Az új alkotmány bevezetőjében az 1949-es kommunista alkotmányt érvénytelennek nyilvánítja, mert „zsarnoki uralom alapja volt”. Csakhogy az érvénytelenített alkotmány nem enyészett el. Kulcsfontosságú elemei feltűnnek az új alaptörvényben, amely így sokkal jobban hasonlít az elutasított 1949-es kommunista alkotmányhoz, mint a leváltott posztkommunista 1989-eshez.
Az 1949-es alkotmány kimondta, hogy az Országgyűlésnek gyakorlatilag bármit hatalmában áll megtenni, anélkül hogy az állam más hatalmi szerve ebben megakadályozhatná. A kommunista parlament akár az alkotmányt is megváltoztathatta egyszerű kétharmados szavazással, és az egyeduralkodó pártnak ehhez mindig meg is volt a többsége. A kétharmados szabály szélsőséges hatalmának gyökereit tehát az 1949-es alkotmányban kell keresni.