Klimt-ügy: Baán László évi 6 milliárd forintos műtárgyvásárlási alapot hozna létre
Lázár János attól tette függővé, hogy a magyar állam megveszi-e az örökségvédelmi hivatal hibájából az országból kiengedett Klimt-képet, ha az kell Baán László vezette Szépművészeti Múzeumnak. Megkérdeztük erről Baán Lászlót.
„Ha a magyar államnak, azaz a Szépművészeti Múzeumnak szüksége van a képre – ebben Baán László főigazgatónak kell irányt mutatni –, akkor tisztességesen el kell számolni a tulajdonosokkal” – válaszolta Lázár János építési és közlekedési miniszter a HVG-nek, amikor arról faggattuk, tesznek-e lépéseket a valószínűleg a hatóságok félrevezetésével Ausztriába vitt Klimt-kép a visszaszerzésére. Az a hajó ugyanis már elment, hogy Az afrikai herceg című képet levédesse a hatóság, de elképzelhető, hogy a botrányba került festményt a 15 millió eurós, körülbelül 6 milliárd forintos árhoz képes olcsóbban meg tudja vásárolni az állam.
Miután Lázár János minisztériuma kiengedett egy 15 millió eurós Klimt-képet, most jogszabályváltozást ígért, és azt is felvetette, ha kell a Szépművészeti Múzeumnak a kép, megvásárolhatja az állam.
Megkérdeztük hát Baán Lászlót – ha már neki kell irányt mutatni a kormány számára –, hogy fontosnak tartja-e a magyar magángyűjteményből külföldre került kép megszerzést. Baán úgy válaszolt: „Az volna a legjobb és hosszú távon is megnyugtató megoldás, ha a magyar állam mielőbb létrehozna egy nemzeti gyűjteménygyarapítási alapot, éves szinten hozzávetőleg akkora összeggel, mint amennyiért a most szóban forgó Klimt-festményt kínálja a bécsi galéria, azaz 15 millió euróval. Ez lehetőséget adna az állami szerzeményezésre a magyarországi műtárgyak védettség alóli feloldása, kiviteli engedélyezése esetén, vagy akár külföldön felbukkanó, a nemzeti gyűjteményeink számára kiemelkedő jelentőségű műtárgyak megvételére.” A Szépművészeti Múzeum főigazgatójának véleménye eszerint „ez esetben nem egyedileg kellene ad hoc döntéseket hozni vagy éppen elszalasztani, hanem egy megbízhatóan meglévő forrásra támaszkodva, a felmerülő igényeket egymással összevetve lehetne dönteni, hogy például a szóban forgó Klimt-festménnyel vagy azon az áron más, annál is jelentősebb alkotással, alkotásokkal gyarapodhasson a nemzeti műkincsállomány”.
A diplomatikus válaszból úgy tűnik, nem nagyon számíthatunk rá, hogy az állam – akár nyomott áron is – megvásárolja Az afrikai herceg című képet. Jó tudni, hogy a világhírű osztrák szecessziós festőtől sem magyar magán, sem közgyűjteményben nincs olajkép, tehát fájó hiány a Szépművészeti Múzeum kollekciójában.
Bizonyítékok is vannak arra, hogy a magyar hatóságok engedték ki az országból a pótolhatatlan műkincset, Gustav Klimt festményét, amely ötven éve magyar tulajdonban volt. Az örökségvédelmi szakértőket megtéveszthették, pedig a kép magán viselte a bélyegzőt, amely a festő hagyatéki tárgyaira rákerült.
Az állam eddig jelentős összegeket költött nem csak magyar témájú, vagy szerzőjű műtárgyak vásárlására (mint például a Munkácsy Krisztus trilógiájának hiányzó két darabja), hanem az egyetemes művészet körébe tartozó műtárgyak megszerzésére is.
2014-ben 4,5 milliárd, majd 2017-ben 8,6 milliárd forint kompenzációs díjat fizetett a Seuso-kincs őrzési jogáért, ezzel a valószínűleg Magyarországról kikerült páratlan késő római ezüstlelet összes ismert darabja visszatért.
El Greco Gonzaga Szent Alajos képmását először Mol–Új Európa Alapítvány vásárolta meg 2022-ben 1,5 milliárd forintért, majd állami segítséggel az alapítványtól a Szépművészeti Múzeum. Ez a kép egykor magyar magángyűjteményben volt.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.