Elolvasta? Olvassa el most! Felvenné ezt a hitelt?
– sorozott meg kérdésekkel a bíró egy egykori devizahitelest, aki azért perli a bankját, mert szerinte tisztességtelen volt a szerződés árfolyamkockázatra figyelmeztető passzusa.
Sima ügynek tűnhet az ilyesmi azután, hogy tavaly áprilisban az Európai Unió Bírósága (EUB) egy autólízinges ügy kapcsán kimondta: az árfolyamrizikó ügyfélre terhelése olyan lényeges összetevője a szerződésnek, hogy ha az tisztességtelen, akkor az egész kontraktus érvénytelen. A bíróság „történelmi” döntése szerint ilyenkor az ügyfélnek csupán a tőkét kell megfizetnie. Büntető célzattal kamat sem jár a banknak, hogy vegye komolyan: nem élhet vissza az információs fölényével a fogyasztókkal szemben.
A Kúria ezek után farizeus jogegységi határozatot hozott: úgy vágta sutba a saját korábbi határozatait, és tette követendővé a magyar bíróságok számára az EUB – mellesleg általa kezdeményezett – ítéletét, hogy nem mondta ki a fő jogszabály, a 2014-es, második devizahiteles törvény uniós jogba ütközését. S ezzel súlyos jogbizonytalanságot okozott, ahogy azt egyes kúriai bírói különvélemények is jelezték.
