Részletezte a KSH, miből állt össze a döbbenetesen rossz GDP-adatunk. Az ipar csúnyán húzza vissza a magyar gazdaságot, a cégek alig kezdenek bele beruházásokba, egyedül az segít, hogy az emberek már bátrabban költenek, mint a nagy infláció alatt.
A kormány arra teszi fel a 2026-os büdzsét, hogy összejön a 4 százalékos növekedés. A mozgásteret csökkentette az anyák szja-kedvezményével, az emiatt megtartott különadók kétes eszközei a bevételszerzésnek.
Lesz nagy csodálkozás, amikor kijönnek a számok 2025 első negyedévéről – ígérte fél éve Orbán Viktor, és tényleg lett, csak nem úgy, ahogy ő gondolta: megdöbbentően gyengén teljesít a magyar gazdaság. Hol van már az idő, amikor a kormány azt mondta, megindultunk, repülőrajt, utazósebesség, aztán sprint?
Leginkább a vagyon elleni bűncselekmények szaporodtak el, ezen belül is a lopások és a különféle csalások.
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szerint 2024 nehéz év volt a Mol-csoport számára. Bukó a hulladékbiznisz, és a kutakon is inkább a büfék bevétele nőtt, mint a benzineladásé.
Károgó ellenzékiekről, a Matolcsy Györggyel meglévő ellentétéről és arról is beszélt Nagy Márton a parlamenti meghallgatásán, hogy az infláció kapcsán nincs itt semmi látnivaló. De azt is elmondta, hogy a fiatalok túl későn kezdenek el dolgozni.
Jó úton vagyunk afelé, hogy értékeink elvesszenek – véli Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Át kell váltanunk egy, a mostanitól különböző társadalmi-gazdasági modellre.
Öt éven belül harmadszor csúszott recesszióba a magyar gazdaság, egyre távolabb kerülve a miniszterelnök céljától, az évi 3–6 százalékos növekedéstől. A kudarc okairól hallgatnak Orbánék.
Kevesebb gond volt a vendégmunkásokkal, mint a magyarokkal, a túlzott béremelés pedig öngyilkos stratégia lehet – nyilatkozta Sinkó Ottó.
Kormányhatározat készült a 21 pontból, amelyekről már egy hete beszélnek a politikusok, de aki hatalmas bejelentésekre számított, annak csalódnia kellett.
Bemutatta a kormány a 21 pontos akciótervét, amelynek egy jókora része arról szól, hogy a nyugdíjra félretett és a SZÉP-kártyákra érkezett pénzt lehessen lakásra költeni; átnéztük, az eddigi családtámogatások mennyire nem jöttek be; bemutatták az őszi adócsomagot. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Most kell egy olyan vállalkozói réteg, amelyik mer a komfortzónáján kívül mozogni – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki arról is beszélt, hogy amikor új MNB-elnök lesz, nagy lehetőségek nyílnak majd meg.
A magyar gazdaság tavaly sem pörgött fel, és idén sem, sőt a második negyedévben lassult. Éves átlagban nemhogy 4, de 2 százalékos növekedés se nagyon lesz. Amit Nagy Márton a gazdaságpolitikájából meg tudott valósítani, az kudarc, amit nem tudott, arra pénz híján nem is lesz lehetősége. 2026-ban választások lesznek, addigra eredményeket kellene felmutatni – kérdés, a miniszterelnök kitart-e Nagy mellett, vagy megragadja az alkalmat, és tavasszal visszapaterolja a jegybankba, Matolcsy György megüresedő székébe.
Az Mcule immáron negyedszer fért fel a Financial Times ezres listájára.
A magas nyomású gazdaság 2.0 elindul és megvalósul, többéves bérkonvergencia mellett – véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Inflációs szempontból ez az év még rendben lesz.
Az árakat a Balaton-parti települések tornászták fel.
A 2,9 százalékos hiány eléréséhez durva megszorítások kellenének.
A gazdaságfejlesztési miniszter azt is elárulta: 10 eurós csökkenést terveznek a rendszerhasználati díjaknál az ipari energiafelhasználók esetében.
Lassuló növekedés, magas infláció és magasabb kamatkörnyezet jellemzi a makrogazdaságot, ami a bankoknál a hitelezés lassulásában és a kamatjövedelmek emelkedésében mutatkozik meg. A stresszteszten a bankok jól teljesítettek.
Ha egy agyonélénkített gazdaságtól várjuk, hogy utolérje Ausztriát, félő, hogy Lengyelországot sem közelíti meg újra – int óvatosságra Szilágyi Katalin, az OG Research budapesti irodájának vezetője, aki szerint az eddigi extenzív növekedési modell kifulladt.
