A 2024-es költségvetés hiánya 157 százalékra teljesült – derül ki a büdzsé zárszámadásából. Ez nem valami örvendetes fejlemény, azt jelenti ugyanis, hogy a hiány számszerűen 1,43 ezer milliárd forinttal magasabb lett a tervezettnél, a deficit mértéke év végére 3,95 ezer milliárd forint volt a tervezett 2,5 ezer milliárd forint helyett. Ez a GDP arányában 4,9 százalékos hiányt eredményezett.
A hiány elszállásával párhuzamosan az államadósság jelentősen nőtt, nominálisan 59,9 ezer milliárd forintra év végére.
A GDP arányában ez 73,5 százalékos államadósság-mutatót eredményezett, ami nagyobb, mint az előző évi 73,2 százalék.
Az Állami Számvevőszék álláspontja szerint mégsem sérültek az államadósság csökkentését előíró jogszabályi kötelezettségek – az ÁSZ ugyanis elfogadta a Nemzetgazdasági Minisztérium magyarázatát, miszerint „oka a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteknél az árfolyam változásából eredő államadósság többlet volt”. Magyarán az adósság a forint gyengülése miatt nőtt: az adósságot forintban számolják, ha a forint gyengül, a devizaadósság több forintot ér.
Azért ne feledjük: a kormány tavaly év végén még trükközött egy kicsit, az adósságkezelő a kincstári számla (KESZ) terhére államadósságot vásárolt vissza és vont be, ezzel év végére lejjebb szorította az adósságot, cserébe apasztotta a kincstári számla egyenlegét. Amit aztán idén év elején adósságkibocsátásból töltöttek vissza, ami rögtön megdobta az adósságot.
