Nem sok jót ígér a klímaváltozás a kávénak. Az előrejelzések szerint 2050-re a hőmérséklet-emelkedés miatt a mostani kávéültetvények akár fele is termesztésre alkalmatlanná válhat, a gazdagabb ízvilágú, de érzékenyebb arabica fajta számára legideálisabb tengerszint feletti magasság 1200 méterről 1600 méterre kúszhat fel, a trópusi síkságok pedig, ahol a robusta terem, olyan forróvá és szárazzá válhatnak, hogy ott már ez az egyszerűbb ízű, de jóval strapabíróbb változat sem nagyon lesz képes megélni.
Kávérozsda jelei a növény levelein
AFP / EZEQUIEL BECERRA
A hőmérséklet emelkedésével ráadásul a gyógyíthatatlan kávérozsda betegség is egyre magasabbra kúszik a hegyoldalakon. Ez az a betegség, mely az 1800-as évek második felében csupán 20 év alatt gyakorlatilag eltörölte a kávétermelést az addig kávénagyhatalomnak számító Srí Lankán, majd kisvártatva az egész kávéövben – a termesztés zöméért felelő, az egyenlítőtől 10-15 fokra északi és déli irányban kiterjedő sávban – elterjedt. 2012-13-ban olyan súlyos volt a kávérozsda-krízis Közép-Amerikában, hogy Hondurasban, Costa Ricán és Guatemalában a kormány veszélyhelyzetet rendelt el. Megsemmisült a kávéültetvények több mint fele, és legalább 350 ezer ember vesztette el az állását az ágazatban.
A termőterületek zsugorodása már most elkezdődött, igaz, egyelőre talán nagyobb gondot okoz a klímaváltozás másik velejárója, az időjárás szélsőségessé válása: amikor épp nem a szárazság tizedeli a terményt, akkor a hirtelen lezúduló, abnormálisan sok eső mossa ki a talajt, és egyre súlyosabbak a fagykárok is. Ez fogyasztói oldalról kellemetlen, hiszen így nemcsak a nagykereskedelmi árak nőnek, de a boltokban is egyre drágább a kávé – itthon például júniusban 20,3 százalék volt az éves áremelkedés.
Ha a klíma nem lenne elég
De termelői oldalról az igazán nagyok a gondok: 25 millió kisgazdaságból érkezik a világ kávétermésének 80 százaléka, ám becslések szerint a termesztőknek ugyancsak 80 százaléka a Világbank által megállapított napi 3 dolláros szegénységi küszöbön, vagy már az alatt él. Helyzetük kiszolgáltatott: a nagykereskedőkhöz többségük csak közvetítőkön keresztül jut el, akik viszont szisztematikusan lehúzzák őket, és ha van is államilag megállapított minimum a kávé felvásárlási árára, sok esetben azt sem kapják meg, és ennek sincs következménye.
A farmerek zsebét a pusztuló ültetvények és a kizsigerelő kereskedelmi gyakorlatokon túl olyan tényezők is megvághatják, mint a helyi politikai feszültségek, akár háborúk, melyek megakaszthatják a szállítást, illetve az Európai Unió a családi gazdaságok számára jövő év közepén élesedő új, erdőirtás-ellenes szabályozása, az EUDR is. Ez hét termékcsoport, köztük a kávé uniós importját is megtiltaná, ha bebizonyosodna, hogy az áru olyan területről származik, ahol 2020 vége óta erdőirtás történt. Hogy az EUDR potenciálisan hogyan nehezíti tovább a kávétermesztők dolgát, beleértve az európai ügyfelek elvesztésének veszélyét is, arról az alábbi cikkben írtunk bővebben:
Jön Ázsia is
Hogy 25 év múlva fele akkora lehet a kávétermő terület, mint most, az változatlan kereslettel azt jelentené, hogy a zsugorodó földeken, egyre durvább kávérozsda-fenyegetés mellett kétszer ennyi kávét kell termelni. Csakhogy a kereslet nem stabil, hanem rohamosan nő. Ma naponta kb. 3 milliárd csésze kávé fogy globálisan, ez 2050-ig a várakozások szerint 50 százalékkal fog bővülni, mégpedig elsősorban Kelet-Ázsia egyre nagyobb kávészomja miatt.
A World Coffee Portal felmérése szerint ebben a régióban az elmúlt évben 24 százalékkal nőtt a kávézóláncok egységeinek száma, és összesen már majdnem 120 ezer brandelt kávézónál tartanak. A teljes kelet-ázsiai piac közel 42 százalékát a hagyományosan teafogyasztó Kína viszi, ahol majdnem 50 ezer ilyen kávézó működik már – itt a Luckin Coffee vezet mintegy 20 ezer üzlettel, a Strabucksnak „csak” kb. 7300 egysége van –, míg Dél-Koreában 31 ezer, Thaiföldön pedig kb. 8300 egység működik. Összevetésül: Európában egy év alatt 4,7 százalékkal nőtt a brandelt kávézók száma, összesen 51 ezer egységre. És ezeken kívül persze még ott vannak a független, nem franchise kávézók is.
A kínai felbuzgás nemcsak ázsiai, de világszinten is kirívó, náluk már több kávézóláncos egység működik, mint az USA-ban, sőt, az előzés már 2023 nyarán megtörtént. Az országban a Nemzetközi Kávészervezet (International Coffee Organisation) szerint a kávéfogyasztás 2010 és 2022 között a négyszeresére nőtt. Az iram nyaktörő, de az egy főre jutó mennyiség még így is nagyon alacsony, a méréskor évi 0,1 kiló volt, szemben az amerikai 4,7 kilóval és az európai átlag 5,7 kilóval. Csak hát a kínaiak annyival többen vannak, hogy összességében ez így is nagyon komoly robbanás, ami meghatározza a kávéágazat jövőjét.
