Iszapbirkózás lett Trump vámháborújából
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
1653. február 2-án született meg az a picike település, Nieuw Amsterdam, amelyből a hatalmas New York kinőtt. Nieuw Amsterdam Nieuw Nederland, Új-Hollandia tartomány központja volt. Holland gyarmat. A telepeseknek azonban nem volt kedvük ahhoz, hogy megküzdjenek érte az angolokkal. Hollandia vezetői pedig úgy vélték, hogy fontosabbak nekik a dél-amerikai cukornádültetvények, mint az a pár ezres kis település a Hudson folyónál.
Giovanni da Verrazzano, francia szolgálatban álló olasz hajóskapitány volt az első európai látogató a mai New York környéken. 1524-ben érkezett oda a La Dauphine nevű francia hajóval. A mai New York-öböl felső részén kötött ki, és azt a vidéket elnevezte La Nouvelle-Angouleme-nek I. Ferenc francia király tiszteletére, aki megkoronázása előtt Angouleme grófja volt.
A következő évszázadban csak alkalmi látogatók, felfedezők, szőrmekereskedők jártak arra. Európaiak csak a 17. század húszas éveiben telepedtek itt le.
Az első telepesek éppen a Mayflowerrel érkező „alapító atyák” lettek volna, akik azzal vágtak neki az Atlanti-óceánnak, hogy majd felhajóznak a Hudson folyón, de szegények örültek, hogy a tervezettnél sokkal tovább tartó út után, halálosan kimerülve, kiéhezve, megfogyva partot értek Cape Codnál, és eszük ágában sem volt tovább hajózni.
400 évvel ezelőtt, az óceánon írták le az amerikai demokrácia alapértékeit
Az Egyesült Államok politikailag a Mayflower (Galagonyavirág) nevű hajón született meg négyszáz évvel ezelőtt, mielőtt a törékeny és óceánjárásra voltaképp alkalmatlan hajóról puritán szülei az „Új Izrael", az „Új Ígéret Földje" területére léptek volna. A zarándokok borzalmas dolgokat éltek meg addig, és nem kevésbé borzalmasak vártak rájuk a parton.
Az erre járó felfedezők között volt a folyó névadója, Henry Hudson, aki 1609-ben érkezett ide a Holland Kelet-Indiai Társaság kötelékében, és a jelentésében beszámolt arról, hogy hatalmas hódpopuláció él ezen a környéken. Ez ugyancsak felkeltette a Társaság érdeklődését, hiszen a hód prémje rendkívül értékes árucikk volt Európában. New York jelentős részben a hódoknak köszönheti a megszületését, ezért is került rá a város hivatalos pecsétjére.
1611–14 között holland expedíciók előkészítették a terepet a gyarmatosításra. Föltérképezték a régiót a 38. és a 48. szélességi kör között, és megállapították, hogy tényleg jó nagy hódállomány várja, hogy bunda és holland vagyon legyen belőlük. Ezeknek az expedícióknak a vezetői, Adriaen Block és Hendrick Christiaensen nevezték először Nieuw Nederlandnak, Új-Hollandiának ezt a területet.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.