Oroszország sem marad tétlen azután, hogy az USA felmondta a középhatótávolságú rakéták leszereléséről szóló 1987-es megállapodást. Kína az eltelt három évtizedben komoly riválissá nőtt, de nem akarja, hogy bárki korlátozza.
Három évtizeddel a hidegháború vége után hivatalosan is újraindult az atomhatalmak közötti fegyverkezési verseny. A helyzet most annyival rosszabb, mint korábban, hogy míg a második világháborút követő első évtizedekben csupán a két igazi nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió hozott létre a Föld sokszoros megsemmisítésére alkalmas atomarzenált, most már az oroszlánkörmeit egyre inkább mutogató Kína is beszáll a versengésbe.
A veszélyt tovább növeli, hogy a rivalizálás főleg az USA által augusztus elején felmondott INF-szerződés által korábban tiltott, 500–5500 kilométeres hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris rakéták kategóriájában indul be. Ez ugyanis az egyik olyan fegyverosztály, amely ellen nagyon nehéz a védekezés.
Harmadik birodalmi mintára, de nem német minőségben készült el 50 éve a Balatonig vezető autópálya első fontosabb szakasza. Az állampártnak elég volt, hogy csak Kádár János balatonaligai nyaralójáig ért a sztráda.
Mexikót is hasonló vámokkal sújtja az amerikai elnök.
Egy hollywoodi film forgatókönyvének lapjaira kívánkoznak az izraeli nukleáris fegyver megszerzésének részletei.
Apáti Bence mozgalmának éppen volt érkezése ezt legyártani.
A férje brazil, meg ott elismerik a melegházasságot.
