Lehet javítani a magyarok lelki egészségén, csak akarni kell

HVG: A legtöbb hangulati probléma és pszichés zavar serdülőkorban, illetve fiatal felnőtt korban jelenik meg. Ráadásul manapság a 14–25 éves korosztályban sokszorosára nőtt a szorongás, a depresszió és az öngyilkosságok aránya – írja. Miért veszélyeztetettebb az Y és a Z generáció, mint a korábbi nemzedékek?

Belső Nóra: A számok nemcsak nettó növekedést jelentenek, hanem azt is, hogy egyre kifinomultabb módszerekkel azonosítjuk be az eseteket, és bővülnek a társadalom pszichológiai ismeretei is: pszichés tüneteikkel manapság többen fordulnak szakemberhez. Az Y és a Z generáció esetében számos kutatás igazolta, hogy a fiatalok hangulat- és magatartászavarainak nagy részét maga a világ termeli ki. Kevés számukra a biztos kapaszkodó, túl sok az információ, a világ és a médiumok gyakran ellentétes üzeneteket közvetítenek feléjük. Mindebben nehéz eligazodniuk, főleg úgy, hogy az ő szüleik is tanulják a felgyorsult és technikával átitatott élet kezelését. Az ambivalencia, a tehetetlenség pedig igen jó táptalaj a szorongáshoz, a hangulatzavarok kialakulásához, főleg, ha hajlam is van rá.

HVG: Van sajátosságuk a magyarok hangulatzavarainak?

B. N.: Lenne mit javítani a magyarok pszichológiai kultúráján. A hangulatzavarokkal azért is birkóznak meg nehezebben, mert vonakodnak küzdeni, kevésbé nyitottak a problémákra és arra, hogy megismerjék magukat. Idehaza régóta magas az öngyilkossági halálozási szám, ami bizonyítottan összefügg a kezeletlen vagy nem kellően kezelt pszichiátriai betegségekkel, mint a bipoláris zavar, a depresszió, a skizofrénia, az alkohol- vagy a drogfüggőség. Ráadásul az aluldiagnosztizáltságból és alulkezeltségből – ami a  legtöbb nyugati országra is jellemző – számos más komplikáció is következik, például a pszichoszomatikus tünetek, a munkaképesség csökkenése, a munkahely elvesztése vagy a családok szétesése.

Belső Nóra pszichiáter

Reviczky Zsolt