Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a második becslését is a 2024-es GDP-ről, és nem lehetünk boldogok attól, amit látunk:
A magyar gazdaság a nyers adat szerint 0,5, naptárhatással kiigazítva 0,6 százalékkal nőtt 2023-hoz képest.
Negyedéves bontásban így állt össze az éves adat:
- január–márciusban 1,6 százalékkal volt nagyobb a GDP, mint 2023 azonos időszakában;
- április–júniusban már csak 1,2 százalékkal;
- július–szeptemberben 0,7 százalékkal kisebb volt a gazdaság teljesítménye;
- október–decemberben pedig a nyers adat szerint 0,4, kiigazítva 0,1 százalékos volt a növekedés (ez utóbbi 0,1 százalékponttal rosszabb, mint amit az első becslésben írt a KSH).
Nem sok jó hír van a számokban, amit ezek közül fontos kiemelni, az az, hogy október–decemberben az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság. Azaz a technikai recesszióból kijöttünk (azt nevezik így, amikor legalább két olyan negyedév jön egymás után, amikor rosszabb a teljesítmény, mint az előző három hónapban). De éves szinten gyatra a teljesítmény. Az, hogy a kimondottan gyenge 2023-hoz képest alig sikerült növekedni, mutatja, hogy sok a baj a gazdaságunkkal. Ha egymás mellé tesszük az elmúlt évek számait, akkor azt látjuk, hogy amióta kijöttünk a Covid okozta válságból, nagyjából egy helyben járunk, és 2024 végén sem ért vissza oda a magyar gazdaság, ahonnan 2022 közepén esni kezdett.
Azt, hogy a GDP-t hogyan számolják ki, itt mutattuk be részletesen:
A KSH most több részletet ki is adott arról, hogyan állt össze a mutató.
Az ipar hozzáadott értéke éves szinten 3 százalékkal visszaesett. Az utolsó negyedévben legalább kisebb volt a mínusz, nem 3-4 százalékos, mint az év korábbi részében, hanem csak 1,6.
Az ipari termelés összességében 4 százalékkal volt kisebb a 2023-asnál, ami önmagában is rémes szám, hát még ha azt is hozzátesszük, hogy már az a 2023-as adat is 5,5 százalékos gyengülés volt 2022-höz viszonyítva. 1990 óta most először történt meg, hogy egymás után két évben is csökkent a termelés,
Külön rossz, hogy a két szektor, amelyre a kormány feltette a gazdaság jövőjét, még az átlagnál is nagyobbat zuhant: az utolsó negyedévben épp a járműipar és a villamos berendezések gyártása, benne az akkuiparral húzta mélybe a számokat. 2024 egészében a járműipar termelése 9, a villamos berendezések ipara pedig, benne az akkugyártással, 13,6 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Az építőiparban a termelés 0,4 százalékkal esett vissza, a hozzáadott érték 0,6 százalékkal csökkent 2023-hoz képest.
Nagyon rossz éve volt a mezőgazdaságnak is: a hozzáadott értéke 10,4 százalékkal lett kisebb az előző évinél. A termés elejét a tavaszi fagy intézte el, a többit a nyári és szeptemberi negyven hőségnap.
Úgyhogy a szolgáltató szektor segített, hogy legalább ne legyünk recesszióban. Azoknak a hozzáadott értéke 2,1 százalékkal nőtt.
A legjobban a turizmus és a vendéglátás húzta a gazdaságot, ott 5,3 százalékos növekedést mért a KSH, de az információ, kommunikáció ágazat 4,3, valamint a szórakoztatóipar 4,2 százalékos növekedése is jónak számít.
Ehhez képest gyengébb, de legalább pozitív volt a kereskedelem teljesítménye, ott a hozzáadott érték 1,1 százalékkal volt a 2023-as fölött. A bolti forgalom nő, ha még nem is nagyon jó a helyzet, de már legalább látszik valamiféle helyreállás. A rendkívül rossz 2023-hoz viszonyítva 2,6 százalékkal nagyobb volt a kiskereskedelem forgalma, lassan, de biztosan elkezdenek az emberek többet vásárolni, egyre inkább túl vannak a nagy infláció okozta sokkon.
Hogy a nyomás az embereken enyhül, azt az is mutatja, hogy a háztartások fogyasztása 4,3 százalékkal nagyobb volt a 2023-asnál. Annál rosszabbul állnak a cégek: a bruttó állóeszköz-felhalmozásuk 11,3 százalékkal kisebb volt az előző évinél, és itt még csak azt sem lehet mondani, hogy negyedéves bontásban reménykeltő lenne a szám, az október–decemberi adat (–10,8 százalék) alig jobb csak az előző két negyedévénél. A beruházások 13,8 százalékkal visszaestek 2023-hoz képest, leginkább a logisztika és az ingatlanszektor húzta vissza a mutatót.
2024 tehát, amelyből most a kormány próbál repülőrajtot venni, kimondottan rossz lett, nagyjából annyi a pozitívum, hogy azért nem mínuszban voltunk sem éves átlagban, sem az utolsó negyedévben. A kormányzati ígéret az, hogy 2025-ben 3,4 százalékkal nőhet a GDP (először 3-6 százalék köztiről volt szó), a nemzetközi szervezetek és a magyar független elemzők inkább 2-2,5 százalékot tartanak reálisnak. De amikor kijött az első KSH-becslés a 2024-es számokról, akkor már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is azt írta, hogy 2025 második felében lehet 3 százalék fölötti a növekedés, amiből az következik, hogy az év egészére nagy meglepetés kellene a 3,4 százalékhoz.
Az elemzők szerint mindenesetre a fogyasztás valószínűleg tovább javulhat idén, a beruházásoknál pedig annyira rosszul állunk, hogy innen talán még tovább nem nagyon fog a szám esni. Ha beindul az erre az évre tervezett három nagy gyár, akkor az az MNB szerint önmagában 0,6 százalékpontot dobhat a növekedésen, de persze ott van a nagy kérdés: mekkora lesz a német válság, és ha már Donald Trump ellenfélként tekint Európára, akkor mennyire fogja ez a rossz viszony megütni a kontinenst – és benne Magyarországot.
