Koncessziós rendszerben épül majd a Ferihegyre vezető gyorsvasút
A „nemzetgazdasági jelentőségére tekintettel”.
A sztrádák mintájára a vasutat is koncesszióba szervezheti az állam. A kormány rendelete a miniszteri hatáskörbe tartozó koncesszióköteles tevékenységek körének bővítését a ferihegyi reptér (hivatalosan a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) kötöttpályás kapcsolatának megteremtésével indokolja. Eddig öt ilyen tevékenység volt:
- szerencsejáték,
- helyközi közúti személyszállítás,
- hulladékgazdálkodás,
- elektronikus közszolgáltatás,
- autópályák.
A tulajdonképpeni jogszabály-módosítás azonban nem korlátozódna erre az egy beruházásra, elvileg az illetékes miniszter akár az összes országos jelentőségű vasútvonalat koncesszióba adhatná.
A kormány egy összességében 47 billió (47 ezermilliárd) forintos, Országépítési terv névre keresztelt infrastruktúra-fejlesztési programban gondolkozik 2035-ig, ebben mintegy 9,5 ezer milliárd forintot tennének ki a vasútfejlesztési beruházások. Az idén nyáron közzétett, a konkrét projekteket soroló határozat meglehetősen elnagyolt, az pedig egyáltalán nem látszik, hogy a magyar államnak a következő években lenne minderre szabad forrása. A költségvetés évek óta megszorító üzemmódban működik, ami a kiadási oldalon elsősorban a beruházások befagyasztásával jár. Bár a következő évek elvileg könnyebbnek ígérkeznek, 47 ezermilliárd forint hatalmas summa – összehasonlításul: az idei büdzsé teljes kiadási főösszege 43 ezermilliárd forint.
A kormányzati tervekhez képest csepp a tengerben az Európai Beruházási Bank egymilliárd eurós hitele, amit várhatóan idén ősszel szentesítenek. A kölcsönhöz – Lázár János közlekedési miniszter ígérete szerint – az állam hozzátesz ugyanakkora önrészt, ám ez így még mindig csupán 800 milliárd forint. Ha a kormány komolyan gondolja a több tízezermilliárd forint elköltését, felmerülhet alternatív finanszírozási megoldások igénybevétele. A sztrádakoncesszió esetében például az első időszak fejlesztéseit a koncessziós társaság a költségvetési körön kívül, piaci hitelekből finanszírozza – a későbbi koncessziós díjak fejében.
