A klímaváltozás miatt azt is nehéz megmondani, mennyit fognak érni az ingatlanjaink
Az ingatlanszektornak és az építőiparnak is lesz mivel szembenéznie a következő évtizedekben. Bizonyos változásokat már tapasztalhatunk: más a szellemi munkavégzés módja és helye, elterjedt a megújuló energia és az éghajlatváltozás nyomán egyre több épületben működik gépi hűtés. Időközben az Európai Unió közzé tette a Fit for 55 nevű átállási tervezetét is – ennek kibocsátáscsökkentési céljai az egyre szigorodó nemzeti szintű energetikai szabályozásban is le fognak csapódni. Vagyis: ma nehezebben becsülhető az ingatlanok várható jövőbeli hozama.
Októberi hírlevelünkben Varga András, a KPMG ingatlan-tanácsadás menedzsere foglalja össze, mivel érdemes számolni a jövőben az ingatlanszektorban és az építőiparban is.
A magyar ingatlanállomány egyelőre inkább a múltról mesél nekünk. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felújítási Stratégiája alapján
a magyar középületek több, mint 92 százaléka 2006 előtt épült.
Ennek az épületállománynak kevesebb, mint fele esett át korábban energetikai korszerűsítésen, de teljesítményük sok esetben ennek ellenére is jelentősen elmarad a követelményértékektől. A teljes állomány átlagos primer energia fogyasztása 2018-ban kWh/m2év volt, ami közel háromszorosa a hatályos követelményértéknek. Ez pedig csak egy mutató a számtalan, épületekkel szemben támasztott és idővel változó követelmény közül.
A változások ingatlanpiaci hatása már érezhető, ugyanakkor az új kihívások egy része jelenleg még nem ismert. Hogyan fogunk tíz, vagy húsz év múlva dolgozni? Milyen elvárásaink lesznek a lakóépületeinkkel szemben? Hogyan tudjuk minél kevesebb beavatkozással hasznosítani az elavult épületeket? Hogyan alkalmazkodunk a melegedő és egyre szárazabb éghajlathoz? Milyen elvárásokat támaszt a szabályozói környezet? A változások lehetőségek mellett kockázatokat is jelenthetnek a szektor szereplői számára, ezért ezek módszeres elemzése és beépítése a vállalati stratégiaalkotásba egyre sürgetőbbé vált.