Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Hétfőn késő este megjelent a kormányrendelet, amely a korábbi értesülésekkel teljesen egybevágva az eddiginél szigorúbban szabályozza a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását. A Nemzetgazdasági Minisztérium kedd reggel gyorsan ki is adott a rendelet mellé egy közleményt, mely szerint
„a családok és a magyar munkahelyek védelme érdekében a nemzetgazdasági miniszter arról döntött, hogy 2025-ben 35 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát.
Magyarország a magyaroké, ami sem vendégmunkás ország, sem pedig migránsország nem lesz. Ezért Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni.”
A kormányrendeletet kiegészítő miniszteri rendelet szerint „az adott tárgyévben kiadható engedélyek száma nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által mért, az e rendelet kihirdetését megelőző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos számát.”
Egyúttal érvénytelenítették az eddigi listát, amelyen a Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Vietnám, Brazilia, Georgia (Grúzia), Kirgizsztán, Venezuela és Kolumbia szerepelt. Most csak Georgiát és Örményországot nevezi meg a melléklet.
Vendégmunkások az SK On iváncsai akkumulátorgyáránál. Az akkugyárak előszeretettel alkalmaznak távol-keleti munkaerőt – most át kell gondolni a stratégiájukat.
Veres Viktor
Törölték azokat az engedékenyebb megfogalmazásokat a korábbi jogszabályból, amelyek megelégedtek a megállapodási szándékkal, vagy azzal, hogy az EU megállapodott az adott országgal. Mostantól az a feltétel, hogy az ország rendelkezzék Magyarországon egy olyan, az adott ország által államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó magyar jogszabályokban, illetve az Európai Unió jogi aktusaiban foglaltak be nem tartása esetében állampolgára elhagyja Magyarország területét, és ebbe az országba visszatér. A szigort csak néhány átmeneti szabály enyhíti a már folyamatban lévő ügyekre vonatkozóan.
A vendégmunkások fogadásának kemény szigorításáról elsőként a 444 értesült egy héttel ezelőtt. A lap forrásai szerint a korlátozás oka az, hogy fontos vidéki fideszes politikusok jelezték, nem tudnak a választóiknak magyarázatot adni arra, hogy miért bukkant fel hirtelen sok vendégmunkás. Volt, aki a közbiztonság miatt aggódott, más azt az ígéretet kérte számon, hogy a bevándorlók nem veszik el a magyarok munkáját. Az első értesülések ugyanakkor még arról szóltak, hogy csak Grúzia lesz kivétel a szigor alól.
A téma már a múlt hétfői parlamenti ülésen is előkerült. Toroczkai László azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy rendelt-e mostanában házhoz ételt a miniszterelnök. A Mi Hazánk elnöke azt is hozzátette, hogy alig fordul elő, hogy magyar ember lenne a futár, a munkahelyteremtés pedig szerinte nem a magyaroknak, hanem a vendégmunkásoknak ad csak állást. A kormányfő a válaszában azt mondta, „Ha lejár a munkaidejük, akkor el kell hagyniuk az országot (…) Amíg én vagyok a miniszterelnök, addig mindegyik vendégmunkás haza fog menni”.
A Telex forrásai úgy vélekedtek, hogy a szigor azért kell, hogy a kormány kikényszerítse a távol-keleti országokkal a visszatoloncolási egyezmények aláírását. Úgy tűnik, ezek a vélekedések is helyesnek bizonyultak.
