„A finnek is türkök, csak tiszta lappal indultak” – jegyzi meg KAP, ugyanis a humoristák éppen a miniszterelnök keleti barátkozásáról beszélgetnek. Szóba kerül, hogy milyen egy ökodiktátor, aki politikai ellenfelét komposztálja. Megtudhatjuk, milyen illusztris társaságban tölti az idejét a Türk Tanácsban Orbán Viktor. Még az is felmerül, hogy akkora volt mindig a barátság, hogy talán Mohácsnál nem is védekeztünk. Végül az is kiderül, mi köze van Ceglédi Zoltánnak a türkökhöz.

„Áraink ő-r-ü-l-t-e-k!” – szólt a szlogen, amelyet állítólag a 70-es 80-as években többen ismertek New Yorkban, mint a Coca-Colát, miközben a cég reklámarca sokak szerint Donald Trump stílusára is óriási hatással volt. De mint kiderült, az őrült árairól és még őrültebb reklámjairól elhíresült Crazy Eddie nevű elektronikai üzletlánc tulajdonosa, Eddie Antar, már a kezdetektől csaló praktikákkal növelte a profitot, melyből bőségesen juttatott népes rokonságának is. Nagy csalások című sorozatunk legújabb cikke.

A Die Presse szerint Európának okulnia kell a korábbi hibákból és saját kudarcaiért nem tolhatja át a felelősséget másokra. A közel-keleti tűzszünetről ír a Washington Post, a Wall Street Journal és a Guardian. Nehéz helyzetbe került a magyar és a szlovák kormány, miután az Egyesült Államok szankciók alá vonta a Gazprombankot. Trump visszatérése után Európának a zsebébe kell nyúlnia biztonsága érdekében, írja a Time magazin.

Mi jöhet a francia kormány megbuktatása után? Mi vár Grúziára? Miért tartják minden idők legrosszabb EU-elnökségének a magyart? Válogatásunk a világlapok írásaiból.

A következő években nagyot nőhet a magyarországi biogáztermelés, amire már készül az egyelőre nem nyilvános akcióterv. A számítások szerint a támogatás nem kerülne sokba és gyorsan megtérülne, az időjárásfüggő megújulóenergia-termelés kiegészítéseként is hasznos volna.

Zavarba ejtő fixírozás, szexista viccek, nemkívánatos fizikai közelség – így nyilvánul meg leggyakrabban a magyar munkahelyeken a szexuális zaklatás egy nemrég publikált felmérés alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy továbbra is leginkább a nők az elszenvedői a határsértéseknek, viszont a többségük nem a felettesét, hanem a kollégáját jelölte meg elkövetőként. A jelenség rendszerszintű, iparágakon átívelő, és még mindig magas a látencia.