Két nap múlva vége a nukleáris eszközök felszámolásáról szóló, orosz–amerikai szerződésnek.
Az Egyesült Államok pénteken hivatalosan kilép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló, Oroszországgal kötött szerződésből (INF) – erősítette meg John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.
Bolton egy washingtoni diákkonferencián közölte ezt, és ismét Oroszországot vádolta az INF-egyezmény megsértésével. "Az Egyesült Államok túl régóta tartotta be a szerződést, miközben Oroszország folytatta a korszerű ballisztikus és hiperszonikus rendszerek fejlesztését a hadsereg korszerűsítése céljából, megszegve az egyezményt" – mondta Bolton. Hozzátette, hogy az egyezmény megkötötte Washington kezét, miközben Kína fejleszttette közepes hatótávolságú rakétáit, mert nem volt rá érvényes semmilyen egyezmény.
"A nemzetbiztonságunk érdekében úgy döntöttünk, kiszabadítjuk a kezünket, hogy hatékonyan védjük az Egyesült Államokat a 21. században" – hangoztatta Bolton.
Az Egyesült Államok február 1-jén jelentette, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és ki is lép, ha azt Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben. Donald Trump elnök azt mondta: a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez, "megsemmisítve az egyezményt sértő minden rakétáját, rakétaindítóját és a hozzájuk tartozó berendezést".
Vlagyimir Putyin orosz elnök másnap, február 2-án közölte, hogy Moszkva hasonló intézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére. Putyin július elején írta alá az INF-szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt.
Augusztus 2-án, vagyis pénteken telik le hat hónap a washingtoni bejelentés óta.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok viszont évek óta azt állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington 2018-ban közölte, hogy Moszkva ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az 500 kilométert. Oroszország tagadja ezt, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
