget és egy szintén meghatározott barna színárnyalatot hivatott garantálni.

Érnek a kávécseresznyék a Tours-i K+F központ üvegházában
Nestlé/Tours R&D

A beszállított minták mezőnyét tehát ezzel az ideális, digitális kávéprofillal összevetve szűrik még tovább, így választják ki az aktuális kutatóprogram igényeinek leginkább megfelelő versenyzőket, melyek végül a tényleges szülőnövények lesznek. Ezeket a szülőnövényeket keresztezik aztán egymással, hogy megkapják azt a növényt, mely az összes kívánt tulajdonságot egyesíti magában.

Húsz év múlva isszuk majd

Olyan ez az egész, mintha süteményt sütnénk, minden hozzávalónak megvan a maga fontossága, mindegyik más kávékarakterért felel. Viszont fontos, hogy mi nem módosítunk a hozzávalókon, csak magát a sütireceptet variáljuk

– mondta a bevezető előadásokat követően már védőköpenybe öltözve Jeroen Dijkman, a Nestlé mezőgazdasági tudományok intézetének vezetője, miközben már a központ folyosóit róva, és persze szintén védőköpenyt öltve a nyomában baktattunk a labor felé. Utóbbit arra értette, hogy a Nescafé által nemesített fajták nem génmanipuláltak, vagyis „GMO-mentesek” maradnak.

Jeroen Dijkman, a Nestlé mezőgazdasági tudományok intézetének vezetője
Nestlé/Tours R&D

A nemesítés azonban nagyon hosszú folyamat, jelen tempóban egy új kávéfaj kifejlesztése az első minták begyűjtésétől a kész cserjék farmra való kiültetéséig 20 évig is eltart.

Most nemesítjük azokat a kávékat, melyeket majd 20 év múlva fogunk fogyasztani,

– mondta Dijkman. A fejlesztést ezért úgy próbálják meg belőni, hogy a végtermék ne a mostani, hanem a két évtizeddel később várható klimatikus és kávébetegség-körülményekkel legyen majd képes dacolni.

Lefénymásolni egy cserjét

Amikor megvan az új kávéfajta első növénye, akkor arról a toursi központ laboratóriumában biológiailag teljesen azonos másolatokat készítenek. Ennek szemléltetésére egy kis, vakítóan fehér szobába tereltek bennünket, ami apró mérete miatt egy csak a médiamunkások kedvéért berendezett skanzennek tűnt, de a Nescafé később megerősítette, hogy ez volt a növényszaporítás egyik teljesen valós helyszíne.

A szobában két laboráns kolléga tevékenykedett, asztaluknál ülve elmélyülten birizgáltak csipesszel, illetve vagdostak ollóval zöld levélkéket, birkatürelemmel tűrve a szűk térbe benyomuló újságíróosztag kíváncsiskodását és nyüzsgését.

Tulajdonképpen fogjuk, és lefénymásoljuk a növényt

– magyarázta egy asztallal arrébb a mini laborszobában Trishla Vikas, a Nestlé kávé biotechnológiai kutató specialistája. Ebben már nincs semmi formabontó, az ilyenkor bevett teljesen hagyományos módon történik, folytatta: a cserje egy levelét feldarabolják, a darabokat Petri-csészébe teszik, és tápoldatot öntenek rá, így a sejtek szaporodni és osztódni kezdenek. Egy idő után a növénykezdeményeket nagyobb és nagyobb üvegcsékbe kell költöztetni, és végül, 18 hónap leforgása alatt minden egyes levélszeletke genetikailag pontosan ugyanolyan cserjebébivé fejlődik.

Trishla Vikas, a Nestlé kávé biotechnológiai kutató specialistája
Nestlé/Tours R&D

„Egy kis levéldarabból kávécserjécskék ezreit másoljuk le, anélkül, hogy a minőség bármilyen romlást szenvedne” – mondta Vikas, majd az össznépi fotózás és üvegcsebirizgálás után elhagytuk a helyszínt, a levélcsipegető laboránsok minden bizonnyal legnagyobb örömére.

Az üvegházban

20-24 Celsius fok között változó hőmérséklet, 65 százalékos páratartalom, szórt fény és a légkondi morajlása tölti be azt az üvegházat, ahová a laborban lefénymásolt cserjék egy részét átültetik, és ahová mi is átballagunk a toursi központban.

A körülmények a trópusi hegyvidékek kondícióit szimulálják az arabicának ideális 800-1500 méteres tengerszint feletti magasságra belőve, és mindezt persze kávérozsda-mentesen – ha valóban sikerült a nemesítés, akkor itt aztán minden adott, hogy teremjen a kávécseresznye dögivel. Egyes növényeken már ki is fejlődtek a bogyók: van, ami még méregzöld, van, ami mély, barnás-vöröses, szemre már lassan szüretérett – de van olyan cserje is, melyen még csak most kezdenek szirmot bontani a virágok. A beporzást azonban itt nem méhekkel, hanem ecsettel végzik.

Mesterséges beporzás a Tours-i központ üvegházában
Nestlé/Tours R&D

A cserjebébik egy részét a laborban fogják, és kutatásokat végeznek rajtuk, illetve kiértékelik a program eredményeit, a többit viszont az üvegházat elhagyva élesben is kipróbálják, vagyis szétosztják a vállalat kutatógazdaságai között a kávéövben, magyarázta Dijkman. Ha az új növény sikeresen lehozza a tesztüzemet a kiemelt farmokon, csak azután lehet kimondani, hogy befejeződött a nemesítés, ekkor regisztrálják az új fajtavariációt, minden egyes termelő ország illetékes hatóságánál külön-külön. Ezzel válik hivatalossá az új kávéfajta, és így lesz lehetséges a variáns szélesebb körű terjesztése.

Elég ritka, amikor ingyen adjuk oda a farmereknek az új cserjéket. Az a tapasztalatunk, hogy ha valami ingyen van, azt nem becsülik meg eléggé

– magyarázza a kávéfarmokon végzett tesztidőszakról Dijkman. Legtöbbször pénzért, de támogatott áron, vagyis olcsón adják a cserjéket a kutatógazdaságoknak, maga a toursi központnak azonban ezen a tranzakción anyagi haszna nincs.

Nagyobb termés, kisebb kibocsátás, boldogabb farmer

Sőt, inkább az a jellemző, hogy az anyacég Nestlé anyagi ösztönzőket vet be, hogy a farmereket rávegye a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok átvételére, hiszen hiába ütésálló a kávé, ha közben a talaj, amibe ültették, már kimerült. Mindez része a vállalat 2022-ben frissített, Nescafé Plan 2030 nevű, széles körű programjának, mellyel csökkentik a saját károsanyag-kibocsátásukat, illetve a gazdák életkörülményeinek javítása reményében is igyekezek teljesen átláthatóvá tenni a beszerzési láncaikat, amivel már a cikk első felében említett EUDR-szabályozásra is készülnek.

A Nestlé által is propagált regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok lényege, hogy egyebek mellett takarónövények telepítésével, a műtrágyázás visszafogásával, a biotrágyázás – itt ez elsősorban a kávécseresznyék héját jelenti – hangsúlyozásával és a talajmegmunkálás erős lecsökkentésével igyekeznek egyrészt revitalizálni a termőföldet, másrészt megóvni az eróziótól, és még a vízmegtartási képességeit is próbálják növelni. Ezek a gyakorlatok már itthonról is ismerősek lehetnek, csak persze nem a kávé-, hanem a gabonatermesztésben. Bővebben itt írtunk róluk:

A szántás felhagyására biztatja a gazdákat az állateledeles óriásgyár

Miközben mind több szó esik a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátásának visszafogásáról, egyre többen ébrednek rá, hogy baj van a rendszeresen szántott termőtalajjal is. Van, aki megoldást is kínál, amivel a talaj is megóvható és szén-dioxid is megköthető. A talajmegújító gyakorlatok azonban még csak lassan vernek gyökeret itthon, pedig a Nyugat-Dunántúlon már támogatói program is létezik a terjesztésére egy élelmiszeripari multinak köszönhetően.

A Nescafé eddig már 15 kávéfajtát nemesített ki. Toursban jelenleg 6-7 nemzet 40-50 kutatója dolgozik, most mások mellett két új robusta és egy új arabica variánst tesztelnek. A Roubi 1 és a Roubi 2 ugyanannyi műtrágya felhasználása mellett, ugyanakkora termőterületen több mint 50 százalékkal több termést hoz, mint a hagyományos robusta. Ezeket a fajtákat most telepítik a mexikói partnergazdaságokban. A Star 4 nevű arabica variánsuknak pedig Brazíliában zajlik a tesztüzeme, a tapasztalatok szerint a nagyobb babméretük és a betegség-ellenállásuk miatt jelentősen magasabb a hozammal, mint a helyben leginkább elterjedt két arabica variáció esetében megszokott.

Egyszerű a képlet, azért tudunk ennyire látványos termésbővülést elérni a kávénál, szemben mondjuk a szójababnemesítés plusz 1-2 százalékos bővülésével, mert a szóját már nagyon rég óta nemesítik, a kávé ilyen fókuszú nemesítésének meg csak nemrég álltak neki, így nyilván még nagyobbak a befutható távok

– mondta a körbevezetés lezárásakor Dijkman, miközben lehámozta magáról a védőköpenyét.

További klímabarát fejlemény, hogy a termésbőség és a talajregeneráció együtt elég látványos emissziócsökkentést is tud produkálni. A Nestlé-csoport szénlábnyomának kétharmada ugyanis nem a gyárakhoz, hanem az alapanyagok megtermeléséhez kapcsolódik, mégpedig a műtrágyázás miatt, mely gyártása az egyik legnagyobb hozzájárulója a kibocsátásnak a mezőgazdaságban. Mivel ugyanakkora területen kevesebb műtrágyával több kávé terem meg, ráadásul a regeneratív mezőgazdaság miatt a talaj is több szén-dioxidot köt meg, az emisszióspórolás a Nescafé szerint a fent említett Roubi variációknál például akár 30 százalékos is lehet.