„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Magyarország eddig kerülte a nyílt konfliktust a testülettel, de a mostani döntés próbatétel elé állítja - írja a Politico cikke.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) számára ma kiderül, mennyit ér a szava a német Alkotmánybíróság nagy vihart kavart állásfoglalása után, mivel a testület most hozza nyilvánosságra ítéletét a magyar menedékpolitikáról – olvasható a Politicóban, Zosia Wanat és Bayer Lili cikkében.
A budapesti reakció megmutatja majd, hogy Orbán Viktor kitart-e eddigi irányvonala mellett, azaz hogy nem kérdőjelezi meg nyíltan az EUB döntéseit. A miniszterelnök idáig mindig roppant óvatosnak bizonyult, amikor jogi kérdésekben szembekerült Brüsszellel, nem úgy, mint Varsó, amely sokkal kevesebb gátlásról tett tanúbizonyságot hasonló helyzetekben – írják a cikkben, utalva arra, hogy az eltérő megközelítés megnyilvánult a karlsruhei verdikt után is, amely, mint emlékezetes, kétségbe vonja az uniós jog elsődlegességét a nemzeti jogrenddel szemben.
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az OKSZ főtitkára szerint a kiskereskedőket hasonló ideológiai előítéletek sújtják, mint az 1960-as években.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.