Szabályok, elvárások, hitelfelvétel, konkurencia. Mióta megszületett az EU-s javaslatcsomag, újra meg újra eszünkbe juthat a mondás, hogy „a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve”.
Mit jelent az, hogy egy üzleti vállalkozás felelősségteljesen működik? Ezt úgy kell megválaszolniuk a vezetőknek, hogy félreteszik a szóvirágokat.
Donald Trump amerikai elnök nekimegy az ESG-nek, mondván: az visszafogja a gazdasági növekedést. Az érintett szereplők aggódnak, de úgy vélik, korai temetni a keretrendszert.
A fenntarthatósági és klímacélokkal ellentétes módon, de az uniós folyamatokhoz illeszkedően hígítaná fel a kormány az ESG-törvényt, a kicsiket még az adatszolgáltatási kötelezettség alól is felmentené. Az intézkedés a német CDU választási ígéretével is összefügg. Mely kötelezettségek mennek, és melyek maradnak az új szabályok szerint?
Nagy szükségük volt a magyar vállalatoknak a fenntarthatósági és beszállítói láncot vizsgáló törvények egyszerűsítésére és elhalasztására, és indokolt a hosszabb felkészülési időszak – mondja Lukács Ákos, az EY tanácsadó cég partnere, a klímaváltozási és fenntarthatósági üzletág vezetője.
Drasztikusan szűkítette és két évvel elhalasztotta a vállalatok ESG-jelentésének tavaly ősszel véglegesített kötelező alkalmazását az Európai Unió. Bürokráciacsökkentésre hivatkoznak, ám egyúttal a kontinens klímacéljai elérését is kitolják. Teljes hátraarcról van szó?
Zöldpolitika kaphat támogatást az Orbán-kormánytól: az Energiaügyi Minisztérium hajlik arra, hogy a fuvarozók pénzügyileg jobban járjanak, ha a kamionokat vonatra rakják, és ezzel nagyságrendekkel csökkentik a széndioxid-kibocsátásukat. Januártól megszűnt a közúti fuvarozók eddigi támogatási rendszere, ami mérsékli a motivációjukat a környezetbarát fejlesztésekre, ezen javítanának a mostani tervek.
A globális trendekkel összhangban 2024-ben a magyar nagyvállalatok több mint háromnegyede tett közzé fenntarthatósági jelentést, a kibocsátási célok és a lényegességi felmérés gyakorlatát tekintve pedig felül is múlják a világátlagot. Nagy Julianna szenior menedzser és Anga Adrienn menedzser összefoglalója a KPMG ehavi ESG hírlevélében.
Az adminisztrációs terhek csökkentésére és a versenyképességre hivatkozva tennék lehetővé, hogy a kis cégeknek 2027-ig ne kelljen ESG-adatokat szolgáltatniuk. A jelentéstételben a nagyok is haladékot kapnának.
Az ESG célja az, hogy a valóban egyre sokasodó gondok közepette vezérfonalat nyújtson a vállalatoknak működésük fenntarthatóbbá tételéhez, a fogyasztóknak pedig a tudatosabb döntéshozatalhoz. A zCast idei második adásában tisztázzuk az ESG pontos jelentését és jelentőségét, a vele járó kötelezettségeket, de ami a legfontosabb: szakértőink rávilágítanak, hogyan lássunk benne lehetőséget.
A beszállítói láncot és az etikus működést érintő szigorú ESG-szabályok ártanak az amerikai cégek versenyképességének.
A magyarországi nagyvállalatoknál hatalmas erők mozdultak meg a fenntarthatósági célok elérése érdekében – tapasztalja ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke. Interjú.
A feszültségekkel teli világban ma olyan vállalatvezetőkre van szükség, akik a szabályozást mankóként használják ahhoz, hogy a vállalat egészét és érdekeltjeinek életét javítsák. Ehhez ad pár tanácsot szerzőnk, akivel közösen készül a HVG ESG Top 40 listája is.
A következő elnöki ciklus az Egyesült Államokban jelentős változásokat ígér politikai és a gazdasági világban egyaránt. Donald Trump lehengerlő győzelmére már most ugranak a cégek, joggal remélvén, hogy mostantól nem kell drága és macerás környezetvédelmi és szociális inkluzivitási kérdésekkel foglalkozni, hanem Trump filozófiájával összhangban a profitmaximalizálásra koncentrálhatnak.
Hogyan érintik a kormány őszi adócsomagjának változásai a vállalkozásokat? Miért fontos időben felkészülni az eÁfa rendszerre, és hogyan alakítják át a digitális megoldások a NAV működését? Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Mindezek a nagyvállalatok és kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is jelentős hatással lesznek.
Leginkább a klímavédelembe, a hulladékgazdálkodásba, a munkahelyi esélyegyenlőségbe, valamint az ellátási láncok kockázatkezelésének javításába fektetnek be itthon a cégek a fenntartható működés érdekében – derül ki az EY több mint 500, köztük magyar fenntarthatósági vezetők (CSO-k) részvételével készült nemzetközi kutatásából.
Átlagos koncentrációs idejük 8 másodperc, így a befektetési döntéseikben meghatározóak az influenszerek tanácsai.
Napjaink egyik legsürgetőbb fenntarthatósági kihívása a társadalmi egyenlőtlenségek és polarizáció drámai sebességű növekedése. A változtatás érdekében a legnagyobb magyarországi cégeket tömörítő BCSDH ötpontos akciótervvel állt elő.
Meg kell találnunk, hogyan tudunk szerepet vállalni a klímavédelmi munkában – mondta a HVG-nek Kandrács Csaba, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke. Az interjú rövidebb, szerkesztett változata az október 10-én publikált HVG Fenntartható Fejlődés 2025 magazinban jelent meg.
Az ingatlanszektornak és az építőiparnak is lesz mivel szembenéznie a következő évtizedekben. Bizonyos változásokat már tapasztalhatunk: más a szellemi munkavégzés módja és helye, elterjedt a megújuló energia és az éghajlatváltozás nyomán egyre több épületben működik gépi hűtés. Időközben az Európai Unió közzé tette a Fit for 55 nevű átállási tervezetét is – ennek kibocsátáscsökkentési céljai az egyre szigorodó nemzeti szintű energetikai szabályozásban is le fognak csapódni. Vagyis: ma nehezebben becsülhető az ingatlanok várható jövőbeli hozama.Októberi hírlevelünkben Varga András, a KPMG ingatlan-tanácsadás menedzsere foglalja össze, mivel érdemes számolni a jövőben az ingatlanszektorban és az építőiparban is.
