Mária Terézia az asztalra csapott, az oroszok segítettek, a Szent Jobb hazatért
Így vált kiemelt egyházi és állami ünneppé augusztus 20.
„Ha a magyar államnak, azaz a Szépművészeti Múzeumnak szüksége van a képre – ebben Baán László főigazgatónak kell irányt mutatni –, akkor tisztességesen el kell számolni a tulajdonosokkal” – válaszolta Lázár János építési és közlekedési miniszter a HVG-nek, amikor arról faggattuk, tesznek-e lépéseket a valószínűleg a hatóságok félrevezetésével Ausztriába vitt Klimt-kép a visszaszerzésére. Az a hajó ugyanis már elment, hogy Az afrikai herceg című képet levédesse a hatóság, de elképzelhető, hogy a botrányba került festményt a 15 millió eurós, körülbelül 6 milliárd forintos árhoz képes olcsóbban meg tudja vásárolni az állam.
Megkérdeztük hát Baán Lászlót – ha már neki kell irányt mutatni a kormány számára –, hogy fontosnak tartja-e a magyar magángyűjteményből külföldre került kép megszerzést. Baán úgy válaszolt: „Az volna a legjobb és hosszú távon is megnyugtató megoldás, ha a magyar állam mielőbb létrehozna egy nemzeti gyűjteménygyarapítási alapot, éves szinten hozzávetőleg akkora összeggel, mint amennyiért a most szóban forgó Klimt-festményt kínálja a bécsi galéria, azaz 15 millió euróval. Ez lehetőséget adna az állami szerzeményezésre a magyarországi műtárgyak védettség alóli feloldása, kiviteli engedélyezése esetén, vagy akár külföldön felbukkanó, a nemzeti gyűjteményeink számára kiemelkedő jelentőségű műtárgyak megvételére.” A Szépművészeti Múzeum főigazgatójának véleménye eszerint „ez esetben nem egyedileg kellene ad hoc döntéseket hozni vagy éppen elszalasztani, hanem egy megbízhatóan meglévő forrásra támaszkodva, a felmerülő igényeket egymással összevetve lehetne dönteni, hogy például a szóban forgó Klimt-festménnyel vagy azon az áron más, annál is jelentősebb alkotással, alkotásokkal gyarapodhasson a nemzeti műkincsállomány”.
A diplomatikus válaszból úgy tűnik, nem nagyon számíthatunk rá, hogy az állam – akár nyomott áron is – megvásárolja Az afrikai herceg című képet. Jó tudni, hogy a világhírű osztrák szecessziós festőtől sem magyar magán, sem közgyűjteményben nincs olajkép, tehát fájó hiány a Szépművészeti Múzeum kollekciójában.
Az állam eddig jelentős összegeket költött nem csak magyar témájú, vagy szerzőjű műtárgyak vásárlására (mint például a Munkácsy Krisztus trilógiájának hiányzó két darabja), hanem az egyetemes művészet körébe tartozó műtárgyak megszerzésére is.
- 2014-ben 4,5 milliárd, majd 2017-ben 8,6 milliárd forint kompenzációs díjat fizetett a Seuso-kincs őrzési jogáért, ezzel a valószínűleg Magyarországról kikerült páratlan késő római ezüstlelet összes ismert darabja visszatért.
- 2019-ben Antoon van Dyck Stuart Mária Henrietta esküvői portréját vette meg 2,1 milliárd forintos és Pierre‑Auguste Renoir Fekvő női akt című művét 3,5 milliárd forintos áron. Ezek a képek nem voltak korábban magyar tulajdonban, a Szépművészeti Múzeum gyűjteményi hiányait pótolták a vásárlásokkal.
- El Greco Gonzaga Szent Alajos képmását először Mol–Új Európa Alapítvány vásárolta meg 2022-ben 1,5 milliárd forintért, majd állami segítséggel az alapítványtól a Szépművészeti Múzeum. Ez a kép egykor magyar magángyűjteményben volt.
