Mi az a kettős lényegesség, és miért tehet jót a bolygónak?

Már évek óta jelennek meg önkéntes alapon készített fenntarthatósági jelentések a nagyvállalatok ESG teljesítményéről, de

mostantól az éves beszámoló részeként már kötelező lesz

a jelentéstétel bizonyos vállalatméret elérése esetén és az uniós Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) sztenderdeknek megfelelően.

Melyik vállalat miről jelentsen a fenntarthatósági témák végtelen útvesztőjében?

Ennek meghatározása komplexebb kérdéskört feszeget, minthogy például melyik főkönyvi számlákat használja a kettős könyvelés az árbevétel meghatározásához. A jelentéstételi folyamat bonyolultsága mellett előnye viszont, hogy valós kapcsolatot teremt a pénzügyi eredményekkel, például a teljesítménymutatók esetében (ahol szükséges a nettó bevételhez történő arányosítás vagy az intenzitási számítások közzététele). Ebben ad segítséget az úgynevezett kettős lényegességi felmérés módszertana, ami összekapcsolja az új ESG témák mentén azonosított hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket az amúgy már jól ismert pénzügyi teljesítménnyel.

Mielőtt beleugranánk a fenntarthatóság jelentéskészítés bürokratikus részleteibe, kulcsfontosságú elem – és az uniós sztenderdek elvárásai szerint kötelező – a kettős lényegességi vizsgálat hatékony elvégzése. Ez adja majd az alapot a vállalatok fenntarthatósági irányainak és stratégiájának pontos elkészítéséhez is. A vizsgálat során a vállalatoknak egyfajta helyzetértékelést és önértékelést kell elvégezniük, amelyben a működésük során a környezetre és társadalomra gyakorolt hatásokat, illetve a külső tényezőkből (például szabályozások, piaci változások) adódó pénzügyi kockázatokat és lehetőségeket kell megérteniük.

Mi az a kettős lényegességi vizsgálat?

A kettős lényegességi vizsgálat az az eszköz, amivel egy vállalat átfogóan azonosíthatja és lefedheti azokat a lényeges fenntarthatósági témákat, amelyek befolyásolják a működését – és így környezeti és társadalmi hatásait. A korábbi lényegességi felmérésekhez képest sokkal nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy behozza a kockázatalapú értékelést, illetve a pénzügyi vetületeket is. Mélyebb, belsőbb reflexiót vár el, amibe mind a belső és külső érintetti bevonás javasolt, legalább validációs céllal.

Az ESRS sztenderd elvárja a kettős lényegességi felmérés alkalmazását, viszont a European Financial Advisory Group, vagyis az EFRAG nem határoz meg konkrét, egységes eljárást, ezzel biztosítva a rugalmasságot (mivel a vállalatok értelemszerűen egymástól eltérő üzleti tevékenységeket folytathatnak). Ezzel párhuzamosan felmerül a módszertani megfelelés kérdésköre is, amelyhez kapcsolódóan az EFRAG kidolgozta és idén májusban publikálta is a végleges iránymutatását.

Hogyan működik a gyakorlatban?

Az iránymutatás négylépéses folyamatot javasol, amit a jelentést készítő vállalat testre szabhat, és saját működésére vonatkoztatva követhet.

Az első lépés a működési környezet megértése. Fontos, hogy a vállalat azonosítsa és meghatározza, mely tagvállalatait vonja be a kettős lényegességi vizsgálatába, különösen akkor, ha konszolidált jelentést tervez (vagy azt szükséges közzé tennie). Fontos még, hogy ebben a pontban a vállalat teljeskörűen megértse és átlássa, hogyan vonatkoznak rájuk a szabályozások, piaci változások, milyen hatással lehetnek ezek az elemek a jelentésre és annak minőségére, valamint hogyan befolyásolhatják a stratégiai döntéshozatalt.

Az üzleti relevancia és az érintettek (részvényesek, beszállítók, munkavállalók, satöbbi) által fontosnak tartott témák központba helyezése adja az alapját az értékelésnek, amely meghatározza a későbbi stratégiai irányokat, illetve a fenntarthatósági jelentés tartalmát, így rendkívül fontos a vállalatnak már a legelején azonosítania a külső és belső érdekeltjeit [2] például érintetti térkép segítségével.

A kettős lényegességi elemzés során a belső és külső érintettek szempontjainak figyelembevételével meghatározhatják – például úgynevezett lényegességi workshopokon vagy kérdőívek segítségével –, hogy az egyes ESG témák üzleti szempontból mennyire relevánsak. Később ugyanezeket a témákat megvizsgálják az ESG-hatás és azok pénzügyi lényegességének szempontjából is. Minden akár hatás, akár pénzügyi szempontból magas értékelést kapó kockázattal és lehetőséggel foglalkozni kell a jelentésben, és érdemes stratégiai szemlélettel is kezelni azokat. Az alacsonyabb kategóriába soroltakat pedig érdemes nyomon követni és a jövőbeli fejlesztések esetében akár következő prioritásként kezelni.

A vállalatnak a lényeges hatásait, kockázatait és lehetőségeit nem csak a saját tevékenységére, de upstream és downstream értékláncára vonatkozóan [3] is szükséges felmérnie. Itt főleg azokra a területekre szükséges összpontosítania, ahol az érintett tevékenységek, üzleti kapcsolatok, földrajzi jellemzők vagy egyéb tényezők jellege alapján valószínűsíthetően felmerülhetnek hatások, kockázatok és lehetőségek. Az értéklánc szemlélettel kapcsolatosan szintén az EFRAG iránymutatása segíthet.

Fontos lépés lesz az azonosított és értékelt hatások, kockázatok és lehetőségek összekapcsolása az ESRS sztenderdekkel. Ha az ESRS sztenderdek nem fednek le egyes, a vállalat által azonosított témákat, akkor azt vállalat-specifikus témaként kell közzé tenni a fenntarthatósági jelentésében – ez biztosítja az ESRS által elvárt információminőséget [4].

Az ESRS elvárásai közé tartozik az is, hogy az értékelés objektív kritériumrendszer alapján történjen (például meghatározott pontozási skála és küszöbérték alapján). Arra is figyelni kell,, hogy az alkalmazott fogalomrendszerrel az összes értékelésben érintett személy egyetértsen.

Végül a vállalatoknak érdemes módszertani dokumentumot is készíteniük, ami segítségükre lehet a következő években. A jól dokumentált információk a szabályozás által elvárt kötelező tanúsítási folyamat során is jól fognak jönni (vagyis biztosítják, hogy a vállalat az ESRS sztenderdek követelményeinek megfelelően készítette el fenntarthatósági jelentését és minden releváns információt közzétett).

Miért most fontos mindez?

Az új szabályozások miatt az érintett vállalatoknak 2024-től kezdve kötelező lesz fenntarthatósági jelentést készíteniük. Ez a jelentés nem csak a vállalatok, hanem a befektetők, partnerek és a közösség számára is fontos információkat tartalmaz majd. Az új irányelvek célja, hogy a vállalatok átláthatóbban és felelősségteljesebben működjenek.

Ahogyan idén nyáron is éreztük az éghajlatváltozás hatásait, az egyre hosszabb és perzselőbb hőhullámokban egyértelművé válik, hogy milyen fontos megérteni egy adott vállalat környezeti hatásait. A kötelező jelentéstétel összehasonlíthatóvá teszi a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítással kapcsolatos hatásait és teljesítményét, ezáltal az érdekelt felek és a vállalatvezetés is tudatosabban fogja a stratégiai irányokat meghatározni.

Hogyan érinthet téged?

Akár munkavállalóként, befektetőként vagy egyszerű fogyasztóként, a kettős lényegességi vizsgálat eredményei közvetlenül befolyásolhatják mindennapjaidat. A vállalatok felelősségteljesebb működése jobb munkahelyi körülményeket, fenntarthatóbb termékeket és szolgáltatásokat eredményezhet. Képzeld el a jövőt egy fenntarthatóbb világban, ahol a vállalatok felelősséget vállalnak környezeti és társadalmi hatásaikért! Ez a jövő most (talán) kezdődik.