Nem mellékes hatások

Nguyen Van Dung 1990 óta Danangban, az amerikai légierő egyik volt bázisának szomszédságában él a családjával. Egy időben gyakran hordott haza a közeli tóból kifogott halat, mára azonban felhagyott e szokásával. Öt esztendeje ugyanis súlyosan megromlott most 7 éves lányának, Nhungnak az egészsége. Csontjai deformálódtak, járni nem tud, mindössze két foga van, arcán újra és újra fájdalmas sebek jönnek elő, jobb szeme kórosan kidülled. A gyanú szerint a talajban és a környező vizekben felhalmozódott dioxin okozta a baját. Merthogy a danangi bázis egyike volt azoknak, ahol a vietnami háború alatt a narancsszínű csíkokkal jelzett hordójáról elnevezett Agent Orange lombpusztító vegyszert tárolták és repülőgépekbe töltötték.

Az amerikai légierő 1961 és 1971 között permetezte mérgező anyagokkal az ellenséges katonáknak fedezéket nyújtó őserdőt és az élelmet adó szántóföldeket. Összesen 80 millió liternyi növényirtót szórtak szét mintegy 6 ezer légi bevetésben Vietnam területének tizedén, sőt még a szomszédos Kambodzsa egy részén is, és ennek több mint fele volt Agent Orange. Az akkori hadműveleteknek máig tartó hatásuk van, becslések szerint a vegyszer több mint 3 millió embernek okozott egészségkárosodást Vietnamban. Köztük mintegy 150 ezerre tehető a Nhunghoz hasonlóan születési rendellenességek miatt önálló életvitelre képtelen gyermekek száma.

Őket is képviseli az Agent Orange Vietnami Áldozatainak Szövetsége, amelynek ügye a múlt héten került egy amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság elé, miután a felperesek első fokon vesztettek. Azoktól a társaságoktól - összesen 37 cégtől, köztük a Dow Chemical vegyipari óriástól és a ma már biotechnológiával foglalkozó Monsantótól - követelnek kártérítést, amelyek a vietnami háború idején Agent Orange-dzsal látták el az USA hadseregét. Az elvárt kompenzáció összege egyelőre nem ismert, de minden bizonnyal dollármilliárdokról van szó. Egy brooklyni bíróság két esztendeje azzal utasította el igényüket, hogy a cégek nem sértettek nemzetközi jogot, mert a cél nem emberek, hanem a növényzet elpusztítása volt, és annak idején nem tudtak a vegyszerek más élőlényekre gyakorolt mérgező hatásáról. Ráadásul nincs egyértelmű bizonyíték arra sem, hogy valóban az Agent Orange okozta-e Vietnamban a vele összefüggésbe hozott betegségeket, például a rák különböző fajtáit. Az első meghallgatás alapján úgy tűnik, hasonló állásponton van a másodfokú bíróság is, amely előtt a panaszosok jogi képviselője azt hangoztatta, hogy az érintett cégek tudtak a vegyszer dioxintartalmáról, de annak kivonása drágította és lassította volna a gyártást. Az alperesek védője viszont arra hivatkozott, hogy a növényirtót háborús helyzetben, az USA elnökének utasítására vetették be, a gyártók felelősségéről tehát még beszélni sem érdemes.