18 tagállam összesen 127 milliárd eurót igényelt az Európai Uniótól az Európai Biztonsági Akcióprogram (Security Action for Europe – SAFE) keretein belül. Korábban a magyar országgyűlés elutasította ezt a programot, Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig azt mondta, hogy „nem kérünk a brüsszeli gigahitelből”.
Magyar mintára, helyi gyártással Románia az elsők között választhatja az új gyalogsági harcjárművet. A helyi iparral együttműködő gyártókapacitás mellett képzést, karbantartást és szervizelést is odavisznek a németek.
A Szovjetunió szétesése után Európa országai kezdtek felhagyni a kötelező szolgálattal, amiről az orosz fenyegetés miatt indult újra a vita. Hogy áll a sorkötelezettség Európában, és mit mutatnak a számok? HVG-Ténytár.
A projekt kiemelten fontos az indiai légierő számára, amelynek gépparkja főként orosz és volt szovjet repülőgépekből áll.
Tizenkét uniós tagállam – közöttük Magyarország – kéri az úgynevezett nemzeti mentesítési záradék aktiválását, amelynek révén a GDP 1,5 százalékának megfelelő arányban költhet az állam védelmi kiadásokra – értesült az EUrologus.
Lengyelországgal az élen fegyverkeznek az Európai Unió országai – megnéztük, hol, hogyan zajlanak a védelmi fejlesztések. A hadseregek létszámának növelése a fizetések jelentős emelése nélkül nem fog menni.
Az Európai Unió nagyszabású fegyverkezési tervekkel állt elő, részben közös hitelfelvétellel, aminek óriási lökést adott, hogy Németország önállóan is hatalmas összegeket fordítana a hadiiparára. A mélyebben integrált EU támogatói szerint a fegyverkezési célú közös adósság kibocsátása meghozná az integrációban az áttörést. Ez is tétje a csütörtökön kezdődő EU-csúcsnak.
Az Európai Bizottság bemutatta az új európai védelemről szóló tervet és azokat a jogszabály-javaslatokat, amelyek révén 800 milliárd eurót lehet a védelmi iparba pumpálni. A cél: Putyin elrettentése.
Komoly fegyverkezési terveket tett le az asztalra az Európai Unió, miközben Németország saját hatáskörben is óriási összegeket zúdítana a hadiiparára. Donald Trump szeszélyei miatt halaszthatatlanná vált a kontinens felfegyverzése, de lehetőleg az amerikaiak nélkül. Az európai fegyvergyárak ennek megfelelően mozgásba lendültek, és a terveik részben átformálnák a megszokott európai ipari berendezkedést. Összeszedtük, merre nyújtózkodnak a kontinens legnagyobb védelmi ipari cégei, köztük a nálunk is aktív Rheinmetallal.
Ukrajna majdnem ezer százalékkal növelte a katonai beszerzéseit, Oroszország fegyverexportja soha nem látott mélységbe zuhant, és Franciaország elfoglalta a második helyet. Európa fegyverkezne, de sok a külső beszállító, Kína pedig piacot keres, de mindenkinek gyanús.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák megtárgyalása is naprenden van.
Részleteket egyelőre nem közöltek, de jelezték: nagyon figyelnek.
Az uniós állam- és kormányfők csütörtökön elfogadták közös álláspontjukat az európai védelem megerősítéséről, amelynek alapját az Európai Bizottság „Európa újrafegyverzése” című javaslata alkotja.
A Donald Trump külpolitikai irányváltásához alkalmazkodó Európa a nyomás alatt olyan határozott lehet, amilyennek rég lennie kellene, különben nagyhatalmi erőközpontok szorításában találja magát. Aki ebből kimarad, mint az orbáni Magyarország, az lemarad, s nem a centrumban, hanem a periférián köt ki. Európában pénzügyi tabukat kell ledönteni a fegyverkezés finanszírozásához.
Közel 800 milliárd eurót költene erre az Európai Bizottság elnöke.
A vasárnapi londoni európai csúcstalálkozó eseményeit elemzik a külföldi lapok. Az összkép az, hogy míg Európa csak beszél és beszél, addig az ellenség nyomul. Sokat várnak a csütörtöki csúcstalálkozótól. Közben amerikai lapok a Trump-féle világpolitikai fordulat további hatásait elemzik.
Donald Trump külpolitikai ámokfutása összehozta az európai vezetőket, de a résztvevők szerint nincs szakadás, az USA továbbra is a szövetségesük. Keir Starmer négy fontos döntésről számolt be, Ursula von der Leyen pedig Európa újrafelfegyverzésének tervével fog az Európai Tanács következő ülésére érkezni.
Trump viselkedésének megértéséhez nem árt elmélyülni a gyereklélektanban. Ettől még teljesen reménytelen, hogy a világot meg lehet szabadítani az atomháború veszélyétől – olvasható a Times kommentárjában.
A Google hét évvel a mesterséges intelligencia felhasználását leíró irányelveinek kiadása után úgy döntött, újragondolja az abban foglaltakat. Az eredmény nem túl megnyugtató.
2014-ben az európai NATO-országok vezetői fogadalmat tettek, hogy tíz éven belül elkezdenek érdemben költeni a haderőikre. Az akkor vállalt legalább kétszázalékos GDP-aránytól még most is többen elmaradnak, miközben már készítik elő a még magasabb elvárást.
