Legendás negyed

A millennium évében „a főváros 18 legjelentősebb gépgyárából már tíz a Váci úton működött” – illusztrálta a 19.

  • HVG

A millennium évében „a főváros 18 legjelentősebb gépgyárából már tíz a Váci úton működött” – illusztrálta a 19. század második felében elindult viharos fejlődést Bencze Géza történész egy négy évvel ezelőtti kötetben. Az angyalföldi „iparvárosban” a századfordulón munkát keresők serege telepedett le, német ajkú szakmunkásokkal, falvakból elszármazott segédmunkásokkal háromszorozódott meg néhány évtized alatt az igen heterogén összetételű lakosság létszáma. A gyárvárosként is emlegetett Angyalföld nemcsak a budapesti nagyiparnak volt egyik legjelentősebb központja, hanem természetes közege a munkás- és szakszervezeti mozgalmaknak is. A 20. század első felének rendőrségi szóhasználatban az „angyalföldi” a bűn tanyája, a táncdalokban is megénekelt macskaköves utakon született pesti argóban pedig a kifejezés a mindenre elszánt vagány szinonimája volt. Ennek archetípusát sokak szemében a bokszlegenda Papp Laci testesítette meg.

Az évtizedeken át virágzó, ám az 1970-es évektől egyre inkább mesterségesen életben tartott iparnegyed a rendszerváltást követő években gyorsan összeroskadt. A Váci úti gyárak sorra bezártak, helyüket néhány év alatt üzlet- és irodaházak foglalták el, teljesen átszabva a főútvonal arculatát. A környék ma leginkább csak nevében őrzi azt a világot, melyet a leghitelesebben talán a kerület szülötte, Kassák Lajos örökített meg regényeiben.

Alighanem feltárhatatlan marad immár a kerület elnevezése is. Az egyik szófejtés szerint a Rákos-patak hajtotta Ördögmalom környéki Ördögföld játékos átkereszteléséből született volna. A témával foglalkozók azonban valószínűbbnek tartják, hogy a 18. század végén Dél-Tirolból betelepült szőlőműves Engel család vezetéknevéből származtatható az 1930 óta az egész XIII. kerületre kiterjesztett hivatalos elnevezés. Akkor gyúrták ugyanis egybe a korábbi Angyalföldet a vele szomszédos V. és VI. kerület egyes részeivel, elsősorban Újlipótvárossal. A területileg megnövekedett Angyalföldet 1938-tól 1945-ig – legalábbis a közokiratokban – Horthy Miklós felesége nyomán Magdolnavárosként említették.

Hozzászólások