Hova vezet az egyenlőséghez ragaszkodás? Az inga kilengéséhez. Az e heti levél trumpozó hisztiként írható le. Most például úgy tűnik, Európának és Kanadának az Amerikai Egyesült Államok ellen is fegyverkeznie kell. Az egyenlőség nevében én inkább hagytam volna néhány férfi rektort is.
Belgiumban sorozás van, az őrmester vezényel: A flamandok jobbra, a vallonok balra álljanak! Mire Kovács megkérdezi: És a belgák hova álljanak?
Hadd idézzek az MNB egy 2021-es tanulmányából egy mondatot: „A társadalmi-gazdasági szempontból a jómódú és szűkösebb körülmények között élő diákok eredményei között Magyarország esetében volt a legnagyobb különbség (126 pont) az uniós országok között.” Nem hangzik jól, valami baj lehet az oktatási rendszerrel. Van is, de nem csak a magyarral. Itt van például a finn, ami minden oktatási rendszerek csimborasszója volt a 2000-es években.
Azóta már nem teljesít annyira tökéletesen, miközben azt látni, hogy a finn társadalom mostanra kevésbé homogén: tehát még a finn oktatás sem tudta egyenlőbbé tenni az embereket („az iskolai eredményeket egyre inkább befolyásolja a családi háttér” – fogalmaz például ez a 2023-as elemzés).
A finn 15 évesek körében végzett PISA-felmérések szerint a 2000-es években (tehát a peak finn oktatás idején) hatvan-hetven pont volt a társadalmi-gazdasági különbség. Érthetőbben és a gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a leggazdagabb 25 százalékba és a legszegényebb 25 százalékba tartozó gyerekek közt két és fél-három évnyi iskolázottság különbség volt. Ez a különbség a 2022-es PISA-felmérés alapján három-négyre nőtt (ugyanebben az évben Magyarországon öt-hat év volt). Javítani biztos lehetne rajta, de még egyszer: még a szuper finn oktatás eredményeképpen is óriási az egyenlőtlenség, még a 15 évesek közt is. Vagyis
a társadalom javítására a talán legelfogadottabb dogma, hogy a jó oktatás sokat segít, nagyrészt csak dogma.
El kell fogadni, hogy egy meritokratikus világban van és lesz különbség ember és ember közt. És nem uszítani ellene. Hacsak nem akarunk mindenkit egyéves korában kivenni a családjából, hogy barakkokban kapjanak azonos nevelést. És még az se működne, viszont minimum Trumpig lengetnénk vele az ingát.
Érdekességképpen, az oktatás (vagy az egészségügy, vagy az utak és a rendőrség, sőt, sajnos még a kormány is) az alapjövedelem egy formája. Csak nem adunk gyerekenként 30 millió forintot a családnak az adófizetők pénzéből, hogy tessék, költsd a gyereked oktatására – mert esetleg nem arra költené –, hanem létrehozunk egy intézményrendszert, amiben ezt az értéket megkapja. Sőt, kötelezzük rá. Talán részben emiatt nem is kérik sokan. Kinek kell, ami ingyen van, mi több, kötelező? Ha kifizettem a konditerem bérletet, akkor inkább elmegyek a futópadra szívni, ahelyett, hogy ingyen köröznék a Városligetben.
Trumpokkal nem lehet szót érteni, ők nem is értik, hogy problémák. Most azokkal van beszédem, akik úgy tesznek, mintha a világ minden problémája orvosolható lenne állami beavatkozással (például oktatással). Akik szerint amíg a CEO-k fele nem nő, addig dolguk van. Azért velük, mert egyrészt ők talán olvassák ezt a hírlevelet, másrészt ha ők észreveszik, hogy nem a megoldás, hanem a probléma részei, akkor beljebb leszünk.
Miért lennénk? Mert most lengetik az ingát, azért. Mert az, hogy három top amerikai egyetem három rektora nő, nem segít a nőkön. Az kétszer juttatja hatalomra Trumpot. Ennél többet nem lehet ártani a nőknek. Vagy a férfiaknak. Vagy a szegényeknek. Vagy a gazdagoknak. Azaz a világnak. És persze nem a női rektorokkal van a baj. A kvóta csak a tünete a bajnak.
Állítólag 2026 lesz az év, amikor kimegy a divatból a woke-ellenes tisztánlátással vagánykodni. Én még nem érzem ekkora biztonságban magam.
Amíg emberek sértődötten mennek ki egy panelbeszélgetésről, amikor evidenciákról beszélek, akkor még van tennivaló. Ha lehet egy jótanácsom a címben emlegetett plusz tudáshoz: olyankor figyeljen az ember, ha olyasmit hall, amit nem szeretne. Abból lehet tanulni, attól lehet gondolkodási buborékokat, kognitív disszonanciát és falakat felszámolni. Ezt nem méri PISA-teszt. Ha pedig ragaszkodsz ahhoz, amit a gondolkodási buborékodban mondani szokás és hallani szeretnének, akkor a probléma része vagy, és kérlek görgess vissza.
A látszat ellenére ez a levél leginkább trumpozó hisztiként írható le. Most például úgy tűnik, Európának és Kanadának az Amerikai Egyesült Államok ellen is fegyverkeznie kell. Én inkább hagytam volna néhány férfi rektort a helyén.
Nyitókép: Franz-Peter Tschauner / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Ez a hírlevél csak egy a sok közül. A hvg360-on 10+ hírlevél közül választhatsz. Ezeket egyfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők írják a gazdaság vagy a menedzsment területeiről, másfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: érdekes összefüggések adatokon keresztül, változó világunk jogi értelmezése, személyes történetek közéletről női szempontból, szemérmetlen dömpingű kultúrajánlat és külföldi lapok heti hírszemléje.
