„Ha lejár a munkaidejük, akkor el kell hagyniuk az országot (…) Amíg én vagyok a miniszterelnök, addig mindegyik vendégmunkás haza fog menni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2024 decemberében a parlamentben. Hamar kiderült, hogy mire gondolt: 2025. január 1-jétől gyökeresen átalakult a harmadik országbeli állampolgárok – vagyis a nem az EU vagy az Európai Gazdasági Térség országainak polgárai – magyarországi foglalkoztatásának szabályozása.
- Az új rendszer a magas képzettséghez nem kötött munkavállalás esetében szinte teljesen lezárta az utat: új vendégmunkás- vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt jelenleg csak három ország – Grúzia, Örményország és a Fülöp-szigetek – állampolgárai kaphatnak.
- Ezzel párhuzamosan a 2024-ben még 65 ezresre meghatározott kvótát a kormány 2025-re 35 ezer főben maximálta, noha a KSH-adatok szerint a potenciális felső korlát akár 71 ezer is lehetett volna.
- A korábban jellemző, 2 évre kiadott engedélyekhez kapcsolódó plusz 1 éves hosszabbítás megszűnt.
- A belépés új feltétele, hogy az adott ország rendelkezzen egy Magyarországon működő, hivatalos partnerirodával, amely kötelezettséget vállal az esetleges visszatoloncolások lebonyolítására is.
- Külön csatorna maradt a Nemzeti Kártya, így az Unión kívüli Ukrajnából és Szerbiából továbbra is lehet munkaerőt hozni.
A szigorítás nem véletlen pillanatban született. A Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint 2023. december 31-én 87 661 egyéni munkavállalási engedély volt érvényben, ebbe nem számítanak bele a munkaerőpiaci vizsgálat alól mentes ukrán és szerb engedélyesek, akik további 44 608 főt tettek ki. Így a harmadik országbeliek teljes, engedéllyel rendelkező állománya megközelítette a 132 ezer főt. 2024 végére – már egységes módszertan alapján – 133 111 érvényes munkavégzési célú engedély szerepelt a nyilvántartásban. A munkavállalók többsége Ázsiából érkezett, az engedélyek 68,5 százaléka erre a kontinensre vezethető vissza. A legnagyobb létszámú csoportokat vietnámiak (29,2 ezer fő), ukránok (24,2 ezer) és Fülöp-szigetekiek (12,3 ezer) alkották.
Ekkora létszám mellett a vendégmunkások a munkahelyeken túl a helyi közösségekben is láthatóvá váltak, miközben a kormány évekig azt kommunikálta, hogy a külföldiek nem vehetik el a magyarok munkáját. A 444 korábbi értesülései szerint ez a feszültség politikai visszajelzésekben csapódott le: több vidéki fideszes politikus jelezte a kormányfőnek vagy környezetének, hogy a hirtelen megjelenő külföldi dolgozók visszatetszést és értetlenséget keltenek a szavazókban. Voltak, akik közbiztonsági aggályokat fogalmaztak meg, mások a korábbi ígéretet kérték számon. A háttérben lobbizás indult a bevezetés 2025 nyaráig tartó csúsztatásáért és azért is, hogy a Fülöp-szigetek maradjon a kijelölt küldő országok között.
Utóbbit sikerült átvinni – a Fülöp-szigetek maradt a kijelölt küldő országok között –, de január óta a legtöbb korábbi forrás felől gyakorlatilag lezárult az új belépés, és a hosszabbítás is megszűnt. Hogy ez az idei számokban hogyan jelent meg, azt megkérdeztük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól, megkeresésünkre azonban nem érkezett válasz.
