Fűnyírás a Dera-patak partján
Fazekas István
Műanyag flakonos ital helyett kancsós csapvizet, importált gyümölcs helyett hazai bioalmát, no és biosüteményt kínáltak a vendégeknek a Klímabarát Települések Szövetségének negyedik konferenciáján. „A következő konferenciára elkészítjük annak szén-dioxid-mérlegét, és igyekszünk majd ellensúlyozni saját hozzájárulásunkat a globális felmelegedéshez” – jelentette be a 2006-ban létrejött civil szerveződést kezdeményező Antal Z. László elnök, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének a munkatársa. A múlt heti tatabányai fórumon Sólyom László méltatta, hogy a mozgalomhoz csatlakozott 14 település nem mástól várja a klímaprobléma megoldását. „Nemcsak protestálni lehet, ami egy korábbi szakaszban volt jellemző, hanem építő programokkal elérni, hogy jó érzés legyen ilyen településen lakni, ha netán a bolygó más részei élhetetlenek lennének is” – dicsérte a kezdeményezést az államfő.
„A tudomány elefántcsonttornyából ki kell mozdulni” – mondta bevezetőjében Antal Z. László, aki maga is követi saját tanait. „Londoni tanulmányutamon, 2004–2005-ben megragadott, hogy a brit uniós elnökséget a környezetvédelem ügyének szentelő Tony Blair miniszterelnök szerint a kormány tehetetlen; nem rajta, hanem az egyéneken múlik, milyen lesz a Föld éghajlata évtizedek múlva. Hazatérve eladtam a családi autót. Hiánya olykor nehézségeket okoz, de fontosabb értékké vált számomra a klímatudatosság. Majd szövetségeseket kerestem” – eleveníti föl a kezdeteket a szociológus. Kezdeményezésére helyi klímakörök alakultak, majd a civilek lobbiztak önkormányzataiknál, és 2006-ban Tatabánya, Pomáz, Hosszúhetény, Pilis és Albertirsa összefogásával megalakult a Klímabarát Települések Szövetsége. Azóta további kilenc település és a budapesti Wekerle Társaskör Egyesület csatlakozott, s az idei év végére további négy belépővel gyarapodnak. Köztük Váccal, amely a rendszerváltáskor még az úgynevezett „piszkos 12” egyikeként küzdött a légszennyezettség ellen – csakúgy, mint Tatabánya. Utóbbi önkormányzata 2004-ben levegőtisztaság-védelmi akciótervet fogadott el, s igyekszik a városba vonzani a környezetbarát technológiákat.
A képviselő-testület 2007-ben egyhangúlag fogadta el a város klímastratégiáját – büszkélkedett a HVG-nek Oláh András, Tatabánya klímareferense. Az önkormányzatnak hőség- és UV-riadó-terve is van, amely pontosan rögzíti az egyes közintézmények feladatait. Tavaly már volt is UV-riasztás, aznap az óvodákban elmaradtak a szabadtéri foglalkozások. Az idén pedig, másfél éves előkészítés után, 51 százalékos tulajdonrészt szerzett a város a Tatabánya Erőmű Kft.-ben az árak kontrollálására (a lakosság kétharmada részesül távfűtésben). Terv készül a regionális hulladéklerakón felszabaduló metángáz hasznosítására, és pályázni kíván a város sport- és oktatási intézmények napkollektoros melegvíz-ellátására is. „A legnehezebb az autóhasználat visszaszorítása” – ismeri el Oláh András. De ebbe sem nyugszanak bele: próbálkoznak a telekocsi-akciók népszerűsítésével, tavaly 1,5 kilométer kerékpárutat adtak át a belvárosban, most pedig Tatával és Vértesszőlőssel közösen kívánnak pályázni egy Tatáig vezető bringaút építésére.
A pomáziak a Dera-patak 11 évvel ezelőtti áradásakor tapasztalták meg a klímaváltozással járó szélsőséges éghajlati jelenségek következményét. A megduzzadt patak autókat sodort el, sőt házakat is elöntött. Medrét azóta kitisztították, hogy az ár gyorsan, akadálytalanul levonulhasson, az önkormányzat pedig vizes stratégiát fogadott el. Múlt szombaton a helyi klímakörösök kerékpáros felvonulást szerveztek a patak mentén, összeköttetést követelve a Szentendre–Budapest kerékpárúttal, amely mindössze 2 kilométerrel odébb vezet el.
A helyi piacot szervezné újra Hosszúhetény. „Sokan ingáznak Pécsre vagy Komlóra, a bevásárlóközpontokba. Két éve a képviselő-testület úgy döntött, hogy kétheti piacot nyit, segítve a helyi gyümölcs, zöldség, méz, tojás és tejtermék értékesítését. Így sem az árunak, sem a vásárlóknak nem kell sokat utazniuk, amivel csökken a légszennyezés, a vevők jobb minőséghez jutnak, és helyben marad az adó” – számolt be a tatai konferencián Faragóné Cseke Blanka polgármester. A kistelepülés azonban nem várt nehézségekbe ütközött. „Ingyenes helyiséghasználat a mezőgazdasági szakigazgatási szervnek, védőtető az árusítók asztalkái fölé, rengeteg hatósági engedély. Mindezt előre meg kell oldani, amikor még nem is tudjuk, beválik-e az ötlet” – sorolta a bonyodalmakat. A kistermelők árusításának jogszabályi feltételein egy múlt pénteki agrárminiszteri rendelet sokat könnyített (lásd Vendég az asztalnál című cikkünket az 57. oldalon).
A pilisiek nem a piacot, hanem üzleteiket reformálják meg. A több mint hatvan tagú Klímabarát Kör a helyi komposztálás népszerűsítésével kezdte tevékenységét, megoldásokat javasolt az esővíz tartalékolására locsolási célra, amivel a városi csatornák túlterhelésén is segíteni lehet, és részt vállal az óvodások, iskolások környezeti nevelésében is. A kört vezető Pintér Sándor hét környező települést is meggyőzött, amelyekkel Pilis „klímabarát körzetet” hozott létre.
A legsajátosabb azonban a klímabarát üzletek klubja. A város 150 boltja közül 25 vállalta, hogy egy etikai kódex 21 pontjából tíz követelménynek megfelel, így kiteheti a klímabarát üzlet logót. Például csomagolóanyagként papírt vagy lebomló műanyagot használ, a kirakatban hazai termékeket reklámoz, a zöldséget, gyümölcsöt nem csomagolja be előre, szelektíven gyűjti az üzletben keletkezett hulladékot, növényeket ültet a bolt elé, ahol kerékpártartót helyez el – és így tovább. „Magunktól is régóta teljesítjük a most megfogalmazott követelmények jó részét – mondta a HVG-nek egy Co-op-üzlet tulajdonosa, Toldi Judit. – Az elemeket például már két éve külön gyűjtjük, amikor még nem is volt kötelező a visszavételük” – fűzte hozzá, jelezve, hogy a klímabarát magatartás nem feltétlenül igényel horribilis ráfordításokat.
SZABÓ GÁBOR
