Egy ideje narancsszínű zacskók és dobozkák jelentek meg a brüsszeli járdaszéleken. Kezdetben nem értettem, mire szolgálnak, de mostanra világossá vált: ami ételmaradék eddig a vegyes háztartási szemétbe ment, azt most ezek a zacskók és fedeles dobozok nyelik el. A törvénytisztelő belga polgárok a heti szemétbegyűjtés napján szorgosan ki is teszik őket – szigorúan este 6 után - a portájuk elé.
Belgiumban már régóta dívik a szemét szelektív gyűjtése, az ember néha vakarja is a fejét hogy a kék „műanyagos” vagy a sárga „papírszemetes” zacskót viszik-e majd el másnap a kukások. Az ételmaradékkal viszont eddig nem tudtak mit kezdeni, pedig a vegyes konyhai hulladékot gyűjtő fehér szemeteszsákok tartalmának 40%-át ilyesmi teszi ki.
Ment minden a szemétégetőbe – vagy, mint például a mi környékünkön, a varjak és a közeli parkból az utcákba belopódzó rókák bendőjébe.Persze a kidobott ételmaradék csak egy nagyobb jéghegy csúcsa, mondják a belga szakértők. A komolyabb gondot a még vidáman elfogyasztható ám karrierjüket mégis a szemétben végző élelmiszerek jelentik. Szégyen ide vagy oda, a mi háztartásunkban is előfordul hogy a kukában végzi a felbontatlan és máskülönben gond nélkül megehető, de nemsokára lejáró szavatosságú konzerv, a kicsit fonnyadt paprika vagy az olyan gyümölcs amiből túl sokat vettünk és már nem annyira friss.
Évente 116 millió tonna tej és tejtermék, vagyis az előállított áruk 16 százaléka vész kárba világszerte a szemétbe dobás és a nem hatékony tárolási, szállítási folyamatok miatt - derült ki az Edinburghi Egyetem szakembereinek vizsgálatából.