Csak májusban gyűrűzött be a nyugati köztudatba a kínai elektromos autók hazai árháborúja, amikor a BYD igazán meredek árvágással pörgette tovább a leárazásokat, ám az egymás alá kínálás valójában már két éve tart Kínában. A Szegeden gyárat építő megacég húzását minden versenytárs követte, ami odáig vezetett, hogy a trend veszélye miatt már a kínai kormány is megszólalt. Egyre inkább attól tartanak ugyanis, hogy az állam által évtizedekig bő kézzel támogatott EV-ipar mára valójában egy túlfújt lufivá alakult, és félő, hogy hamarosan kidurran.
Az egész abban gyökerezik, hogy a kínai kormány mintegy 15 évvel ezelőtt kiadta a jelszót: ha már a benzines kocsik terén nem tudnak versenyezni a Nyugattal, akkor menjenek rá erőből az új iparágra, az elektromos autók gyártására. Mindent meg is adtak az épp csak szárba szökkenő iparágnak, a 2009-es programindítás óta több mint másfél Marshall-segélynyi pénzt zúdítottak a gyártókra.
A szteroidok hatására rengeteg új cég szökkent szárba, az eredmények pedig meggyőzők: míg a kínai autópiacon öt évvel ezelőtt még 60 százalékos volt a külföldi gyártók részesedése, addig ma már a hazai társaságok uralnak ugyanekkora szeletet. A külhoni piacok leuralása pedig ismert, a tarolás olyan szinten sikerült a kínai EV-kkel és hibridekkel, hogy az USA konkrétan betiltotta azok behozatalát, az Európai Unió pedig a dömpingtől tartva védővámokat léptetett életbe.
