Az igazság a kollagénről: érdemes szedni, vagy csak bedőltünk a marketingnek?
Ruganyos bőr és érfalak, újjászületett ízületek, erős haj – többféle jó hatást remélnek, akik hallgatnak az idők szavára, és belefognak a kollagénpótlásba. Milyen hitelt érdemlő bizonyítékok vannak a népszerű táplálékkiegészítő jó hatásaira? Eljut-e a szájon át szedett kollagén a bőrig? Árthat-e a kollagén, és van-e valódi vegán változata?
Az utóbbi években hatalmas felhajtás alakult ki a kollagén körül: az emlősállatok és az emberek szervezetében nagy mennyiségben előforduló fehérjére sokan csodaszerként hivatkoznak, fitnesztermek öltözőiben tárgyalják állítólagos pozitív hatásait, amelyek a porcerősítéstől a ráncosodás visszafordításán át egészen az alvászavarok meggátolásáig terjednek.
Kétségtelen, hogy a kollagén fontos tényező, amikor a bőr és az ízületek állapota, egészsége a kérdés. Elég arra gondolni, hogy a bőr részben azért veszít idővel a rugalmasságából, mert ennek az emberi szervezetben természetesen képződő fehérjének a termelése lelassul. Amint ez bekövetkezik, elkezdenek kialakulni a ráncok.
Érthető tehát, hogy a kollagénpótlás óriási divat lett a fiatalságkultusz korszakában – és jót tesznek a termék marketingjének az olyan mániákus gazdag üzletemberek is, mint Bryan Johnson techvállalkozó, aki egyszemélyes kísérletben próbálkozik a visszafiatalodással és az emberi élet meghosszabbításával, receptjének pedig nem elhanyagolható eleme, hogy lórugásnyi adagot, napi 25 grammot fogyaszt a könnyen emészthető kollagénpeptidből.

Ám ahogyan minden életmód-divathullámnál, a kollagénszedésnél is megjelennek a tévhitek és a káros gyakorlatok. Fontos tehát tudatosítani:
bár van némi tudományos bizonyíték arra, hogy a kollagénmolekula pótlása járhat egészségügyi előnyökkel, erről csak korlátozottan elérhetők hiteles információk és kutatások.
Szerencsére a fogyasztásának kevés mellékhatása ismert, így a kollagén szedése nem feltétlenül az egészségünknek okoz kárt, inkább a pénztárcánk bánja, ha ész nélkül engedünk a marketingnyomásnak.
A vegán kollagén és a növényi tej analógiája
Andrea Soares amerikai dietetikus szerint a kollagén csak állati kötőszövetben található meg, így a kollagéntartalmú termékek általában állati eredetűek, tehénből, sertésből, csirkéből és halakból származnak. Egyik legelterjedtebb felhasználási formája a zselatin, a gumicukor és egyes gyógyszerek gyártásához elengedhetetlen összetevő. Tehát ahogyan a legtöbb gumicukor sem vegán, úgy azok a kollagénes étrendkiegészítők sem, amelyekről azt hirdetik, hogy növényi alapú készítmények.