A Nyugatiból zakatolhat Ferihegyre az új NER-biznisz

Megjelent a rendelet: a ferihegyi reptér vasúti kapcsolatának megteremtésére hivatkozva Nagy Márton portfóliója újabb koncesszióköteles tevékenységgel bővül, és akár az összes országos jelentőségű vonalat koncesszióba adhatnák. Ebből is könnyen egy hosszú távú NER-es üzlet lehet.

A sztrádák mintájára a vasutat is koncesszióba szervezheti az állam. A kormány rendelete a miniszteri hatáskörbe tartozó koncesszióköteles tevékenységek körének bővítését a ferihegyi reptér (hivatalosan a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) kötöttpályás kapcsolatának megteremtésével indokolja. Eddig öt ilyen tevékenység volt:

  • szerencsejáték,
  • helyközi közúti személyszállítás,
  • hulladékgazdálkodás,
  • elektronikus közszolgáltatás,
  • autópályák.

A tulajdonképpeni jogszabály-módosítás azonban nem korlátozódna erre az egy beruházásra, elvileg az illetékes miniszter akár az összes országos jelentőségű vasútvonalat koncesszióba adhatná.

https://hvg.hu/kkv/20251009_ferihegy-repter-gyorsvasut-koncesszio

A kormány egy összességében 47 billió (47 ezermilliárd) forintos, Országépítési terv névre keresztelt infrastruktúra-fejlesztési programban gondolkozik 2035-ig, ebben mintegy 9,5 ezer milliárd forintot tennének ki a vasútfejlesztési beruházások. Az idén nyáron közzétett, a konkrét projekteket soroló határozat meglehetősen elnagyolt, az pedig egyáltalán nem látszik, hogy a magyar államnak a következő években lenne minderre szabad forrása. A költségvetés évek óta megszorító üzemmódban működik, ami a kiadási oldalon elsősorban a beruházások befagyasztásával jár. Bár a következő évek elvileg könnyebbnek ígérkeznek, 47 ezermilliárd forint hatalmas summa – összehasonlításul: az idei büdzsé teljes kiadási főösszege 43 ezermilliárd forint.

A kormányzati tervekhez képest csepp a tengerben az Európai Beruházási Bank egymilliárd eurós hitele, amit várhatóan idén ősszel szentesítenek. A kölcsönhöz – Lázár János közlekedési miniszter ígérete szerint – az állam hozzátesz ugyanakkora önrészt, ám ez így még mindig csupán 800 milliárd forint. Ha a kormány komolyan gondolja a több tízezermilliárd forint elköltését, felmerülhet alternatív finanszírozási megoldások igénybevétele. A sztrádakoncesszió esetében például az első időszak fejlesztéseit a koncessziós társaság a költségvetési körön kívül, piaci hitelekből finanszírozza – a későbbi koncessziós díjak fejében.

Egy kiterjedtebb vasútkoncesszió politikai előnye lehetne, hogy esetleges kormányváltás esetén a koncesszor kezében összpontosulnának a fejlesztések attól függetlenül, hogy egy új közlekedési kormányzat milyen fejlesztéseket kívánna megvalósítani, milyen ütemezéssel és milyen konstrukcióban.
Hozzászólások