Trump vámjai a legrosszabbkor jönnek a már így is agyonterhelt magyar autóiparnak
13 perc
2025.03.27. 18:34
2025.03.27. 18:34
Az elmúlt időszakban semmi mást sem hallottunk, hogy mennyire szenved a magyar jármű- és akkugyártás. Ebben a helyzetben a Donald Trump által bejelentett vám különösen érzékenyen érinti a magyar gazdaságot, még akkor is, ha jellemzően nem az amerikai piacra termel a hazai autóipar.
Az USA 25 százalékos vámot vet ki az összes, országba behozott autóra – jelentette be Donald Trump kedden. A csomag nem azonnal, hanem április 2-án élesedik, így azt is mondhatnánk, hogy azért várjuk ki, mi lesz a történet vége, hiszen az amerikai elnök már többször megtette, hogy visszavonta a korábban bejelentett vámokat.
Igaz, az is többször előfordult, hogy a visszavonás után ismét élesítette őket. Erről Kanada és Mexikó vezetői vélhetően elég sokat tudnának beszélni.
Mindenesetre a mostani helyzet az, hogy kevesebb mint egy héten belül 25 százalékos vám sújt minden kész személy- és tehergépjárművet, amelyeket külföldről szállítanak az USA-ba, beleértve a külföldön gyártott amerikai márkákat. Trump mindezt a maga szokásos stílusában úgy kommentálta, hogy
április 2-a lesz Amerika igazi felszabadulásának napja.
Trump matekja amúgy meglehetősen egyszerű: míg az Amerikába szállított európai kocsikra most csak 2,5 százalékos az importvám, addig az ellenkező irányú szállítmányokra 10 százalékosat kell fizetni, és az elnök tanácsadói szerint egyéb rárakodó terhek miatt végül az amerikai autók EU-s importköltsége 30 százalékosra rúg. Éppen emiatt amúgy korábban akár 50-100 százalékos vámokról is beszélt, ebből lett végül a 25 százalék.
De mi lesz velünk?
A kérdés már csak azért is jogos, mert az elmúlt években az Orbán-kormány mindent az autóiparra tett fel. Sorra épültek a gyárak, legyen szó autóipariról, beszállítóiról, vagy éppen akkumulátortermelő üzemről.
Nem is meglepő ezek után, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a közeljövőben megvalósuló új beruházásoktól várja a csodát: hamarosan ugyanis a CATL, a BYD és a BMW is elkezdi a gyártást, ami a szaktárca reményei szerint jelentősen fogja segíteni a még mindig csak küszködő magyar gazdaságot. És a magyar gazdaság irányítóinak ez sem elég, Orbán Viktor évértelőjében a 100 új gyár programot is bejelentette.
Mindez bár papíron jól hangzik, a gyakorlatban minimum nehézségekbe ütközik. Ha például a tavalyi évet nézzük, úgy azt látjuk, hogy az ipari termelés 4 százalékkal volt kisebb, mint 2023-ban, ami azt is jelenti, hogy 1990 óta most először történt meg, hogy egymás után két évben is csökkent a termelés. Ha pedig még jobban a mélyére túrunk az adatoknak, még rosszabb számsorok jönnek szembe: az a két szektor ugyanis, amelyre a kormány feltette a gazdaság jövőjét, még az átlagnál is nagyobbat zuhant, hiszen az utolsó negyedévben épp a járműipar és a villamos berendezések gyártása, benne az akkuiparral húzta mélybe a számokat.
2024 egészében a járműipar termelése 9, a villamos berendezések ipara pedig, benne az akkugyártással, 13,6 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban.
Sokatmondó adat az is, hogy a KSH szerint a lítiumion akkumulátorok exportja a 2023-as 9,5 milliárd euróról 2024-re 6,1 milliárdra esett vissza, a havi adatok rendre 40 százalékkal alacsonyabb kiviteli értéket mutatnak a megelőző évhez képest. Különösen a december volt gyenge 280 millió eurónyi exporttal, ami az éves volumen mindössze 4,5 százalékát adja, szemben a 2023-ban mért 6,3 vagy a 2022-es 10,7 százalékkal. Összességében az akkumulátorgyártás 51 százalékkal esett 2024 decemberében az előző évihez képest, januárban pedig 46 százalékos visszaesést mértek.