Lex Magyar: nyilvánosságra hozták vagyonnyilatkozataikat a Tisza EP-képviselői
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
Oroszország sem marad tétlen azután, hogy az USA felmondta a középhatótávolságú rakéták leszereléséről szóló 1987-es megállapodást. Kína az eltelt három évtizedben komoly riválissá nőtt, de nem akarja, hogy bárki korlátozza.
Három évtizeddel a hidegháború vége után hivatalosan is újraindult az atomhatalmak közötti fegyverkezési verseny. A helyzet most annyival rosszabb, mint korábban, hogy míg a második világháborút követő első évtizedekben csupán a két igazi nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió hozott létre a Föld sokszoros megsemmisítésére alkalmas atomarzenált, most már az oroszlánkörmeit egyre inkább mutogató Kína is beszáll a versengésbe.
A veszélyt tovább növeli, hogy a rivalizálás főleg az USA által augusztus elején felmondott INF-szerződés által korábban tiltott, 500–5500 kilométeres hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris rakéták kategóriájában indul be. Ez ugyanis az egyik olyan fegyverosztály, amely ellen nagyon nehéz a védekezés.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Két tankert is megtámadtak a jemeni húszik pár nap leforgása alatt a Vörös-tengeren. Az akciókról és a süllyedő hajókról látványos videókat forgattak.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.