Oroszország sem marad tétlen azután, hogy az USA felmondta a középhatótávolságú rakéták leszereléséről szóló 1987-es megállapodást. Kína az eltelt három évtizedben komoly riválissá nőtt, de nem akarja, hogy bárki korlátozza.
Három évtizeddel a hidegháború vége után hivatalosan is újraindult az atomhatalmak közötti fegyverkezési verseny. A helyzet most annyival rosszabb, mint korábban, hogy míg a második világháborút követő első évtizedekben csupán a két igazi nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió hozott létre a Föld sokszoros megsemmisítésére alkalmas atomarzenált, most már az oroszlánkörmeit egyre inkább mutogató Kína is beszáll a versengésbe.
A veszélyt tovább növeli, hogy a rivalizálás főleg az USA által augusztus elején felmondott INF-szerződés által korábban tiltott, 500–5500 kilométeres hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris rakéták kategóriájában indul be. Ez ugyanis az egyik olyan fegyverosztály, amely ellen nagyon nehéz a védekezés.
A politikai haszonszerzést szolgáló, észszerűtlen beavatkozások sorába illik a készpénzfizetés alkotmányos joga. A szabályok ráadásul néhol nem is egyértelműek, és komoly versenyhátrányt okozhatnak a magyar piaci szereplőknek.
A miniszterelnök elsősorban Ukrajna ellen hangolt a péntek reggeli rádióinterjúban.
Az elmúlt években némileg átrendeződtek Adnan Polat magyarországi befektetései.
Magyar Péter felemelkedése önmagában csak az egyik oka annak, hogy a miniszterelnök alatt szemlátomást inog a szék.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
