Miután néhány éve ez volt az eredménye egy megelőzési program kísérleti fázisának, nemrég EU-támogatással akciósorozat indult Miskolcon a depressziós – így az utánzásos – öngyilkosságok elkerülésére. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete által koordinált másfél éves program célja a depresszió felismerésének segítésén túl az is, hogy a veszélyeztetettek időben szakemberhez kerüljenek. A szakirodalom Werther-effektusként azonosítja azt a jelenséget, amikor a nagy nyilvánosságot kapó öngyilkosságok utánzások sorozatát váltják ki. A név onnan ered, hogy Goethe Az ifjú Werther szenvedései című regényének megjelenése nyomán Európa-szerte megismétlődtek a főhős példáját követő öngyilkosságok. Magyarországon hasonló jelenséget tapasztaltak Molnár Csilla szépségkirálynő 1986-os öngyilkossága után, és szakemberek aggodalommal figyelték, ahogyan az utóbbi hetekben Daróczi Dávid volt kormányszóvivő halálának is nagy teret szentelt a média. Az élményszerű tudósítások nagymértékben befolyásolhatják a labilis állapotú öngyilkosjelöltek végleges döntését – derül ki a németországi kutatási minisztérium által támogatott Depresszió- és Öngyilkosság-kutatási Hálózat vizsgálódásaiból. A szervezet néhány éve ajánlásokat dolgozott ki az újságíróknak is. Nem tartja tanácsosnak például részletekbe menően tárgyalni az elkövetés módját, és kerülendőek a tudósításokban az azonosulást elősegítő, a dicsőítő vagy – például szerelmi szál esetén – a romantikus elemek.
Tragikus hirtelenség
Rövid időn belül 40 százalékkal esett vissza az öngyilkosságok száma Szolnokon és környékén.
