Szeretettel Brüsszelből: közösen küzdenek a belgák a élelmiszerpazarlás ellen
Belgiumban összefogott a lakosság és az állam: a cél, hogy elejét vegyék az élelmiszerpazarlásnak. Szerzőnk Brüsszelből foglalja össze, hogy milyen módszerekkel próbálják elérni, hogy minél kevesebb étel végezze a kukában.
Egy ideje narancsszínű zacskók és dobozkák jelentek meg a brüsszeli járdaszéleken. Kezdetben nem értettem, mire szolgálnak, de mostanra világossá vált: ami ételmaradék eddig a vegyes háztartási szemétbe ment, azt most ezek a zacskók és fedeles dobozok nyelik el. A törvénytisztelő belga polgárok a heti szemétbegyűjtés napján szorgosan ki is teszik őket – szigorúan este 6 után - a portájuk elé.
Belgiumban már régóta dívik a szemét szelektív gyűjtése, az ember néha vakarja is a fejét hogy a kék „műanyagos” vagy a sárga „papírszemetes” zacskót viszik-e majd el másnap a kukások. Az ételmaradékkal viszont eddig nem tudtak mit kezdeni, pedig a vegyes konyhai hulladékot gyűjtő fehér szemeteszsákok tartalmának 40%-át ilyesmi teszi ki.
Ment minden a szemétégetőbe – vagy, mint például a mi környékünkön, a varjak és a közeli parkból az utcákba belopódzó rókák bendőjébe.Persze a kidobott ételmaradék csak egy nagyobb jéghegy csúcsa, mondják a belga szakértők. A komolyabb gondot a még vidáman elfogyasztható ám karrierjüket mégis a szemétben végző élelmiszerek jelentik. Szégyen ide vagy oda, a mi háztartásunkban is előfordul hogy a kukában végzi a felbontatlan és máskülönben gond nélkül megehető, de nemsokára lejáró szavatosságú konzerv, a kicsit fonnyadt paprika vagy az olyan gyümölcs amiből túl sokat vettünk és már nem annyira friss.
Lesújtó számok: 55 millió tonnányi élelmiszer még azelőtt megromlik, hogy a boltokba jutna
Évente 116 millió tonna tej és tejtermék, vagyis az előállított áruk 16 százaléka vész kárba világszerte a szemétbe dobás és a nem hatékony tárolási, szállítási folyamatok miatt - derült ki az Edinburghi Egyetem szakembereinek vizsgálatából.