#történelem

„Jól csak a szívével lát az ember” – 125 évvel ezelőtt született A kis herceg írója

„Jól csak a szívével lát az ember” – 125 évvel ezelőtt született A kis herceg írója

Az 1900. június 29-én született Antoine de Saint-Exupéry arisztokrata csecsemőből vakmerő kalandor, a levegőégen új utakat nyitó, mélységesen és bölcsen humanista, embertársait önfeláldozóan szolgáló békebeli és háborús hős lett, aki a levegőben átélt kalandjaiból és baleseteiből kiindulva nagy életművet bontott ki. Egy sivatagban átélt, majdnem halálos kalandjából bomlott ki a világirodalom egyik legsikeresebb műve, A kis herceg. Övé volt a dicsőség, hogy a nácik által uralt Vichy-Franciaországban és a szabad francia területeken egy időben tiltották be az írásait. Depresziós alkoholistaként veszett el a légtérben 1944 júliusában.

Magyar patrióták találták ki a homoszexualitást

Magyar patrióták találták ki a homoszexualitást

Nyugati kutatók számára érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez. Magát a homoszexualitás szót is egy magyar irodalmárnak, Kertbeny Károlynak köszönheti a világ. Egy holland kutató manapság kétségbe vonja ezt az elsőséget: igaz, az ő jelöltje is egy magyar tollforgató.

George Clooney és egy cseh film megmutatja, hogyan kell küzdeni a véleményszabadságért egy elnyomó hatalom ellen

George Clooney és egy cseh film megmutatja, hogyan kell küzdeni a véleményszabadságért egy elnyomó hatalom ellen

A múlt század közepének történelméhez kell-e visszanyúlni, ha példákat keres valaki a tényfeltárás, a véleményszabadság érvényesüléséhez? A Rádió című cseh film és a Jó estét, jó szerencsét! amerikai film színpadi adaptációja tanulságos példák erre.

A Magyar Rádió rejtegeti, az OSA Archívum ingyen közzétette: 41 évnyi műsor lenyomata

A Magyar Rádió rejtegeti, az OSA Archívum ingyen közzétette: 41 évnyi műsor lenyomata

A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.

A sah kezdte, az ajatollahok folytatták, Izrael meg évtizedek óta próbál véget vetni neki – Mit tudunk az iráni nukleáris programról?

A sah kezdte, az ajatollahok folytatták, Izrael meg évtizedek óta próbál véget vetni neki – Mit tudunk az iráni nukleáris programról?

1984-ben jelent meg Izraelben az első híradás arról, hogy Iránt már csak egy lépés választja el az atombombától, azóta 41 év telt el, ám csak mostanra jutott el a két ország közötti konfliktus odáig, hogy Izrael nyílt háborúban próbáljon pontot tenni Teherán atomprogramjának végére. Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?

Egy gyilkosság állította örökre a demokrácia mellé – 150 éve született Thomas Mann, aki utolsó németországi fellépésével is vihart kavart

Egy gyilkosság állította örökre a demokrácia mellé – 150 éve született Thomas Mann, aki utolsó németországi fellépésével is vihart kavart

Thomas Mann korának egyik, vagy a legnagyobb hatású írója volt. Settembrini, Naphta, Cippola, Leverkühn, József, Aschenbach és Kröger – kis- és nagyregényei alakjainak elhíresült mondatai mélyen beépültek a világ szellemi életébe. Súlyos konfliktusok kísérték végig az életét. Magyarországon volt olyan is, hogy átkozták, de kiadták, és olyan is, hogy magasztalták, de nem adták ki.

Az obszcén ugratástól a kimért udvariasságig: Magyarnak és Mészárosnak volt honnan példát venni az üzengetéshez

Az obszcén ugratástól a kimért udvariasságig: Magyarnak és Mészárosnak volt honnan példát venni az üzengetéshez

Nagyjából az emberi civilizációval egyidejű a levélváltások története is, ezek többségében az érintettek az épp aktuális ügyes bajos dolgaikat beszélték meg, legyenek azok személyes, vagy országos (azaz politikai) jellegűek. Az alábbiakban öt kevésbé ismert példát mutatunk be, melyek a távoli, illetve a közelmúltból származnak.

„Putyin nem nehézsúlyú öklöző, de úgy vív, mintha az lenne”

„Putyin nem nehézsúlyú öklöző, de úgy vív, mintha az lenne”

Az orosz elnök nem idióta, tudja, hogy nem képes helyreállítani az Orosz Birodalmat vagy a Szovjetuniót. Ő az állam nagyságát akarja visszahozni, de az oroszok emiatt nagyon sokat veszítenek – mondta a HVG-nek Benjamin Nathans történész, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, aki a szovjet másként gondolkodókról írt könyvéért Pulitzer-díjat kapott.

A „vad” tisztogatástól az ellenálló nemzet mítoszának építéséig: így békült meg a francia társadalom a világháború után

A „vad” tisztogatástól az ellenálló nemzet mítoszának építéséig: így békült meg a francia társadalom a világháború után

Számonkéréssel, nemzeti mítoszépítéssel és jóléti intézkedésekkel próbálta Charles de Gaulle összefogni a francia társadalmat 80 éve. A megbékélést és újjáépítést lekopaszított nők, tébláboló hadifoglyok és családjuktól elszakított gyerekek is nehezítették.

Rosszabbnak mondták Fidel Castrónál, hét hónap múlva már nem élt

Rosszabbnak mondták Fidel Castrónál, hét hónap múlva már nem élt

Belgium kapzsisága, az USA hidegháborús félelme és az ENSZ hanyagsága is kellett Patrice Lumumba meggyilkolásához. A kongói függetlenség hősének egy új dokumentumfilm által bemutatott felkavaró sorsa előrevetítette az ország baljós jövőjét.

Pofon járt a pesti fiatalembernek, aki nem vette le a kalapját a máriabesnyői zarándokok előtt

Pofon járt a pesti fiatalembernek, aki nem vette le a kalapját a máriabesnyői zarándokok előtt

Madárfejű Lajcsikán borzongtak a Városliget látogatói 1925 májusában, amikor a fővárosi Állatkert megkapta ajándékba a nyulat, amit az indiai óriáskígyó meghagyott. A gyöngyösi szolgabíró fia érinthetetlennek bizonyult, amikor motorján száguldozva megnyomorított egy hivatalnoknőt, az autóklub első embere pedig súlyos sérülést szenvedett – egy veszett macskától. Erről írtak a lapok száz évvel ezelőtt.

„Rajtunk áll, hogy a halottakat megbosszuljuk, éspedig a pályán, szabályos küzdelemben” – 40 éve történt a Heysel-tragédia

„Rajtunk áll, hogy a halottakat megbosszuljuk, éspedig a pályán, szabályos küzdelemben” – 40 éve történt a Heysel-tragédia

„A belga főváros – itt már sok tapasztalat van erre – felkészült…”, jelentette a Népszabadság 1985. május 28-án. „Brüsszel már rutinos rendezőnek számít…”, írta másnap a Népsport. Azt is megírták a Népszabadság idézett cikkében, hogy kétezer helyet tartanak fenn a biztonsági embereknek, hogy bárhol, a nézőtér bármely pontján közbelépjenek, ha szükséges. Ehhez képest mindent elrontottak, amit elronthattak. És 39 szurkoló meghalt. A legfiatalabb áldozat 11 éves volt.

Kiss Béla, a magyar Kékszakáll, aki bádoghordókban tárolta az áldozatait

Kiss Béla, a magyar Kékszakáll, aki bádoghordókban tárolta az áldozatait

A cinkotai rém viszonylag közismert, kisebbfajta híresség ő világszerte, nem igazán létezik olyan, a sorozatgyilkosok történetét feltáró könyv, ahol meg ne említenék. Ügyével kapcsolatban mégis több a kérdés, mint a megnyugtató válasz. Nem tudjuk, hány áldozata volt, ahogyan teljes bizonyossággal azt sem, hogy mi lett vele. Ráadásul az eltűnt személyek előkerítésének frontján a századfordulós magyar rendőrség sem muzsikált túl jól, sőt még egy olyan hibát is elkövettek, amit, ha nem követnek el, Kiss Béla története az első gyilkossága után véget érhetett volna.

Deutsch Tamás is igazolja: éppen akkor kell elkezdeni aggódni, amikor a hatalom azzal nyugtat, hogy nincs mitől félni

Deutsch Tamás is igazolja: éppen akkor kell elkezdeni aggódni, amikor a hatalom azzal nyugtat, hogy nincs mitől félni

„Akit ez nem érint, annak nincs mit kérdeznie” – mondta Kocsis Máté az „átláthatósági” törvényjavaslattal kapcsolatos aggodalmakra, és más kormánypárti politikusok is hasonlóan próbálták elmagyarázni, hogy a független sajtó és a civil szervezetek ellehetetlenítését előkészítő jogszabály nem is az, aminek látszik. Legújabban pedig Gulyás Gergely írta le Ruszin-Szendi Romulusz állítólagos letartóztatási szándékáról, hogy „aki betartotta a törvényeket, és nem működött együtt ukrán kémekkel a hazája érdekeivel szemben, annak nincs mitől tartani!”. Ám ha végigtekintünk a magyar történelmen, van okunk összerezzenni, ha ezt az érvelést halljuk.

„Soha nem vitték el a nyolc szerkesztőt együtt” – mit tanulhatott Orbán abból, ahogy Kádárék bántak a szabad sajtóval?

„Soha nem vitték el a nyolc szerkesztőt együtt” – mit tanulhatott Orbán abból, ahogy Kádárék bántak a szabad sajtóval?

A Kádár-érában bevetett sajtóelnémítási módszereket kreatív formában alkalmazza az Orbán-kormány, csakhogy még az állampárt kézi vezérlése sem tudta elnémítani a demokratikus ellenzéket, amely komoly kockázatokat is vállalva, de megtalálta a módját, hogyan szóljon a nyilvánossághoz.

„Palack, benne a tömeggyilkosságról szóló üzenettel” – a magyar történetírás hazugsága és az Eisen fivérek tragédiája

„Palack, benne a tömeggyilkosságról szóló üzenettel” – a magyar történetírás hazugsága és az Eisen fivérek tragédiája

Mi szükség van még egy könyvre a holokausztról? – ezt kérdezték Magyarországon és az USA-ban is George Eisentől. Az Amerikában élő történész új munkája egyszerre személyes történet a családját ért tragédiáról és tudományos munka az 1941-es galíciai vérengzésekről.

Nem egészséges nemzeti öntudat, hanem hamis páváskodás lesz a vége – Klaniczay Gábor a kormány emlékezetpolitikájáról

Nem egészséges nemzeti öntudat, hanem hamis páváskodás lesz a vége – Klaniczay Gábor a kormány emlékezetpolitikájáról

A történészek nyersanyagot szállítanak a politikusoknak, de fel kell szólalniuk, ha üzeneteikben a tényeket eltorzítják – mondja Klaniczay Gábor történész, A múlt, ahogy parancsolja című, május 25-ig látható kiállítás egyik kurátora.

„Ült az ágyán, véres ingben, zokniban. Nem tagadott semmit” – mit követett el a legrégebben raboskodó magyar?

„Ült az ágyán, véres ingben, zokniban. Nem tagadott semmit” – mit követett el a legrégebben raboskodó magyar?

„Nyolcszemélyes zárkában élek. Megvagyok, gondozom a növényeimet…” – 1981 óta raboskodik Gulácsi István, akinek egy rövid eltávozás elég volt, hogy még egy gyilkosságot elkövessen. Nem a skálás gyilkos, hanem ő a legrégebbi elítélt, aki magyar börtönben ül.

„A mai elit és a volt arisztokraták közt a fő különbség, hogy utóbbiaknak kegyúrként gondoskodniuk kellett az uradalom népéről”

„A mai elit és a volt arisztokraták közt a fő különbség, hogy utóbbiaknak kegyúrként gondoskodniuk kellett az uradalom népéről”

Polgárosultabb, nemzetibb és liberálisabb volt az arisztokrácia, mint korábban gondolták, viszont a Horthy-kor bűne, hogy túlélte önmagát a középkorias elit – erről beszélgettünk új könyvük kapcsán Gyáni Gábor és Szilágyi Adrienn történészekkel.

Így ért véget a II. világháború Magyarországon: felszabadulás helyett zsarnokságok hálójában

Így ért véget a II. világháború Magyarországon: felszabadulás helyett zsarnokságok hálójában

Reménykeltőnek tűnt a nyolcvan éve véget ért második világháború után, hogy a fizikai és morális értelemben lerongyolódott Magyarország szakít a régi rendszerrel, és kiépülhet a polgári demokrácia. Ám hamar szembesülni kellett azzal, hogy a szovjet érdekszférába sorolt országban mindez hiú ábránd.

1 2 3 ... 28