Egyre több szó esik az ökológiai, természeti válságról, sokan már-már nagyobb gondnak tartják a klímaváltozásnál is. Összemérhető a kettő?
Oda-vissza hatnak egymásra, a negatív hatásuk pedig összeadódik. A globális felmelegedés oka a szén-dioxid felgyűlése a légkörben, ami alapvetően a fosszilis energiahordozók égetéséből származik. Viszont a mennyiségük nagyban függ attól, mennyi az azt elnyelő felület. Miközben kibocsátjuk a szén-dioxidot és pusztítjuk az erdőket és a talajt, azzal gyorsítjuk a folyamatot. Így a természet pusztítása súlyosbítja a felmelegedést, eközben a felmelegedés is visszahat a természeti rendszerekre. Egyre több a klímaváltozással szemben sérülékeny terület, ahol már nincs, ami fogja a talajt, nincs árnyékolás vagy vízmegtartás. A két dolog külön-külön is elég lenne, hogy globális környezeti kihívásaink legyenek.
Hiába jönne egy környezettudatos Harry Potter, és varázsigével kivonná az összes többlet-szén-dioxidot a légkörből, minket pedig nettó zéró kibocsátásúvá varázsolna, ha folytatnánk az erdőirtást, velünk maradnának az időjárási krízisek.
Ez a láncolat számos ponton érintkezik például a mezőgazdasággal és a jólétünkkel.
Sipos Katalin gyerekkorától rajong a növényekért a biológus végzettségű természetvédelmi szakember. Több mint 25 éve dolgozik a természeti értékek védelméért: botanikai felügyelőként kezdett a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságán, ahol a szakmai igazgatóhelyettesi posztig jutott. Onnan szakmailag vállalhatatlan ügyek miatt távozott a WWF Magyarországhoz, amelyet 2015 óta vezetett. Ezen interjú készítése után kormányzati feladathoz jutott, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára lett.
HVG / Fazekas István
Eddig mégis inkább csak a klímaváltozásra koncentráltunk.
Valóban. Erre is van szakszleng: karboncsőlátás, amikor egy vállalat szinte kizárólag a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében értelmezi saját fenntarthatóságát, és nem tesz érdemi lépéseket a vízfelhasználás vagy az alapanyag-felhasználás csökkentéséért. Hozzászoktunk a karbonlábnyom logikájához, ami viszonylag egyszerű: listázom a tevékenységeimet és az energiafelhasználásomat, átváltom szén-dioxid-egyenértékre, ezzel ki tudom számolni, mennyi volt a kibocsátásom.
Csak most kezdjük kapiskálni, hogy a természettel is kell valamit kezdeni.
Csakhogy ez máshogy működik.
