A szokásos tavaszi drágulás jelent meg az élelmiszerek és a ruházati termékek áremelkedésében. Az energia a januári rezsistop miatt, a külföldi utak az erősödő forint miatt lettek olcsóbbak. A közel-keleti konfliktus hatása még alig érezhető itthon, de az bizonytalan, hogy meddig.
Az iráni háború hatásai még nem jelentek meg a hazai fogyasztói árakban, és van rá esély, hogy idén már nem is nagyon fognak, inkább jövőre. Az áremelések hiánya ugyanakkor gyenge keresletre utal, ami nem sok jót ígér a gazdasági növekedést illetően.
A foglalkoztatottak száma pedig négy és fél éves mélypont közelében volt februárban. A várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakul a munkanélküliségi ráta.
A gazdasági elemzők előzetes várakozásainak megfelelően alakult a boltok októberi forgalma, de volt, aki jelezte, nem látni, hogy a kormányzati intézkedések jelentős lökést adtak volna. A kereskedők egyáltalán nem elégedettek: a bizalomhiányra és az árrésstopra panaszkodnak.
A befektetők még nem a választási esélyek alapján hozzák meg a döntéseiket, az uniós pénzek hazahozása kapcsán pedig kiindulhat a lengyel példából a piac, de vannak fontos különbségek. A következő kormánynak pártállástól függetlenül csökkentenie kell a költségvetési hiányt, de az eddig bejelentett intézkedések “kimozoghatóak”. A minimálbér-emelés strukturális átalakulást hozhat a munkaerőpiacon, ami akár egy fenntartható gazdasági növekedést is elindíthat, de egyéni szinten lesznek fájdalmas döntések. Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető elemzőjével beszélgettünk.
A kormánynak politikailag sem érdeke, hogy a hitelminősítők bóvli kategóriába sorolják a magyar gazdaságot, ezért nem osztogathatnak ész nélkül a választás előtt Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint. A gazdaság jövőre már tényleg beindulhat, de ez nem 3-6, csak 2-3 százalékos növekedést jelent. Az infláció pedig 2028 környékén maradhat tartósan 3 százalék körül.
Az első fél év stagnálása után lassan kimozdulhat a mélypontról a gazdaság – vélik az elemzők. A választásokat megelőző költekezés azonban visszaüt, mivel megdobja az inflációt, valamint növeli az államadósságot és annak finanszírozási terheit.
Lefelé módosította éves növekedési előrejelzését az ING és az Erste is a friss GDP-adat nyomán. Utóbbi borúlátóbb.
Az ipari adat lesújtó, és nem várható pozitív fordulat, a kiskereskedelem lendülete viszont kitarthat az év végéig – elemzői reakciók a KSH adatközléseire.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben. Nyugdíjreformra volna szükség, többek közt a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetésével.
Németországban már megindult a javulás, de az lehet, hogy csak 2026-ra gyűrűzik át a magyar gazdaságba.
Bár a friss statisztikák jobbak a vártnál, több tekintetben is mélyponton van munkaerőpiac a stagnáló gazdaság miatt. Ez pedig a bérekre is kedvezőtlen hatással lehet.
Idén nem, jövőre viszont már visszaállhat a magyar gazdaság a növekedési pályára Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint, aki úgy látja, hogy az árrésstopok hosszú távon magasabb árakhoz vezethetnek, a vámháborúból viszont az EU, és így Magyarország is nyertesként kerülhet ki.
Az ING Bank vezető elemzője szerint a növekedési kilátások borúsak, a kereslet tartós hiánya pedig az eddig munkaerőt tartalékolókat is a leépítések irányába löki.
Meglepte az elemzőket, hogy az árrésstop ellenére is csökkent az élelmiszerboltok forgalma márciusban. Áprilisban még segíthetnek a hosszú hétvégék, de a kiskereskedelemre vonatkozó éves növekedési előrejelzést máris egy százalékkal rontotta az ING.
Nem lehet csak úgy megállapodni Trumpékkal, a vámháborúban Magyarország – ha akarja, ha nem – az EU részeként funkcionál. Az ING Bank vezető elemzőjét Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
Elemzők szerint részben ez, részben pedig a gyenge decemberi fogyasztás miatti alacsony bázis áll a januári pozitív kiskereskedelmi adatok mögött.
Két banki elemző is úgy véli, hogy messze még a trendforduló, főként az exportra termelő ágazatok vannak óriási bajban.
A cégek jövedelmezősége a gyenge gazdasági környezetben folyamatosan csökken, így a bérnövekedésben biztosan lassulás jön 2025-ben az ING Bank elemzője szerint.
Van, aki szerint a gazdasági alapfolyamatok továbbra is gyengék, más szerint gond lehet, ha nem nőnek tovább jelentősen a bérek. Jövőre jobb lehet a helyzet, de a pandémia előtti helyzettől még mindig messze vagyunk, sokkal bátrabban mertünk költeni akkor.
