Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet társadalmi egyeztetése során a legtöbb vitát az ingatlanszerzés korlátozásának bevezetése okozta, így “ez az elem akár ki is kerülhet a törvényjavaslatból” – közölte a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen rendezett lakáspolitikai fórumon.
Navracsics Tibor az egyetem által szervezett Lakás – lakáspolitika – lakhatás a XXI. században című konferencián úgy fogalmazott: a helyi önazonosság védelméről szóló törvény tervezete öt lehetőséget ad azoknak a településeknek, amelyek úgy érzik, hogy a különböző kiköltözési hullámok az adott település szerkezetét, közösségét vagy infrastruktúráját veszélyeztetik. Ezek: az ingatlanszerzés korlátozása, a helyben lakók elővásárlási jogának általánossá tétele, az ingatlanszerzés, illetve a lakcímlétesítés feltételhez kötése, valamint helyi adók bevezetése.
“Ha ezek a viták folytatódnak, ez az elem akár ki is kerülhet a törvényjavaslatból” – közölte Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy “a többi négy elem is elégséges garanciát ad”.
Ezek után a miniszter kissé önellentmondásba került. Azt mondta ugyanis, vitatja azokat az érveket, amelyek szerint ez az intézkedés elértéktelenítené az ingatlanokat az adott településen.
Ugyanakkor a miniszter szerint a törvénytervezetről folytatott országos konzultáció során a polgármesterek éppen az ingatlanszerzés kizárásáért lelkesedtek a leginkább, többek között azért, mert ez az ingatlanárak csökkenését vonná maga után, ami segítene a fiataloknak a lakáshoz jutásban.
Persze lehet azt mondani, hogy az „árcsökkenés” nem egyenlő az „elértéktelenedéssel”, mindenesetre a különbség árnyalati, és nem változtat azon, hogy ha az ingatlanok ára csökken az adott településen, akkor a szóban forgó ingatlanok tulajdonosai értékvesztést szenvednek el.
